Fizetésképtelen lett Görögország, Athén kéri az EU és az IMF milliárdjait

A görög miniszterelnök pénteken délben hivatalosan is bejelentette, hogy az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közös mentőcsomagjának aktiválását kéri, ami annak elismerése, hogy Athén magától nem képes fenntartani a fizetőképességet. A forint és a tőzsde szinte meg sem mozdult a hírre, a piac a részletekre vár.

"Eljött az idő" - ezekkel a szavakkal jelentette be a Wall Street Journal (WSJ) szerint pénteken kevéssel dél után Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök, hogy Athén kéri az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap által összeállított 45 milliárd eurós hitelkeret aktiválását. Ezzel a görög vezetés hivatalosan is beismerte, hogy az ország nem képes önállóan finanszírozni magát a pénzpiacokról.

A kormányfő felkérte Jeórjiosz Papakonsztantinu pénzügyminisztert, hogy formálisan is kérje a hitel aktiválását. "Partnereink hozzá fognak járulni, hogy Görögország biztos kikötőben tudja újraépíteni a hajóját" - mondta Papandreu.

Csak idő kérdése volt, hogy Görögország a Nemzetközi Valutaalap és az EU által felajánlott segítséget igénybe vegye - kommentálta a péntek déli görög bejelentést Árokszállási Zoltán, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

Nem reagált a forint és a BUX

A magyar piacok nem reagáltak a bejelentésre, sem a forint, sem pedig a tőzsde nem mozgott ki jelentősen a görög fizetésképtelenség elismerése után: a forint az euróval szemben 264,80-on állt délután egy óra körül, a BUX pedig 1,6 százalékos pluszban volt ugyanekkor, akárcsak a bejelentés előtt.

"Inkább a bizonytalanság a meghatározó most" - mondta Kolba Miklós, az ING devizakereskedője, aki szerint most csak annyit tudni, hogy a görögök segítséget kértek, de azt sem hivatalosan. "Amíg az IMF-EU mentőcsomag részletei nem ismertek, addig még korai bármit lenne bármit mondani: várjunk, amíg lesznek számok" - mondta Kolba, aki szerint tényleges görög csőd esetén rövid távon 270 fölé is kerülhetne a forint, de jelenleg annyira erősek a fejlődő piacok, hogy nagy bezuhanásra nem kell számítani.

A viszonylagos nyugalom abból adódik, hogy Athén pénzügyi gondjait már beárazták a befektetők, az igazi kérdés az lesz, hogy ténylegesen milyen feltételekkel és mennyit kapnak a görögök az eurózónától és az IMF-től, illetve hogy miképp reagálnak a hitelezésben kulcsszerepet kapó németek (a német aggályokról itt olvashat részletesen). Kolba szerint a német reakción túl az lehet majd érdekes, hogy kidől-e a többi csontváz (azaz mi lesz a spanyol, illetve a portugál adóssággal), illetve végső soron, hogy megremeg-e az eurózóna egésze a válság miatt.

Mozgalmas csütörtök után

Papandreu a bejelentéskor azt mondta, hogy a mentőcsomag aktiválása nem volt elkerülhető. A miniszterelnöki beismerésre egy nappal az után került sor, hogy a statisztikai adatokból kiderült: Görögország még annál is súlyosabb helyzetben van, mint amire eddig következtetni lehetett.

Az Eurostat csütörtökön közölte, hogy a 2009-es görög deficit a bruttó hazai termék (GDP) 13,6 százaléka volt, ami mind az előző jelentésben szereplőt, mind pedig a korrekcióra számító elemzői prognózisokat meghaladta (erről itt olvashat részletesen).

A bejelentést feltehetően az is előbbre hozhatta, hogy csütörtök délután Görögország súlyosbodó pénzügyi helyzetére reagálva a Moody's nemzetközi hitelminősítő A2-ről A3-ra rontotta a görög adósságbesorolást, és további leminősítést helyezett kilátásba.

Már számítottak a bejelentésre

Péntek reggel a piacokon már számítottak valamilyen bejelentésre, aminek hatására az athéni tőzsdeindex csaknem 4 százalékos emelkedéssel kezdte a napot. A görög és a német államkötvények közötti hozamkülönbözet 5,75 százalékról 5,51 százalékra csökkent (ez a mutató a görög állampapírok és így a görög állam kockázatosságát méri).

Az Európai Bizottság, az IMF és az Európai Központi Bank (EKB) képviselői Athénban tárgyalnak, az IMF-et vezető Dominique Strauss-Kahn már korábban is "nagyon súlyosnak" nevezte a görög helyzetet.

A görög államkötvények nem fizetésének lehetőségét számszerűsítő CDS-felár már csütörtökön is rekordmagasságokba szökött, ami jól mutatta, hogy a piaci szereplők milyen meggyőződéssel spekuláltak Görögország fizetésképtelenségére - derül ki az Equilor közleményéből. A brókercég szakértői is úgy látják, hogy a "piaci fejlemények fényében küszöbön állt már a görög fizetésképtelenség, és a pénteki bejelentés ennek egy kvázi beismerése".

Újabb csomagra lehet szükség?

Az Equilor szerint a Görögország rendelkezésére bocsátott 45 milliárd eurós hitelkeret összességében csak 2011 tavaszáig oldja meg a görög adósságfinanszírozást. Ezt követően azonban újabb csomagra lehet szükség, annak fényében, hogy a befektetők mennyire tartják megvalósíthatónak a görög kormány által kitűzött költségvetésihiány-csökkentő intézkedéseket. Görögországnak csaknam 300 milliárd eurónyi adóssága van, és csak az idén 54 milliárd eurót kell hitelezőinek visszafizetnie.

"Ha úgy érzik a piaci szereplők, hogy az addig végrehajtott kiigazító lépések nem elegendők a pénzügyi egyensúlytalanságok hosszú távú kezelésére, akkor akár jövő ilyenkor sem lehetnek hajlandók alacsony hozam mellett finanszírozni a görög államot" - írják az Equilor elemzői. Hasonkóan látja Árokszállási Zoltán is, aki szerint a görögök által tervezett 4 százalékos GDP-arányos megszorítás a jelek szerint kevés lesz, ennél jóval nagyobb megszorításra lenne szükség.

"A befektetők attól is félnek, hogy a többi, az euróövezet perifériáján lévő országról - Portugália, Spanyolország, Írország - is kiderül, hogy segítségre lesz szükségük, ami alapvetően rendítené meg az eurózónába és az euróba vetett, a görög problémák miatt amúgy is törékeny befektetői bizalmat" - véli az Erste szakértője, aki szerint megnyugtatólag hathatna a piacokra, ha az EU és az IMF által adott 45 milliárd eurós csomagnál nagyobb forrást sikerülne biztosítani Görögországnak.