A deflációs, vagyis az árszínvonal-csökkenési kockázat miatt a jegybank meg fogja akadályozni a svájci frank erősödését - idézte a Reuters Philipp Hildebrandot, a Svájci Nemzeti Bank (SNB) elnökét, aki konkrétumot arról nem árult el, hogy milyen mértékű erősödésnél lép közbe a jegybank..
A jegybankelnök azért szólalt fel, mert a görög válság, illetve Görögország esetleges csődje miatt a hét elején eladási hullám söpört végig az európai piacokon és ilyen helyzetben a befektetők a biztonságosabbnak tartott devizák, péládul a frank vagy az amerikai dollár felé fordulnak és igyekeznek leépíteni a kockázatosabbnak ítélt befektetéseiket.
Hildebrand nem először szólalt fel
A svájci jegybankelnök nem először szólalt fel a frankerősödés miatt. Március végén a frank euróhoz mért árfolyama a válság legsúlyosabb időszakában hasonló szintre izmosodott. Ekkor a piacon elterjedt egy pletyka, miszerint a svájci jegybank már nem akarja mindenáron megakadályozni a frank erősödését, a bank ugyanis úgy érzi, hogy a gazdaság elég lendületet kapott már, nem kell a jegybank segítsége.
A pletykára reagálva az SNB sietett megnyugtatni a túl erős frank miatt aggódókat, Hildebrand bejelentette: nagy mennyiségű külföldi devizát vásárolhatnak a frank gyengítése és az infláció egészséges szintre emelése érdekében. Már akkor is elmondta: "nem engedjük a defláció kockázatát újra felbukkanni, ez az álláspontunk kristálytiszta".
A jegybankoknak két alapvető eszközük van az árfolyamok alakítására: az alapkamat módosítása és a nyílt piaci műveletek. A kamat módosítására a piac Svájcban most nem lát esélyt, ezért ez utóbbi módszert alkalmazhatja az SNB. A nyílt piaci műveletek azt jelentik, hogy a jegybank egyszerű piaci szereplő módjára ad és vesz el devizát és más értékpapírokat, ezzel befolyásolva az árfolyamokat.
A frankerősödés lenullázta a forint drágulását
Bár a forint az elmúlt egy év során jelentősen erősödött az euróval szemben, a svájci frankhoz képest csak jóval szerényebben erősödött a magyar pénz. Tavaly április 30-án - a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamadatai alapján 190,5 egy évvel később, azaz most pénteken pedig 185,60 forintba került egy svájci frank, míg az euró 287,50 forintról 266,30 forintra esett. Tehát a frank mindössze 4 forinttal, az euró viszont több mint 20 forinttal lett olcsóbb, ami azzal magyarázható, hogy a frank a nemzetközi piacokon jelentősen erősödött az európai devizával szemben.
Emiatt a svájci frankban eladósodott háztartások nem igazán örülhettek a forinterősödésnek, hiszen a törlesztőrészletük nem csökkent annyival, mint amennyivel a forint drágult. A két devizanem között még feltűnőbb a különbség, ha a válság előtti és a mostani helyzetet hasonlítjuk össze. Az Az [origo] március végén megjelent cikke szerint, aki 2008 júniusában vett fel kölcsönt például 20 ezer forintos törlesztőrészlettel, az euróhitel esetében most körülbelül 22 700 forintot fizet (13,5 százalékos emelkedés), ha viszont svájci frankban adósodott el, akkor közel 26 ezer forintot (közel 30 százalékos emelkedés).