Fed: Az amerikai kamat a lassú Európára vár

Két helyi Fed-elnök is arról beszélt, hogy az USA nem tud kamatot emelni addig, amíg Európa gazdaságai szenvednek; az amerikai jegybanki hálózat és az Európai Központi Bank elnöke szerint a fejlődő országok kulcsszerepben vannak a világ gazdasági fejlődésében; Franciaország elismerte, hogy le fogják minősíteni, ha nem végez megszorításokat a költségvetésén - gazdasági lapszemle.

Mind Ben Bernanke amerikai-, mind Jean-Claude Trichet európai jegybankelnök szerint kulcsszerepe lesz a fejlődő világnak gazdaságaik saját belső fogyasztásában és pénzügyi stabilitásában. Ben Bernanke a Bank of Korea konferenciáján beszélt erről, de az amerikai gazdaság kilátásairól és az alapkamatról nem mondott semmi konkrétumot. Az európai jegybank elnöke pedig ugyanezen konferencián azt mondta, hogy bár érintette a fejlődőket is a válság, csoportként még mindig a világ növekedésének forrását jelentik - írja a Reuters.

A Bloomberg szerint a konferencián Bernanke csak annyit mondott az amerikai jegybank, a Fed kamatpolitikájáról, hogy a világ központi bankjai vélhetően különböző időpontokban fogják szigorítani az eddig az alacsony alapkamattal lazán tartott pénzügypolitikát. "Középtávon a Federal Reserve-nek és a többi központi banknak az élénkítő politikából való kilépésen kell dolgoznia" - tette hozzá.

A Businessweek szerint a chicagói Fed elnöke arról beszélt, hogy az amerikai alapkamat emelését az európai gazdaságok lassú kilábalása késlelteti. Charles Evans "nem lenne meglepve", ha az amerikai kamat még "egy kis ideig" alacsony szinten maradna az európai gazdaságok vergődése miatt. Véleményéhez a philadelphiai Fed-elnök is csatlakozott a koreai konferencián.

Franciaország elismerte, hogy kemény költségvetési kiigazítás nélkül "megerőltető" lenne hiteleinek legjobb besorolásának fenntartása. Európaszerte megszorításokra készülnek a kormányok, ami a szakszervezetek ellenállását vonja maga után. Franciaország a nyugdíjrendszerének reformjára készül, míg kormányzati kiadásait befagyasztotta 2011 és 2013 között, mivel az idén 8 százalékra várt deficitjét 2013-ra kell 3 százalék alá szorítania - írja a Reuters.

"Spanyol bankok fúziómódban" címmel közölt írást a Wall Street Journal (WSJ), mivel az ország 45 bankjából 12 kezdett összeolvadási tárgyalásokba társaival, míg egy 13. az állam közbelépésének köszönhetően menekült csak meg. A becsődölt bank egy újabb európai bankválság rémét vetette fel, ami az euró árfolyamának zuhanását hozta előző héten.

A görög pénzügyminiszter szerint országának nincs adósság-átütemezési terve (ami lényegében az államcsődöt jelentené) és nincs szüksége újabb megszorító intézkedésekre a deficitcél tartására. Májusban 30 milliárd eurós, három éves programot fogadott el az ország, amely az európai 110 milliárdos mentőcsomag feltétele volt - írja a WSJ.

Egy, a Financial Times laphoz eljuttatott tanulmány szerint a bankok eltúlozzák a rájuk váró pénzügyi szigorítások gazdasági hatásait. Stephen Cecchetti, a Bank for International Settlements intézmény vezető közgazdásza szerint a banki érvelés "a lehető legnagyobb változások lehető legnagyobb hatásával számol a banki magatartások lehető legkisebb változása mellett". A tanulmány szerint a változások költségei nem olyan nagyok, mint azt a bankok állítják.