Az eddigi, külső adósságra épülő növekedési pálya a továbbiakban nem tartható fenn. A tartós gazdasági növekedéshez és az euróbevezetéshez egyaránt az államadósság és a külső adósság csökkentésén keresztül vezet az út, vagyis a gazdasági növekedést az eddigieknél nagyobb arányban hazai forrásokból szükséges finanszírozni - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán publikált konvergenciaelemzése.
A jegybanki szakértők szerint a közös európai valuta bevezetéséből származó előnyök csakis fenntartható, stabil, fegyelmezett gazdaságpolitika mellett használhatók ki.
A múltban a gazdasági növekedés beindulása előbb-utóbb a külső egyensúly felborulásával társult, azonban a pénzügyi válság rávilágított ennek a növekedési modellnek a fenntarthatatlanságára, ezért csak akkor lehet sikeres az ország felzárkózása, ha a jövőben a növekedést az eddigieknél nagyobb arányban belső források finanszírozzák.
A jegybank szerint a válság két csatornán keresztül érinti igen érzékenyen a magyar gazdaságot. Egyrészt a befektetők óvatossága és a magas hazai adósságállomány miatt az ország a korábbiaknál drágábban és nehezebben juthat hozzá külső forrásokhoz. Másrészt exportpiacaink lassú bővülése megnehezíti a felhalmozott adósságok ledolgozását. Emiatt az ország pénzügyi sérülékenysége még fegyelmezett gazdaságpolitika esetén is hosszú ideig fennmaradhat.
Az ország sérülékenységének csökkentéséhez olyan költségvetési politikára van szükség, amely nem szívja el a belső megtakarításokat, s így lehetővé válik, hogy ezek a források a magángazdaságot finanszírozzák. Ehhez azonban a szigorú költségvetési politika csak szükséges, de nem elégséges feltétel. Ezen túlmenően az ország versenyképességének, vagyis a tartós gazdasági növekedés feltételeinek javításához a költségvetés szerkezetének átalakítása is elengedhetetlennek tűnik az MNB szerint.
Az európai gazdaságok közelmúltbeli fejleményei megerősítették: az euróval járó előnyök csak akkor használhatók ki hosszútávon, ha a gazdaságpolitika stabil és fegyelmezett, a reálgazdaság versenyképes. A közös pénz bevezetése ugyanis az önálló monetáris politika feladásával jár együtt, így csakis fenntartható gazdaságpolitikával kerülhető el, hogy egy későbbi esetleges gazdasági túlfűtöttség ne vezessen fájdalmas ár- és béralkalmazkodáshoz, illetve elhúzódó gazdasági visszaeséshez.
Magyarország jelenleg egyetlen maastrichti kritériumot sem teljesít. Azonban a gazdasági válság által kikényszerített költségvetési kiigazítás közelebb hozta a költségvetési és az inflációs feltétel teljesítését. A sikeres eurobevezetéshez azonban középtávon nem elegendő pusztán a maastrichti kritériumok teljesítése. Olyan költségvetésre van szükség, amely kellő fiskális mozgásteret ad a gazdasági sokkok kezelésére, és a felhalmozott magas állami és külső adósságot fokozatosan csökkenti. Az inflációs kritérium tartós elérése szempontjából kulcsfontosságú az inflációs várakozások horgonyzottsága, amihez a Magyar Nemzeti Bank a megfelelő monetáris kondíciók fenntartásával járulhat hozzá.