Százmilliós értékben csaltak adót járműkereskedők

Három, haszongépjárművekkel kereskedő kecskeméti társaság bukott le adócsalás miatt. A cégek közel 100 millió forintot nem fizettek be.  

Közel százmillió forintos adócsalást derített fel a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Nyomozó Hivatala több Bács-Kiskun megyei társaságnál - tájékoztatta a pénzügyőrség regionális parancsnokságának sajtóreferense pénteken az MTI-t.

A három kecskeméti céget képviselő, két magyar állampolgár az Európai Unió más országaiból haszongépjárműveket hozott Magyarországra, majd azokat értékesítette, azonban bevételének egy részét nem vallotta be az adóhatóságnak - közölte Némedi Varga Éva.

Ezzel a módszerrel több év alatt, összesen 32 millió forint áfával rövidítették meg az állami költségvetést - tette hozzá. A nyomozás során a pénzügyőrök azt is megállapították, hogy a három társaság az áfacsaláson túl, összesen több mint 64 millió forint társasági adó megfizetését is elmulasztotta.

Csalások sorozatban

Az utóbbi időben egyre több adócsaló és számlagyár bukik le. Konkrét számok nem ismertek, sem a VP-nek, sem pedig az APEH-nek nincs olyan statisztikája, amelyből kiderülne, hány számlagyárat találtak az elmúlt időszakban, de a nyílvánosságra került esetek alapján egyértemű a trend.

Az elmúlt hónapokban bukott le az eredetiségvizsgálati rendszer szoftverfrissítésével megbízott Eclipse Zrt. 8,1 milliárdos számlagyári ügylete, a VP március elején azt közölte, hogy közel 400 millió forintnyi adót nem fizetett be egy közép-dunántúli vállalkozó, az adóhivatal február közepén 900 millió forintos bírságot szabott ki egy cégre, amely székhelyváltással próbált eltűnni az ellenőrök elől, Pécsett pedig ugyanekkor buktattak le egy egymilliárd forintos számlagyárat a vámnyomozók.

Hogyan nyomoznak?

Az óvatlanabb elkövetők ellen már néhány hónap alatt elegendő bizonyítékot gyűjtenek össze a nyomozók, az ügyek túlnyomó része pedig APEH-vizsgálattal kezdődik - mondta március végén az [origo]-nak egy, az adó- és vámnyomozói tevékenységben jártas, neve elhallgatását kérő ügyvéd. Ha egy ellenőrzés során a revizorok bűncselekményre utaló nyomokra bukkannak, például szimpla csalásra, vagy adócsalásra, okirathamisításra, akkor feljelentést kell tenniük az ügyben illetékes szervnél.

Az adóhivatal abban érdekelt, hogy minél több pénzt szedjen be, vagyis adóhiányt és bírságot állapítson meg - azaz, nem feltétlenül abban, hogy feljelentést tegyen, bár bizonyos esetekben az adóhatóság nem mérlegelhet és kötelező ezt megtennie. A követelt összegek ugyanakkor sokszor nem folynak be, mert egyszerűen nincs meg a pénz, amit be lehetne hajtani: ilyenkor jöhetnek a feljelentések.

Akár több százan is részt vehetnek egy rajtaütésben

Ha az APEH feljelentést tesz, akkor lezárja az adóvizsgálatot, de a céget, illetve magánszemélyt nem értesíti arról, hogy büntetőeljárás indult ellene, vagyis az érintett nem tudja, hogy nyomoznak utána. A Vám- és Pénzügyőrségnél titkos információgyűjtés kezdődik, megfigyelik, lehallgatják a telefonját, adatokat kérnek a bankjától, vagy más vele kapcsolatban álló cégektől. Az elkövetők már eljutottak odáig, hogy nem bőröndökkel szaladgálnak, hanem bankszámlákon utaztatják a pénzt, ez a kevésbé feltűnő módszer azonban egy nyomozás során megkönnyíti a hatóság dolgát, mivel bizonyítékul szolgál.

A nyomozás során az adóhivatal munkatársai és a vámnyomozók együtt dolgoznak, az első szakaszban jellemzően csak két-három ember vesz részt, de egy-egy rajtaütésnél akár az is leképzelhető, hogy több száz fináncnak kell egy időben lecsapnia az elkövetőkre - főleg, ha sok cég szerepel az ügyben, számtalan telephellyel. "Ilyenkor mindent visznek, a számítógépet, a mobiltelefonokat, az iratokat, még a legutolsó papírfecnit is, átvizsgálják a gépjárműveket, megmotozzák a gyanúsítottat. Lefoglalhatnak értéktárgyakat is biztosítási intézkedésként, hogy az elsíbolt adóforintok egy része befolyjon a közösbe" - tudtuk meg az adóügyekkel foglalkozó ügyvédtől.