Pánik New Yorkban, több mint 20 éve nem esett ekkorát a tőzsde

Csütörtökön csaknem 1000 pontos mínuszban is járt a legfontosabb amerikai tőzsdeindex, a befektetők a görög válság miatt kezdtek masszív eladásokba, és bár hivatalos válaszok még nincsnenek, de könnyen lehet, hogy rendszerhiba is súlyosbította a helyzetet. Az eurózónában terjedő adósságkrízis miatt napközben a forint és a budapesti tőzsde is esett, a pánikhangulat csak azért lehet meglepő, mert a görög parlament épp csütörtökön szavazta meg a megszorításokat.

A New York-i tőzsde Dow Jones indexe csütörtökön napközben akkorát esett, amekkorára az 1987-es piaci krach óta nem volt példa, az euró 14 hónapja nem látott szintre gyengült a dollárral szemben, a görög, a spanyol és az olasz kötvényhozamok pedig az egekbe emelkedtek - az ok nem meglepő módon a görög adósságválság.

A Dow Jones napközben 998 pontos, azaz 9,2 százalékos mínuszban is volt, zárásra azonban magához tért a mutató, és végül 347 pontnyi veszteséggel fejezte be a kereskedést. A vezető tőzsdeindexek közül a Dow Jones 10 520 ponton, az S&P 500-as mutató 1128 ponton fejezte be a kereskedést, a Nasdaq Composite pedig 2319 ponton zárt.

Technikai hibára gyanakodtak

A Bloomberg összeállítása arra is kitér, hogy a mostani nagy esés nem technikai hiba következménye volt - ez ugyanis felmerült, hisz a Dow Jones zuhanása olyan nagy volt, hogy sokan tévesen bevitt ajánlatokra gyanakodtak. Ez utóbbi verzió egyelőre annak ellenére sem zárható ki, hogy a tőzsde még csütörtökön azt közölte, hogy minden rendben volt a rendszerrel, vannak ugyanis arra utaló jelek, hogy nem a normális kereskedési aktivitás vitte mélybe a piacokat: az egyik vezető tőzsdei vállalat, a Procter & Gamble például csaknem 40 százalékos mínuszba került két perc alatt, és voltak olyan kisebb részvények is, amelyek szinte minden értéküket elvesztették, így gyakorlatilag ingyen cseréltek gazdát. Az amerikai tőzsdefelügyelet vizsgálatot ígér az ügyben.

A BBC által megkérdezett szakértők szerint annyi szerepe biztos lehetett a technikának, hogy a tőzsdén automatizált kereskedési rendszerek működnek, amelyek lehetővé teszik az egyidejű tömeges eladásokat, illetve bizonyos árfolyamszint elérése után automatikusan eladási utasítások kerülnek a rendszerbe - vagyis ha nagy az esés, akkor az könnyen óriásivá dagadhat. Az mindenképp a nem szokványos esésre utal, hogy bár a Dow Jones a görög válság miatt nem kezdte jól a napot, de a pánikidőszakban pár perc alatt megduplázta a veszteségét - majd fél óra alatt vissza is tért az elfogadhatónak tűnő veszteségi szintre.

A technikán és az esetleges visszaéléseken túl a pánikeladásokat az okozhatta, hogy az amerikai piacokon is egyre többen vélik úgy: az uniós mentőcsomag nem lesz elég a görög válság megoldásához, így a globális növekedés érezhetően visszaeshet. A piacoknak az is rosszat tett, hogy az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Jean-Claude Trichet a pénzintézet csütörtöki ülése után azt mondta, hogy a piacok által elvárt likviditásnövelő intézkedéseket nem hogy nem hozták meg, hanem nem is vették napirendre.

A forint és a BUX is esett

A görög válsággal kapcsolatos bizonytalanságok már napok óta komoly piaci kilengéseket okoznak. A forintnak is eseménydús napja volt csütörtökön : nem sokkal 21 óra előtt már 282 forinton járt az euró jegyzése a nemzetközi devizapiacon, míg napközben 277, reggel pedig 280 forint körül járt az árfolyam (a forint csütörtöki napjáról itt olvashat részletesen).

Az 1987-es rekordesés

Az amerikai tőzsdetörténelem eddigi rekorder esésére 1987 október 19-én került sor, a fekete hétfőként ismert napon több mint 22 százalékot ment le a mutató, de ez "csak" 507 pontot jelentett, mert akkor alacsonyabb szinten állt az index.

A tőzsdéken is rossz volt a hangulat csütörtökön a görög válság miatt. A BUX 1,4 százalékkal gyengült, a vezető papírok a Mol kivételével gyengültek, az OTP például 4 százalékkal zuhant. A nyugat-európai tőzsdiendexek 0,8-2,2 százalékkal estek (a tőzsdék csütörtöki napjáról itt olvashat részletesen).

A befektetők elsősorban attól félnek, hogy a görög válság átterjed Spanyolországra és Portugáliára is. Az említett országok költségvetési gondjai miatt a befektetők bizalma megrendült az eurózónában és ezért az euróban lévő befektetéseiket igyekeznek felszámolni és biztonságosabb célpontok felé veszik az irányt - ezzel párhuzamosan pedig tartózkodnak a kockázatosabbnak tartott eszközöktől, így a magyar papíroktól és a forinttól is..

Athén pedig rábólintott a megszorításokra

A pánikhangulat legfeljebb azért lehetett meglepő, mert a görög parlament csütörtökön elfogadta a súlyos pénzügyi problémák megoldását célzó megszorító intézkedéskről szóló csomagot. Ez volt a feltétele annak, hogy Görögország hozzájusson a az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap által biztosított, összesen 110 milliárd euró értékű kölcsönhöz.

Az egyszerű többséget igénylő szavazás során a 300 tagú parlamentben 160 mandátummal rendelkező szocialisták megkapták a rendelkezések életbe lépéséhez szükséges támogatást. A kormány tervezett lépései között a bérek és nyugdíjak csökkentése, valamint az adók emelése szerepel. Papandreu görög miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy a demokrácia próbatétel előtt áll, és Görögország jövője a tét (a csütörtöki szavazásról itt olvashat részletesen).