Nem csak csontvázakat találhat a Fidesz a szekrényben

A Varga Mihály Fidesz-alelnök vezette tényfeltáró bizottságnak június közepére kell letennie Orbán Viktor asztalára a magyar gazdaság valós helyzetéről szóló jelentést. A Fidesz szétvert gazdaságról beszél, a távozó kabinet pedig kilábalásról: a borúlátást a költségvetési kockázatok és a munkaerőpiac számai indokolhatják, a derűlátásra pedig a külső egyensúly, az ipari teljesítmény és a kamatszint adhat okot.

"Működik a Varga Mihály vezette gazdasági tényfeltáró bizottság. Legkésőbb június közepén szeretnék egy jelentést kapni, amely a tényeket kellő biztonsággal rögzíti. Ezt követően, a részletek miatt folytatni kell a munkát, de a döntések meghozatalához az említett időpontra már tisztább képet kaphatunk" - mondta vasárnap Orbán Viktor a Tv2 Napló című műsorában. A testületnek az a feladata, hogy mérje fel a gazdasági helyzetet, a Fidesz szerint ugyanis a jelenlegi hivatalos adatok és kormányzati jelentések nem adnak valós képet. A Fidesz "szétvert gazdaságról" és a "szekrényből kieső csontvázakról" beszél, Bajnai Gordon, a tábozóban levő kormány vezetője a múlt héten egy gazdasági fórumon viszont azt mondta, hogy Magyarország nem csak kilábalóban van a válságból, hanem helyzeti előnybe is került Európában.

A számok alapján az igazság valahol a két megítélés között lehet: a költségvetésben valóban sok a kockázat, és a munkanélküliség területén is kedvezőtlen a helyzet; az alacsony kamatszint, a javuló ipari terljesítmény és a pluszban lévő külkereskedelmi mérleg ugyanakkor optimizmusra adhat okot.

Kiábrándító év után

Az kétségtelen tény, hogy a magyar gazdaság nagyon rossz évet zárt, 2009-ben 6,3 százalékkal esett vissza a termelés. Az 1991-es zuhanás óta, amikor majdnem 12 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP), egyszer sem volt még olyan rossz az ország gazdasági teljesítménye az előző évhez viszonyítva, mint tavaly. Sőt, a KSH 1994 óta eddig mindig növekedést regisztrált, ez a trend tört meg tavaly.

Az idei kilátások már jobbak, a Pénzügyminisztérium (PM) a költségvetés tavalyi tervezésekor még 0,9 százalékos visszaeséssel számolt, ám a kedvezőbb külkereskedelmi folyamatok miatt azóta több lépéseben javította prognózisát, jelenleg 0,2 százalékos hanyatlást vár. A Magyar Nemzeti Bank szintén 0,2 százalékos csökkenésre számít, és valamivel még ennél is optimistábbak a Reuters által megkérdezett szakértők, akik stagnálásra számítanak 2010-ben.

Vita a százalékokról

A Fidesz részéről leginkább kritizált terület a költségvetés, és itt valóban vannak kockázatok. A deficit alakulását és a hiánycélt sokszor bírálta a Fidesz, mondván, a kormány elhallgatott tételeket, így a valósnál sokkal nagyobb a tényleges hiány. Az idei költségvetés elutasítását tavaly nyílt levélben kérő közgazdászok Orbán Viktor kérésére készítettek egy jelentést, amelyben húsz, az idei büdzsét jelentősen befolyásoló költségvetési trükköt sorolnak fel, egyebek mellett az adóbevételek felültervezését, illetve az állami vállalatok veszteségrendezésének elmaradását.

A párt egyik vezető gazdaságpolitikusa, Varga Mihály volt pénzügyminiszter szerint a kormány "trükközik a költségvetéssel", nem lesz tartható az idei évre kitűzött 3,8 százalékos GDP-arányos hiány, elsősorban azért, mert április végéig a teljes éves deficit 75-100 százaléka össze fog jönni. Orbán Viktor már tavaly ősszel egy televiziós interjúban úgy fogalmazott, hogy a 2010-es 3,8 százalékos hiánycél csak "papíron jöhet ki", az ellenzék reálisan 7,5 százalékos hiánnyal számol a költségvetésben. "Amennyiben felhatalmazást kap, akkor a Fidesznek kötelessége lesz a külföldi hitelezők és a hazai nyilvánosság tájékoztatása, ami azt jelenti, hogy tiszta vizet kell önteni a pohárba az állami cégek - például a BKV és a MÁV - konszolidálásával" - mondta [origo]-nak tavaly novemberben Varga Mihály. Az állami cégek veszteségének rendezése, több más tétellel - állami garancivállalások, bevételek nem tervszerű alakulása, rendkívüli kiadások - százmilliárdokkal, a GDP-hez mérve pedig százalékpontokkal dobhatják meg az idei, a Nemzetközi Valutalap (IMF) által jóváhagyott hiányszámot.

Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint a Fidesz által említett tételek csak akkor növelik a hiányt, ha egyszerre visszafizetjük az állami társaságok teljes adósságállományát, márpedig ez nem indokolt és nem is kötelező. "A pénzügyminiszter legyinthet erre, azt is mondhatja, hogy utánam az özönvíz, de ezekkel az adósságokkal valamit kezdeni kell" - jelentette ki Oszkó felvetéseire az adósságrendezés és így a tiszta lappal kezdés mellett érvelő Varga, aki szerint akkora az adósság, hogy azt sem a menedzsment, sem pedig a BKV-tulajdonos főváros nem tudja majd egyedül kezelni. A Fidesz egyébként már kormánypártként is a szanálás híve volt: az 1998-ban szanált állapotban átvett MÁV adósságait egy 1999-es és egy 2001-es döntésével is átvállalta (a MÁV-ot azóta nem szanálták).

Már összejött a hiány 70 százaléka

A költségvetési hiány alakulását illetően az első negyedévet tekintve nagyjából igaza van Vargának, a Pénzügyminisztérium április 14-én a részletes adatokat ismertetve közölte: az első negyedévben az éves hiány 69,4 százalékára rúgott a deficit. Katona Tamás PM-államtitkár a számokat értékelve elmondta, az időarányosan kedvezőtlen adatok ellenére nem változtatnak a 878,9 milliárd forintos, GDP-arányosan 3,8 százalékos hiánycélon, mert a kiadási tételek arányosan nagyobbak az első félévben, a bevételek jelentős része pedig az év második felében érkezik.

A PM optimizmusát a Fidesz mellett mások sem osztják, de a kormányra készülő párt pesszimizmusa sem jellemző. A Reuters márciusban közzétett előrejelzése szerint 23 megkérdezett elemző átlagosan 4,9 százalékos hiányra számít az idén. A prognózisok széles sávban, 3,8 és 6,5 százalék között szóródtak, csupán két elemző vár erre az évre 3,8 százalékos hiányt. A Magyar Nemzeti Bank február végén publikált inflációs jelentése szerint, ha a költségvetési tartalékokat nem használja fel az ország, akkor is 4 százalék körül lesz a deficit 2010-ben, és 2011-ben is csak a stabilitási és kamattartalékok törlése esetén szorítható 4 százalék közelébe a GDP-arányos hiányszám: a költségvetési cél eléréséhez tehát további intézkedésekre van szükség a jegybank szerint is.

Nincs pénz újabb válságra

A gazdasági válság előre nem látható hatásainak ellensúlyozására hozta létre a kormány, most mégis a vagyonadó alkotmánybírósági eltörlésével keletkezett lyuk betömésére használták fel a stabilitási tartalékot. Az új kabinet csak abban bízhat, hogy a válság lecsengőben van, az ilyen jellegű pluszkiadásokra ugyanis alig maradt pénz a büdzsében.

A jelenlegi hiányhelyzet tehát nem ad okot a derűlátásra, kérdés, hogy a igaznak bizonyulnak-e a PM számításai a deficit alakulásáról. Ha nem, akkor az új kormánynak mindenképpen tárgyalnia kell a Nemzetközi Valutaalappal a hiány növeléséről, ebben az esetben egy füst alatt rendezhetnék a korábban említett tételeket, például az állami cégek adósságát. A Fidesz vezető politikusai, köztük Orbán Viktor kormányfőjelölt is többször jelezte, hogy terveik között szerepel az IMF-fel való tárgyalás, de erre egyelőre még nem került sor - legalábbis hivatalosan nem, arra ugyanis szintén utaltak a fideszes politikusok, hogy már voltak előzetes egyeztetések.

Munkanélküliség: többféle megközelítés

A másik érzékeny terület a munkanélküliség, ezen a téren a választási kampányban tíz év alatt egymillió új munkahelyet ígérő Fidesz szerint szintén nem egyértelműek az adatok.

A legfrissebb statisztika szerint - tavaly december és 2010 február vége között - újabb csúcsra, 11,4 százalékra nőtt a munkanélküléiség Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy 479 ezren voltak állás nélkül az említett időszakban, vagyis egy év alatt 100 ezer ember veszítette el az állását. A Fidesz szerint azonban még ennél is sokkal többen vannak munka nélkül, Szijjártó Péter, a párt elnöki stábjának vezetője a Duna Televízióban április elején azt mondta, jelenleg 16-17 százalék azok aránya, akiknek nincs tisztességes megélhetést biztosító rendszeres kereseti lehetőségük.

A két adat közti különbségért a fideszes politikus a szerinte hibás nyilvántartási szabályokat okolta. A tisztánlátást nehezíti, hogy nem csak egyféleképp lehet a munkanélküliéget mérni: a KSH becslésen alapuló, 11,4 százalékos adata mellett a munkaerő-piaci folyamatokat adminisztratív módszertannal mérő Állami Foglalkoztatási Szolgálat szerint például márciusban 644 ezer nyilvántartott álláskereső volt Magyarországon, miközben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat egy harmadik metodikát használ (ott 11,1 százalék a magyar ráta).

A piaci elemzők jellemzően kedvezőbben látják a Fidesznél a munkaerőpiaci helyzetet (12 százalék körül várják a munkanélküliség tetőzését), de vannak kifejezetten borúlátó jóslatok is: a Danske Bank legfrissebb elemzése szerint Magyarországon 2010-ben 13,6 százalékos, 2011-ben 14,7 százalékos, 2012-ben pedig több mint 15 százalékos munkanélkülisági ráta valószínűsíthető, ami 150 ezerrel több állástalant jelentene két év alatt.

Makroszámok: vannak kedvező jelek

A fontosabb makroszámok között akad jó, főleg ami a külső egyensúlyt illeti. A külkereskedelmi mérleg tavaly 1125 milliárd forint (3,98 milliárd euró) pluszt mutatott, márpedig több évtizede óta nem volt példa arra, hogy a külkermérleg hónapokon át rendszeresen pluszban zárjon. Ez a válsággal függ össze, csökkent ugyanis az importkereslet és a beruházások volumene, az exporttevékenység pedig kevésbé esett vissza.

Bár a magyar ipar még közel sem állt talpra, itt is vannak javulást mutató számok. Februárban - éves szinten - 8,4 százalékkal növekedett a magyar ipar teljesítménye, így az év első két hónapjában 5,9 százalékos volt a bővülés. A növekedés elsősorban azzal magyarázható, hogy egy évvel korábban a válság miatt hatalmas volt a visszaesés, tehát alacsony termelési szinthez viszonyítva ment végbe a növekedés, amiben fontos szerepet játszott, hogy februárban az egyik fontos exportágazat, a járműgyártás kivitele jelentős mértékben, 30,8 százalékkal emelkedett.

Utóbbi adat azt is jelzi, hogy tavalyhoz képest jelentősen megnőtt a kereslet a külföldi piacokon a Magyarországon gyártott járművek iránt. A jelentős növekedés ezen a területen is annak köszönhető, hogy a múlt év elején, a válság miatt nagyon alacsony volt az export. (2009 első két hónapjában a magyar járműexport 32,8 százalékkal esett vissza 2008 azonos időszakához képest.)

Kamat: van-e még lejjebb?

A Fidesz elnöke többször nemtetszését fejezte ki a jegybank utóbbi időszakban folytatott politikája miatt, országértékelő beszédében közölte, megújítaná a jegybank és a pénzügyi felügyelet vezetését is. Elemzői körökben már a választások után egy nappal felvetődött, hogy kormányra kerülve a párt megpróbálja majd elmozdítani a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki székéből Simor Andrást, bár erre hivatalosan még csak utalás sem történt.

Az elemzők körében nincs egyetértés arról, hogy vajon a Fidesz bevállalja-e a jegybankelnök lecseréléséből adódó feszültségeket: a Wall Street Journal (WSJ) cikke szerint sokan erre számítanak a piacokon, a CNBC által idézett Nomura bankház szerint azonban Simor személye garancia a befektetők számára, így a Fidesz nem engedheti meg magának azt a felfordulást, ami az MNB élén történő cseréből adódna. Az [origo]-nak a napokban nyilatkozó banki elemzők szerint kérdéses, hogy a Fidesznek érdeke lenne a bankár gyors eltávolítása.

A Fidesz gyorsabban vágta volna a kamatokat

A Fidesz szakmai oldalról azért támadja az MNB-elnököt, mert a párt szerint a Simor vezette monetáris tanács nem faragta "elég bátran" a kamatszintet. Ebbe azonban bele lehet kötni, a magyar kamatszint ugyanis soha nem látott mélységbe került így is, bár tény, hogy nem olyan gyorsan, ahogy azt a Fidesz szerette volna. A piaci elemzők többsége szerint a Fidesz kamatcsökkentési igényeit inkább politikai szempontok vezérelték, a túl korai kamatvágás ugyanis a mélybe küldte volna az amúgy is sokat szenvedett forint árfolyamát.

A forint tavaly március elején soha nem látott szintre süllyedt, volt, hogy az eurót 320 forint közelében jegyezték a bankközi devizapiacon. Azóta megnyugodott a helyzet, sőt áprilisban éves csúcsot döntött a magyar pénz. A forint fokozatosan erősödött a mélypont elérése óta, mivel Magyarország megítélése folyamatosan javult a költségvetési megszorítások, a javuló külső egyensúly és a nemzetközi hangulat változása nyomán. A forint árfolyama viszonylagos stabil maradt, 2009 nyara óta az euró jellemzően a 260 és 280 forint által határolt sávban tartózkodik, az utóbbi hetekben jellemzően ennek a sávnak az alsó tartományában ingadozott.

A piacok számítanak a korrekcióra

A piacok tisztában vannak azzal, hogy Fidesz hozzá akar nyúlni a költségvetéshez, adott esetben megemeli a hiányt, a Financial Times egyik legnépszerűbb pénzügyi blogja például tényként kezeli, hogy az állami vállalatok konszolidálása rontja majd az egyensúlyt, sőt, ezt kívánatosnak is nevezi. Az eddigi reakciók és piaci pletykák alapján a Nemzetközi Valutaalap is várhatóan partner lesz a hiányemelésben, főleg ha "valódi", például az önkormányzatok méretének csökkentését vagy takarékosabb egészségügyet célzó lépéseket tesz az új kormány.

Az utóbbi hónapokban elhangzott 6-7 százalékos hiányszámok emlegetése egyfajta stratégiát is jelenthet, ha ugyanis ennél alacsonyabb deficitet fogadtatna el végül a fideszes kabinet, akkor annak még örülhetnének is a piacon, mondván, rosszabb is lehetne. A BKV és a MÁV adósságainak rendezése nem csapná ki a biztosítékot abban az esetben, ha egyúttal a következő kormány látható változásokat vinne véghez ezeknél a cégeknél, azaz nem termelnék újra a hiányt - a piac és az IMF is nagyon jól tudja ugyanis, hogy az állami pénznyelők tartozásait rendszeresen ki kell fizetni, az a kérdés, hogy ezt egy füst alatt, vagy több évre elhúzva csinálja meg a kormány.