Az euró 1,30 alá került a dollárral szemben, s erre már 13 hónapja nem volt példa. A közösségi pénz gyengülését első sorban az okozta, hogy komolyan felmerült az, hogy Spanyolország is az IMF-hez fordul majd segítségért. "Minket az egész arra emlékeztet, hogy az ember beleesik a lekvárba, majd megfogja a saját haját, s ki akarja emelni magát onnan" - írta az Erste a piaci kommentárjában.
A bank elemzői arra is emlékeztettek, hogy az elmúlt hónapok többnyire emelkedő trendje után a piacok "megérettek az esésre, tehát ez jó ok is arra, hogy lejtmenetbe kapcsoljanak". A spanyol segélykérelemről irreálisnak tűnő számok forognak pletyka szintjén: 280 milliárd euró (a görög csomag kétszerese) lehet szükséges a hispánoknak. Az értesülést Luis Rodriguez Zapatero miniszterelnök határozottan cáfolta, de már a kérdés felmerülése is erősíti a befektetők félelmét, hogy kiterjedhet a görög ragály.
Sörös Csaba, a Takarékbank elemzője azzal magyarázza a forint gyengülését, hogy a görög válság terjedésétől tartó befektetők az egész régióból viszik ki a tőkét. Az elemző szerint a jelenlegi irányoknak "nagy spekulatív vonzata van", a következő stabil árfolyam 280 forint környékén lehet.
Emellett a görög problémák sincsenek még megoldva, a segélyért követelt megszorítások kemény társadalmi ellenállásba ütköznek az országban. A május elsejei zavargások után szerdára általános sztrájkot helyeztek kilátásba a görög szakszervezetek a bércsökkentés ellenében.
A görög válságból lassan mediterrán válság kerekedhet, s ez a forint árfolyamára is kihat. Április utolsó hetét még 263 forint körül kezdte az euró, majd a Spanyolország leminősítésének hatására 272 forint fölé került, ekkor még csak rövid időre, de tegnap már 276 forint fölé ugrott az árfolyam.
Az eurót 277,15, a dollárt 213,82, a svájci frankot 193,34 forintért adták tizenegy óra előtt a bankközi devizapiacon.