Spanyolország Magyarországgal egy kalapban az adósságpiacon

Miközben jelentősen romlott Görögország adósságpiaci megítélése kedden, a spanyol államadósságra visszafizetésésére köthető biztosítások árfolyama elérte a magyar árazási szintet. Vagyis a befektetők ugyanannyira bíznak a spanyol és a magyar adósság törlesztésében.

Meredeken megugrott Görögország és több más, a jelentős költségvetési hiány miatt a befektetők szerint gyenge lábakon álló eurózónába tartozó állam adósságára kötött biztosítások (CDS) árfolyama kedden.

Ez azt jelzi, hogy a a piaci szereplők nem hisznek abban, hogy a Görögország megsegítésére kidolgozott, az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap által (IMF) kidolgozott, több mint 100 milliárd eurós segélycsomagot és tartanak a "görög járvány" terjedésétől.

Drasztikusan emelkedett a görög CDS-ek ára

A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzői kedden közölték: a görög államadósságra köthető biztosítási ügyletek felára 766 bázispontra ugrott a hétfői záráskor feljegyzett 646 bázispontról, azaz a piac még kevsébé bízik abban, hogy a görög állam képes lesz törlszteni adósságát.

Hasonló mértékben emelkedtek kedden Londonban a portugál és spanyol adósságra köthető biztosíátsok felára, bár ezek továbbra is jóval alacsonyabbak a görög CDS-árazásoknál. A portugálokra vonatkozó árfolyam 275-ről 383 bázispontra, a spanyol CDS-árazás 157,7 bázispontról 202 bázispontra emelkedett.

A CDS-díjszabások azt jelzik, hogy a szuverén vagy kereskedelmi törlesztéskockázatra biztosítási tranzakciókat kínáló piaci szereplők mennyire ítélik kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek adósságára az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak. A CMA DataVision idei első negyedéves adóskockázati összesítésében Görögország a világ tíz legkockázatosabb adós államának mezőnyében szerepelt, olyan országokkal osztozva a felső tízes törlesztéskockázati listán, mint Venezuela, Pakisztán, Ukrajna, Irak, vagy Egyiptom.

Magyarország és Spanyolország egy szinten

A keddi emelkedés nyomán Spanyolország adósságpiaci megítélése elérte az eurózónán kívüli Magyarországét, jelentős különbség ugyanakkor, hogy a magyar CDS-kontraktusok árfolyama jóval kisebb sávban mozog, mint a mediterrán országokra vonatkozó árazás.

A keddi záráskor a magyar CDS-díjszabás a 193 bázispontos zárószintről 204 bázispontra növekedett. Ennek alapján a törlesztési leállás kockázatára biztosítási ügyleteket nyújtó piaci szereplők a keddi londoni kereskedésben minden 10 millió euró magyar államadósság után évente 204 ezer euró körüli biztosítási díjat számítottak fel a befektetőknek az irányadó ötéves futamidőre, hozzávetőleg 560 ezer euróval kevesebbet, mint Görögország esetében.

Magyarország CDS-árazása tavaly márciusban, a pénzügyi válság okozta piaci pánikhatás kelet-európai tetőzésének időszakában érte el eddigi csúcspontját, de akkor sem haladta meg a 630 bázispontot. A görög CDS-árazás az elmúlt napokban járt 900 bázispont felett is, amely fejlődő országokra jellemző szint.

Ázsiai válság jöhet Európában

Londoni elemzők szerint "párhuzamok mutatkoznak" az euróövezet déli tagállamaiban zajló jelenlegi folyamatok és az 1997-es ázsiai fizetési válság jellemzői között. A Barclays Capital, az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport keddi elemzése szerint az IMF ázsiai válságról készített összefoglalójában pontokba szedett okok mindegyikéhez talált hasonló tényezőket az euróövezetben.

Ezek közé tartoznak például a jelentős külső deficitek és az elszabaduló ingatlanárak. a költségvetési fegyelem hiánya és a pénzügyi szektorok nem megfelelő felügyelete, valamint az egyes esetekben fenntarthatatlan szinteken rögzített árfolyamok. A Barclays Capital londoni elemzői ez utóbbival kapcsolatban kiemelik, hogy az euróövezet a tagállamok mindegyike számára rögzített árfolyamrendszert jelent.

Emellett "a mindenkire egységes méretben kiszabott" pénzügypolitika megakadályozta az eurózóna jegybankját abban, hogy például 2007-ben - amikor egyes dél-európai tagországok túlfűtötté váltak - az ennek megfelelő szintre emelje irányadó kamatát, tekintettel arra, hogy a két vezető tagállamban, Németországban és Franciaországban ugyanakkor lassú volt a növekedés és alacsony az infláció.