Máshova mehetnek a multik, ha késik az adócsökkentés

Tucatnyi multinacionlis cég tervezi, hogy szolgáltatóközpontot nyitna Magyarországon, de könnyen más ország mellett dönthetnek, ha valóban 2014-re tolódik az adócsökkentés - derül ki egy friss elemzésből.

Munkahelyek veszélyeztetésével járhat, ha érezhetően kitolódik az adócsökkentés Magyarországon - legalábbis ez derül ki a PricewaterhouseCoopers (PwC) által készített felmérésből, amely a globális szolgáltató központok betelepülésével foglalkozik. A tanácsadócég szerint 10-12 cég gondolkozik magyarországi alapításon, de döntés még nem született, így ha késik az adócsökkentés, akkor könnyen elképzelhető, hogy valamelyik versenytárs, azaz Románia, Oroszország, vagy Kína nyeri meg őket.

"A cégek a költséghatékonyság és a munkavállalók minősége alapján döntenek arról, hol alapítanak szolgáltató központot" - mondta Bunna Gyula, a PwC igazgatója, aki szerint Magyarország egyik legnagyobb hátránya a munkaerő magas költsége, a Fidesz által a ciklus végére, vagyis 2014-re véget érő csökkentési hullám azonban könnyen túl kései lehet a cégek számára.

A PwC szakértője szerint ha eddig kell várni, akkor a multinacionális társaságok jó eséllyel az olcsóbb helyszíneket választják majd - azaz nem Magyarországra hozzák majd a szolgáltatóközponti munkahelyeket (arról, hogy a Fidesz hogyan gabalyodott bele az adócsökkentési ígéretbe, itt olvashat részletesen). Különösen problematikus lehet, ha az igazán fontos adó, illetve a foglalkoztatási szempontból kiemelkedő jelentőséggel bíró és regionális szinten is nagyon magas járulékok csökkentése a ciklus végére tolódik ki.

"Egyelőre nagy a bizonytalanság"

"Látunk bíztató jeleket, a Fidesz több vezető politikusa is azt mondta, hogy kiemelt ágazatként kívánják kezelni a szolgáltató központokat, ám konkrét intézkedések tekintetében egyelőre nagy a bizonytalanság" - mondta Suhajda Attila, a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség elnöke.

A Fidesz programja valóban megkülönböztetett helyen kezeli a jellemzően frissen végzett, sokszor több idegen nyelvet is beszélő fiatalok elhelyezkedését biztosító szolgáltató központokat, a párt komoly szerepet szánna ezeknek az európai, illetve sokszor globális szinten szolgáltató cégeknek a tíz évre bevállalt egymillió új munkahely megteremtésében is. A cél tehát egyértelmű, az oda vezető út azonban egyelőre ismeretlen - az [origo] legalábbis nem kapott választ arra a kérdésre, hogy hogyan érné el a következő kormány a központok Magyarországra települését.

A Fidesz sajtóosztályán kérdésünkre csak annyit közöltek, hogy a nemzeti ügyek kormánya természetesen vállalja a választási programjában foglaltak teljesítését, de még azt sem lehet tudni, hogy a pártnak vannak-e becslései arra, hogy a megfelelő környezet megteremtése mellett hányan helyezkedhetnének el ebben a szektorban a következő években. Márpedig a PwC felmérése szerint a szolgáltató központok 80 százaléka még fejlődési szakaszban jár, és a lendületes bővülési ütem "egyedülálló lehetőséget teremt Magyarország számára a jelenlegi gazdasági feltételek tükrében".

Üzleti szolgáltatások egész sora

A felmérés szerint 82 szolgáltató központ működik Magyarországon. A Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség és az Amerikai Kereskedelmi Kamara támogatásával készült első átfogó tanulmány szerint a központok üzleti szolgáltatások egész sorát nyújtják, legjellemzőbben a pénzügy, számvitel, beszerzés, logisztika, informatika és humán erőforrás területeken, elsősorban regionális, illetve néhány esetben globális szinten.

Mit csinál egy szolgáltató központ?

A szolgáltató központokat belső vállalati célokra hozzák létre az alaptevékenységgel nem összefüggő operatív, adminisztratív feladatok végrehajtására, elsősorban a költségek csökkentésére. A szegmens jelentősen hozzájárul a költségvetéshez, a bevételek 1,2 százalékát biztosítják a munkavállalókkal összefüggő adók, járulékok és áfabefizetések tekintetében.

Az utóbbi években számos világcég telepítette szolgáltató központját Magyarországra: Budapesten található többek között a két olajmamut, a British Petroleum és az Exxon Mobil; az amerikai óriásbank, a Morgan Stanley, valamint az informatikai üzleti megoldásokkal foglalkozó EDS szolgáltató központja. A Vodafone Budapesten és Miskolcon, az IBM Székesfehérváron, a Budapest Bank pedig Békéscsabán hozta létre bázisát.

A foglalkozatatási hatás valóban erős, a szolgáltató központok ágazata ugyanis még a gazdasági visszaesés idején is bővült: a hazai cégek jelenleg 30 ezer munkahelyet biztosítanak és további kétezer álláshely létrejötte várható a következő két évben.

Vidéki városok előnyben

A munkaerőköltségek csökkentése azonban nem az egyetlen elvárás céges oldalról, kitörési pontot jelentene példul Bunna szerint az is, ha a vidéki városokat vonzóbbá tennék a szolgáltató központok számára, jelenleg ugyanis Budapesten található csaknem az összes ilyen cég, a fővárosban viszont korlátozottan érhetők el EU-s támogatások. Debrecen, Pécs, vagy Szeged is beszállhatna a versenybe, ehhez stratégiára lenne szükség, amelyet a kormányzat, a helyi önkormányzat és az oktatási intézmények közösen alakítanának ki.

"Infrastrukturális fejlesztésekre is szükség lenne, vagyis felsőkategóriás irodaházakra, ötcsillagos hotelekre, megfelelő minőséget nyújtó éttermekre és üzletekre" - mondta Mike Colicchio, a Budapesten szolgáltatóközpontot üzemeltető vegyipari cég, a Celanese Corporation ügyvezető igazgatója.

Gondot jelent az is, hogy az oktatási rendszerből jelenleg olyan diplomások kerülnek ki, akik foglalkoztathatatlanok, így mielőtt munkába állnak általában 3 hónapos kiképzést kapnak a cégektől. A szolgáltató központok akár a középiskolai végzettségű fiatalokat is foglalkoztatnák, ha megfelelő szinten beszélnének idegen nyelveket - mondta Suhajda Attila, aki szerint a munkaerő utánpótláshoz nemcsak a képzést kellene az igényekhez szabni, hanem flexibilis munkaerőpiaci szabályozásra is szükség lenne, amely jobban támogatja az atipikus foglalkoztatási formákat, a táv- és mobilmunkát, vagy a részmunkaidőt.