"Méregdrága a jogkövetés" - sokat várnak a hazai cégek az új kormánytól

A kis- és közepes vállalatok különböző szektorokban dolgoznak, különböző körülmények között, kizárólag a méretük hasonló, így nem is meglepő, hogy nagyon sokfélék az elvárásaik a következő kormánnyal szemben. Az élőmunka terheinek csökkentését mindenki üdvözölné, de az ötletek az állami megrendelések megreformálásától a képzések felfuttatásán és a korrupció visszaszorításán át egészen a képzett munkaerő biztosításáig terjednek.

Járulékcsökkentés, a cégalapítási szabályok megváltoztatása, az adminisztráció egyszerűsítése, valódi verseny az állami megrendeléseknél, a korrupció visszaszorítása, a képzési rendszer fejlesztése - íme egy pár azon igények közül, amelyeket az [origo]-nak nyilatkozó kis- és közepes vállalatok (kkv), illetve a szakmai szervezetek várnának el a következő kormánytól.

A fenti lista nem teljes, de jól mutatja, miért lesz különösen összetett feladat a kkv-szektor helyzetbe hozása: a kis és közepes cégek ugyanis nem alkotnak valódi szektort, kizárólag a vállalatok mérete miatt kerülnek egységes elbírálás alá - így érthető is, hogy a különböző iparágakban szereplő társaságok igényei is különbözőek. Nem mindegy például, hogy az adott cég tisztán piaci környezetben tevékenykedik, vagy pedig állami megrendelésekből él, illetve hogy közvetlenül a fogyasztóknak értékesít, vagy esetleg egy nagy multinacionális társaság beszállítója.

A Fidesz részleteket nem árult el

A kkv-szektor felfuttatása a választásra esélyes Fidesz egyik fő célkitűzése, a párt a válság hatására 11 százalék fölé emelkedő munkanélküliségi ráta csökkentésében és a foglalkoztatottsági szint növelésében szánna jelentős szerepet a kisebb cégeknek. Orbán Viktor évértékelő beszédében úgy fogalmazott, hogy mindenekelőtt a kkv-kat kell támogatni ahhoz, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet hozzanak létre, amihez a párt programja szerint kiszámítható gazdasági környezetre, kevesebb bürokráciára, forrásokra, és forgótőkére van szükség.

A 300-500 milliárdos spórolásra készülő Fidesz csökkentené az adók számát, egyszerűsítené az adóbevallásokat, szélesítené az egyszerűsített adózási módokat, a hosszú és bonyodalmas előzetes hivatali engedélyezéseket is kiiktatnák, és kevesebb adatszolgáltatást kérnének. Az már egyértelművé vált, hogy az idén legfeljebb a kisebb adótételek változhatnak, a várva várt adócsökkentésre pedig már várni kell - a konkrét tervek azonban egyelőre nem ismertek, a Fidesz programjában ugyanis csak az egyszerűsítésről van szó, és egy szó sem esik magáról az adócsökkentésről (Orbán Viktor azt megígérte, hogy az üzletrészek öröklésére és átadására kivetett illetéket eltörlik).

A Fidesszel szövetséges szervezetek közül a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint is kiemelkedően fontos a kkv-k fellendítése, amihez a versenyképes adórendszeren és a hazai vállalkozások előnyben részesítésén keresztül vezethet az út. Hasonlóan fontosnak tartja az adók csökkentését és az adórendszer egyszerűsítését a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László, aki április elején tartott előadásában beszélt erről. Az MKIK szerint a kkv-szektor évtizedes problémákkal küzd, ezek között pedig ott van az alacsony tőkeellátottság, az alulfinanszírozottság, illetve a belső fogyasztástól való függőség is. A helyzet rendezéséhez a szervezet szerint szükség van a Széchenyi-kártya program kiterjesztésére, valamint a képzések fejlesztésére is.

A járulékok mindenkit zavarnak

"A válság miatt visszaesett a forgalom, a bejelentett munkavállalók után fizetendő járulékok azonban ettől nem változnak, így egyértelműen ennek a tételnek a csökkentése segítene a legtöbbet" - mondta el az [origo]-nak egy budapesti könyves kisvállalkozó, aki korábban magán kívül három munkavállalót is bejelentve foglalkoztatott, ez a szám azonban mostanra egyre apadt. "Az adminisztráció túlbonyolított, de meg lehet oldani, bár természetesen a magas járulékok miatt az fel sem merül, hogy erre külön munkaerőt vegyünk fel. Csak akkor lehet beleférni a költségvetésbe, ha ezt mindenki maga csinálja, bármennyi időt is vesz ez el a tényleges munkától" - tette hozzá.

Oszkó szerint is belefér

Oszkó Péter pénzügyminiszter március végén egy rendezvényen a következő kormánynak azt javasolta: óvatosan kell bánni azokkal az eszközökkel, amelyek letéríthetik a költségvetést a jó pályáról, de az intézkedések közé "bőven belefér még egy ötszázalékos járulékcsökkenés".

"Méregdrága a jogkövetés" - közölte az [origo]-val egy ajándéktárgyakat forgalmazó kisvállalkozás egyik vezetője. "Nálunk ugyan be van jelentve mindenki normális fizetéssel, nem minimálbéren, de ez elsősorban azért, mert családtagok dolgoznak. Ha nem kerülne ennyibe a munkatársak foglalkoztatása, régen 2-3 emberrel többen lehetnénk és jobban fejlődne a cég. Hasonlóan látja egy budapesti építőipari vállalkozás vezetője is, aki szerint az "a lényeg, hogy a vállalkozások terhei csökkenjenek, lehet az járulék-, vagy épp adócsökkentés", szerinte ugyanis ha felszabadul az egyik csökkentése révén némi erőforrás, azt onnantól piacépítésre, termékpaletta-bővítésre fordíthatják a vállalkozások.

"Ezzel együtt talán az állandó költségek csökkentése lenne a legfontosabb, tehát a járulékoké. Minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy amennyiben egy építőipari vállalkozás minden adó-, járulék, adminisztrációs és munkavédelmi kötelezettségének eleget tesz, úgy a rezsióradíja oly mértékben emelkedik, hogy piaci körülmények között képtelen munkát szerezni. "Át kellene gondolni az osztalékadózást is, mivel a tőzsdén jegyzett cégek esetében ennek mértéke 10, míg a kkv-k esetében 25 százalék" - tette hozzá Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. adótanácsadó cég vezérigazgatója.

Állami beruházások, cégalapítás

Nem csak az adózási környezet zavarja azonban a kisebb cégeket, egy építőipari és így az állami megrendelésekkel is kapcsolatban levő cégvezető az [origo]-nak azt mondta: mindenképp szükség lenne az átlátható, valódi verseny alapján elnyerhető állami beruházásokra, amelyek révén az építőipar kicsit "fellendülne". "Jó lenne, ha nem csak az aktuális kormány közeli cégek jutnának a munkákhoz, mert a közbeszerzési eljárások és azok címén folyó pályáztatások finoman szólva komédiába illenek" - jellemezte a helyzetet az üzletember.

Szorult helyzetben az építőipar

Többen is megfogalmazták, hogy szerintük a "vállalati kultúra" javulására is szükség lenne Magyarországon. Egyes cégeknél bevett gyakorlat a feketefoglalkoztatás, ráadásul sokan átveszik az árut, aztán nem fizetnek, simán bedöntik a céget, majd alapítanak egy újat és újrakezdik és más cégeket vernek át - mondta az egyik cég munkatársa, aki szerint a kft.-k alapításához jóval nagyobb felelősséget kellene előírni, mert a mostani csak a cégbedőléseket és -alapításokat szolgálja. Már az is jelentős előrelépést jelentene a kkv-k életében, ha komoly büntetéssel kellene számolnia ezeknek a szélhámosoknak - fogalmazott egy vállalkozó.

Az állami szektor hatékonyságának és átláthatóságának javítását az [origo] olvasói is kiemelkedően fontosnak tartják: a Vállalkozói Negyed oldalán található szavazás eredménye szerint az olvasók csaknem fele véli úgy, hogy a "fejlődést akadályozó korrupció elleni fellépés" tenne a legjobbat a kisebb cégeknek, ez a válaszlehetőség még az adó- és járulékcsökkentési opciónál is több voksot kapott. Az adminisztrációs terhek csökkentése és a kkv-s hitelprogramok bővítése az szavazók szerint csak a korrupció és az adócsökkentés végrehajtása után jöhet szóba, ugyanis mindkét lehetőség elenyésző számú szavazatot kapott.

Szemléletváltás, szakképzett munkaerő, tudatosság

Az államtól elvárt lépéseken túl a vállalati szektornak is változnia kell - legalábbis így véli Kalocsai Zsolt, aki szerint "nemcsak adóváltozásokra, hanem a kis- és középvállalkozások hatékonyságának növelésére és szemléletváltásra is szükség lenne". Kalocsai úgy véli, hogy a kkv-szektor feleannyira hatékony mint a nagyvállalati, ami jelentős többletkiadást eredményez, például külföldi terjeszkedés esetén. Az uniós összehasonlításban rendkívül rossznak nevezhető arány azt is jelenti, hogy a vállalkozók óriási fejlődés előtt állnak. Ha ez bekövetkezik, javulna az adófizetési képesség is.

A kiszámíthatóságon, az adóterhelés és adminisztrációs terhek csökkentésén túl, szükség lenne megfelelően szakképzett munkaerőre és a vállalkozási készségek fejlesztésére is - tette hozzá Kalocsai Zsolt. A szakértő szerint a kicsiknek is rendelkezni kellene stratégiával, modernizálni kellene a szervezeti felépítésüket, drágább, de hatékonyabb, megtakarításokat eredményező számviteli és kontrolling rendszereket kellene alkalmazniuk. Sokszor előfordul, hogy 50-100 fős cégeknél is kézi irányítást alkalmaznak, ami óriási hiba, ahogy a dolgozók érdekeltségi rendszerének hiánya is. A vezetők nem készíttetnek havi jelentéseket, nem terveznek adót, nincs kidolgozott pr-stratégiájuk, hiányzik a tudatos márkaépítés - sorolja a bevételre is hatással lévő hibákat az RSM DTM vezérigazgatója.

Kalocsai szerint a szuperbruttósítást "szinte minden szakértő törölné", ahogy a személyi jövedelemadózást rendkívül túlbonyolító, diszkriminatív adójóváírást is, ami az egyéni vállalkozóknak nem jár. Jelentős adminisztrációs tehercsökkentést jelentene, ha bizonyos árbevétel alatt nem kellene beszámolót készíteni a mikrovállalatoknak - tette hozzá Ruszin Zsolt. A Magyar Könyvelők és Adótanácsadók Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke szerint új szabályozást kellene létrehozni a környezetvédelmi termékdíj, az egyszerűsített foglalkoztatás és a házipénztár tekintetében. Az evára alacsonyabb kulccsal szükség lenne, de az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást meg kellene szüntetni - tette hozzá Ruszin Zsolt. A szakértő szerint apróságok is sokat javítanának a hangulaton, ha a fizetési könnyítési kérelmeket illetékmentesen nyújthatnák be az APEH-nak.

Az EU enyhítené a kisebb cégek számviteli követelményeit

Mentesíthetik a tagállamok a mikrovállalkozásokat az éves beszámolók készítésének kötelezettsége alól, miután az EP nemrég megszavazta az ezt előíró jogszabály-módosítást. Az EU-ban 7,2 millió cég köteles éves beszámolót készíteni. Az Európai Bizottság hatástanulmánya szerint a beszámolókra vonatkozó uniós jogszabályok teljesítése a cégeknek átlagosan 1558 eurójukba kerül.

A legkisebb vállalkozások versenyképességének növelése érdekében az unió lehetővé tenné, hogy a számukra előírt éves beszámolási kötelezettséget a tagállamok eltörölhessék. Az Európai Bizottság még tavaly februárban terjesztette be a Tanácsnak az irányelv-módosításról szóló javaslatot, az EP 445 igen, 196 nem, 21 tartózkodó vokssal fogadta el. "Ez foglalkoztatási szempontból nagyon jelentős deregulációs program, az uniós bürokrácia leépítésével próbálkozik" - mondta az [origo]-nak a kezdeményezésről Győri Enikő, a Fidesz EP-képviselője.

A vita a Tanácsban kezdődött, az első kör után kiderült, hogy elég megosztottak a tagállamok. Az eredeti szövegben megfogalmazott feltételek (mérlegfőösszeg 500 ezer euró alatt, nettó forgalom 1 millió euró alatt, legfeljebb 10 munkavállaló) ugyanis bizonyos államokra alkalmazhatatlanok lettek volna. Magyarországon, például, ezek alapján a társaságok 94 százaléka minősült volna mikrovállalkozásnak.

Márpedig a cégek a számvitel alapján adóznak, kötelező beszámoló híján tehát más adminisztrációs követelményeket kellene támasztani számukra. Így végeredményben rosszabbul járnának, mintha minden maradna a régiben - magyarázta Győri Enikő. A gazdasági bizottságban a többség ezért leszavazta az előterjesztést, mondván, az EB nem megalapozott hatástanulmány alapján döntött. Sikerült egy kompromisszumos szövegváltozatban megegyezni, melyet a parlament meg is szavazott.

A módosítás értelmében bizonyos számviteli követemények maradnak, a cégeknek be kell tudniuk mutatni a pénzügyi helyzetüket, és az értékhatárokat országonként a helyi viszonyokhoz lehet igazítani. Az egyes tagállamok pedig eldönthetik, hogy egyáltalán akarják-e alkalmazni a könnyítést. Mivel a parlamenten átment, a javaslat most visszakerül a Tanácshoz, ahol a magyar kormánynak kell majd megvédenie az új verziót - említette a Fidesz képviselője

A kormány álláspontját firtató kérdésünkre a pénzügyminisztérium sajtóosztályán azt válaszolták, hogy az egyszerűsítés támogatandó, a "részletes magyar tárgyalási pozíció kifejtése" pedig a szabályozás részleteiről folytatott lezárultával "látszik célszerűnek".