Temetni még korai, de aggódni lehet az euróért

Megszűnhet-e az euró? Nem valószínű, de annyi igaz, hogy a közös európai pénz hírneve nagyon hosszú ideje nem volt ilyen rossz: többen is megkérdőjelezték jövőjét, tartalékvaluta-szerepét. Vannak olyan előrejelzések is, miszerint az euró és a dollár előbb-utóbb ugyanannyit érhet, de nem valószínű, hogy ez hirtelen következne be.

Az utóbbi hetekben, a görög válság hatására sokan temették a közös európai pénzt. Rebesgették Görögország kilépését az euróövezetből, a volt német külügyminiszter pedig még azt is felvetette, hogy alapvető reform nélkül az euró nem fog fennmaradni hosszú távon. Angela Merkel német kancellár is azzal érvelt a görögök megmentése mellett, hogy az euró és az egész Európai Unió jövője a tét.

Csakugyan van miért aggódni: az idén az euró 17 százalékot vesztett az értékéből a dollárral szemben. Gyengélkedése miatt megcsappant népszerűsége nyomán könnyen megfordulhat az a trend, hogy a világ országai egyre nagyobb arányban tartalékolják a közös európai devizában a pénzüket.

Hogy valóban így lesz-e, az egyelőre nem elérhető idei adatokból derül majd ki, de kétségkívül akadnak jelek, amelyek erre utalnak. A világ több pontjáról is felröppentek pletykák arról, hogy jegybankok szabadulnának a túl kockázatos eurókötvényeiktől. Az euróeszközök devizatartalékként egyre népszerűbbek lettek az elmúlt években, míg a dollár folyamatosan veszített részesedéséből, igaz, még mindig bőven a legelterjedtebb tartalékdeviza.

A forint sem maradna érintetlen

Tíz éve 70 százalék fölötti arányban tartottak dolláralapú papírokat a világ jegybankjai, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legújabb, 2009-es (becsült) adatai szerint viszont már csak 61,5 százalékot tesz ki az arányuk. Ugyanezen időszakban közel 10 százalékponttal nagyobb hányadra tett szert az euró, a 2000-es 18,8 százalékról 28,1 százalékra emelkedett a részesedése (részletek alábbi táblázatunkban).

Az euró iránti bizalom megmaradása azért fontos, mert ha a világ jegybankjai és nagybefektetői valóban amellett döntenének, hogy tömegével megszabadulnak az euróbefektetéseiktől, akkor az minden bizonnyal spirálként húzná le az árfolyamot, ami újabb eladókat vonna be az ördögi körbe. És mindez a forintot is érzékenyen érintené, hiszen annak árfolyamát főként az euróé befolyásolja, mint ahogy azt az utóbbi napok árfolyamalakulása is jól mutatta.

Az egyes devizanemek aránya a világ tartalékaiban 2000-2009 (százalék)

	2000	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008	2009
Dollár	70,5	70,7	66,5	65,8	65,9	66,4	65,7	64,1	64,1	61,5*
Euró	18,8	19,8	24,2	25,3	24,9	24,3	25,2	26,3	26,4	28,1*
Többi	10,7	9,5	9,3	8,9	9,2	9,3	9,1	9,6	9,5	10,4*

Forrás: Nemzetközi Valutaalap, 140 ország jelentése alapján

A minap még a dollárt temették

Az aggasztó jelek ellenére korai még teteni az eurót, főleg, hogy amikor a dollár gyengélkedett (2008 nyarán 1,59 dollárt ért egy euró, aztán egy mélyrepülés után 2009 őszére újra 1,50 közelébe ért az árfolyam) még arról tanácskoztak a legerősebb fejlődő országok, hogy miként cseréljék le a dollárt a fő tartalékvaluta státuszból - ebben a harcban a világ legnagyobb tartalékolója, Kína járt az élen. Az Egyesült Arab Emírségek pedig - brit lapértesülés szerint - egy olyan valutakosárra tért volna át a dollárelszámolásról, amelyben az eurónak komoly szerepe lett volna.

A devizapár fordított arányú mozgása is élénk érdeklődést keltett. Az euró drasztikus gyengülése nyomán újra és újra felvetődik, hogy hamarosan akár egy szintre kerülhet a dollárral. Nemrég a Reuters hírügynökség is komolyan foglalkozott a témával, korábban Soros György alapjának képviselője beszélt arról, hogy paritásba kerülhet a két pénz.

Kína, Kuvait: pletykára cáfolat

Az "egy dollár egyenlő egy euró" elméletet most éppen az frissítette fel, hogy Kínának hivatalosan kellett cáfolni azt a sajtóértesülést, mely szerint átstrukturálná a devizatartalékait, csökkentve a portfólióban az euróeszközök súlyát. A szerdai piaci pletykák arról szóltak, hogy az euróövezeti államkötvények túl kockázatossá váltak a kínai jegybank számára, ezért jelentős részüket el kívánja adni.

A cáfolat ellenére az amerikai piaci körökben otthonos szakportál, a Marketwatch azt írta, meglepő lenne, ha a tartalékkezelők megnyugodnának. Aggodalmukat erősítheti, hogy a kuvaiti nemzeti befektetéseket kezelő intézmény állítólagos szándékairól is hasonló hírek terjedtek el - bár a kuvaitiak a kínaiakhoz hasonlóan nyomban cáfoltak.

Korábban - óvatosan ugyan, de - valóban nyilatkozott az euró szerepének átgondolásáról az iráni és a dél-koreai központi bank. Közülük a dél-koreai jegybank viszonylag nagy tartalékolónak számít, bár jelentősége nem mérhető Kínáéhoz, ezért a hatalmas napi forgalomban egy esetleges dél-koreai euróeladási akció nem feltétlenül okozna földindulást, inkább a hírnek lehetne hangulati hatása. Riogatni Kínával a legkönnyebb: a világ legnépesebb országa tartalékainak értéke márciusban 2400 milliárd dollár volt - jellemző, hogy a második helyezett Japáné mindössze 1000 milliárd környékén állt.

A jegybankok nem most adnának el

Vannak szakértők, akik szerint a pletykák jobbára megalapozatlanok, fő céljuk a piac manipulálása. Taraczky Andrej, a Buda-Cash devizaüzletágának vezetője szerint okosabbak annál a jegybankok, hogy gyenge euróárfolyamnál adjanak el eszközeikből, hiszen ha hajlamosak lennének ijedtségükben szabadulni papíroktól, akkor folyamatosan vesztenének az üzleteken. Természetesen a központi bankok folyamatosan átcsoportosítják a tartalékportfólióikat, de ezt sohasem a "szélsőértékeken" teszik Taraczky szerint.

Az euró-dollár a világ legjobban forgó devizapárja, folyamatosan változik az árfolyama. Aligha lehet tehát arra számítani, hogy bármelyik tagja örökre gyenge marad - vélte az elemző. Kétségtelen ugyanakkor - jegyezte meg -, hogy középtávon az amerikai kamatemelési ütem lépéselőnybe kerülhet az európaival szemben (mivel a jelek szerint Európában lassabban indul be a növekedés), ami a dolláreszközökhöz csábíthatja a befektetőket, gyengítve ezzel az eurót.

Az USA-nak sem lenne jó

Egyelőre egyáltalán nem reális az euró dollár szintjére süllyedése, azon egyszerű okból, hogy néhány spekulánst leszámítva ez senkinek sem lenne jó - mondta kérdésünkre Buró Szilárd, az Equilor Befektetési Zrt. devizaelemzője. (Az amerikaiaknak a túl erős dollár például az exportra termelő cégek szempontjából lenne kényelmetlen.) "Ha közelítene efelé az árfolyam, könnyen bekövezhetne egy közös intervenció az Európai Központi Bank és az amerikai Fed részvételével, amint erre volt már példa a múltban" - tette hozzá.

Buró Szilárd szerint erre aligha lesz erre szükség, mert noha az 1,20-as szint alatti árfolyam még benne van a pakliban, 1,15 dollárnál nagyon erős "támasztékot" kapna az euró árfolyama. Az eurózóna elmúlt hetekben tett stabilizáló lépései alkalmasak arra, hogy megnyugvást hozzanak a piacra, ez nyár végén a hangulaton és az euró jegyzésén is meglátszik majd - vélte az elemző.