A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 10 milliárd euróval megnövelné részesedését a görögöknek szánt segélycsomagban, így már 25 milliárdot adhatnak az Európai Unió 30 milliárdja mellé. A Financial Times szerint erre azután jutottak, hogy az eddig tervezett 45 milliárdos csomag valószínűleg kevés ahhoz, hogy kézben tartsák a görög állampapírpiacot, azaz megakadályozzák az államcsődöt - írja a Financial Times. Az 55 milliárdos csomag már közel háromszor akkora, mint az az összeg, amit Magyarország kapott 2008 őszén.
Befektetők és szakértők szerint az elvárás valójában az lenne, hogy az IMF és az EU közös csomagja legalább 70 milliárd eurós legyen. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke korábban azt mondta, hogy ki van zárva a görög csőd lehetősége, így ha ez igaz és a szakértők elvárása reális, akkor a Valutaalapnak és az uniós tagállamoknak mélyebben kell majd a zsebükbe nyúlni. Ez viszont kérdéses addig, amíg a legnagyobb hitelező Németország erősen vonakodik ezt megtenni. Ennek ellenére nem csak az idei 8,4 milliárd eurós összeget, hanem a következő évek hitelkeretét is bekalkulálta a német kormány a terveibe.
A Valutaalappal folytatott tárgyalások mellett a belföldi piacokon is tűzoltásba kezdett a görög kormány. A pénzpiacokat felügyelő hatóság június 28-ig megtiltotta az úgynevezett "short-ügyleteket" a tőzsdén, mivel a börzén tapasztalt zuhanás sok spekulánst csalogathatna az országba, súlyosbítva a helyzeten.
"A Pénzpiaci Bizottság értékelve a görög piacon tapasztalt rendkívüli állapotokat amellett döntött, hogy megtiltja a short-ügyleteket az athéni értéktőzsdén. A szabály április 28 és június 28 között érvényes" - jelentette be a hatóság. A hírre 6 százalékot drágultak a görög bankpapírok az athéni tőzsdén, mivel a spekulatív játéknak ők voltak leginkább kitéve.
A Standard & Poors hitelminősítő intézet úgynevezett bóvli kategóriába sorolta kedden a görög állampapírokat, ami elindította az árfolyamok zuhanását, mind a részvény, mind a devizapiacokon. Az Európai Bizottság ezzel kapcsolatban gyorsan reagált: a szóvivő, Chantal Hughes arra kérte a hitelminősítőket, hogy vegyék figyelembe a készülő hitelkeretet az állampapírok értékelésekor. Ezzel az volt a célja az uniónak, hogy biztosítsa a piaci szereplőket a közbeavatkozásról.
A befektetők egyre inkább attól tartanak, hogy a görög adósság átütemezésére lehet szükség a folyamatban lévő hitelcsomag helyett. Az átütemezés azt jelentené, hogy nem az eredetileg megígért időpontban a megfelelő összeget fizeti vissza az állam, ami maga az államcsőd.