A folytatódó válságkezelés és az ehhez szükséges jelentős tőkeemelés volt a két fő napirendi pontja az EBRD péntek délután Zágrábban kezdődő éves közgyűlésének. Ezen az előzetes tervek szerint dönteni fognak a pénzintézet 50 százalékos tőkeemelési kérelméről. "Ahhoz, hogy ne csökkenjen idő előtt a pénzintézet támogatási képessége, 10 milliárd eurós tőkeemelésre van szükség - mondta az EBRD éves közgyűlését megnyitó pénteki beszédében Thomas Mirow bankelnök. Jóváhagyó döntés esetén az EBRD tőkeállománya 30 milliárd euróra növekszik.
Erik Berglöf állítja, hogy az euróövezeti országokat sújtó adósságválság az exportkereslettől függő közép- és kelet-európai országokra is hatással lesz. A nyugat-európai megszorító intézkedések ugyanis keresletcsökkenéshez vezetnek, ez hat Közép- és Kelet-Európára is, amely nagymértékben függ az euróövezeti exporttól - jelentette ki Erik Berglöf, a Reutersnek nyilatkozva, az EBRD zágrábi éves ülése kapcsán.
Az EBRD már korábban figyelmeztetett, hogy a dél-európai felzárkózó térség, így Szerbia, Bulgária és Románia a nagy görög banki kitettség miatt érezheti erőteljesebben a válság hatásait. Az EBRD januári előrejelzésében a közép- és kelet-európai régió idei növekedésére 3,3 százalék szerepelt.
Mint Berglöf elmondta, az alacsony euróövezeti kereslet elnyújthatja a globális válsággal szemben kevésbé ellenállónak bizonyuló országok, így Románia és Magyarország "szenvedését" is.
Vasárnap éjjel fogadták el az eurózóna pénzügyminiszterei és a Nemzetközi Valutaalap képviselői az összesen 750 milliárd eurós mentőcsomagot, amelynek részletei egyelőre nem ismertek. A gigantikus keret megnyugtatta ugyan a piacokat, viszont az összeg óriási terhet jelent a tagállamok költségvetéseire.
Megszorításokat helyezett kilátásba Németország, csökkentésről döntött Olaszország, Spanyolország is. Szlovákia éves költségvetésének jelentős százalékát kellene befizetnie, ha összeáll mentőcsomag, ami lehetetlen helyzet elé állította az országot.