Fekete hetet élt át a tőzsde és a forint

A nemzetközi piacokon uralkodó pesszimista hangulattal összhangban péntek délután újra elözönlötték az eladók a pesti tőzsdét, ennek eredményeként a BUX 6 százalékos mínuszban zárt. A héten a tőzsde rég nem látott mélyrepülést mutatott, az OTP például értékének közel ötödét veszítette el. A forint már korábban bemutatta a szabadesést: hét közben 284 forint fölött is megfordult az euró, első sorban a görög gondok miatt.

Péntek délután meredek esésbe kezdtek a tőzsdeindexek szerte a világon. A magyar tőzsde sem volt kivétel, a BUX 21 424 ponton végzett, ami több mint 6 százalékos esést jelent a csütörtöki záráshoz képest.

A vezető részvények közül az OTP szerepelt a legrosszabbul, a bankpapírok árfolyama 5850 forinton kötött ki, ez 7,2 százalékos zuhanásnak felel meg. A Mol 6 százalékkal 17 950 forintra esett a pénteki kereskedésben, a Magyar Telekom 4,9 százalékkal 625, a Richter pedig 7,8 százalékkal 39 ezer forintra süllyedt.

A fontosabb nemzetközi indexek közül a budapesti tőzsde zárása után - magyar idő szerint délután öt óra előtt - a londoni és a frankfurti mutató több mint 3, a párizsi pedig 4 százalékos mínuszban volt. New Yorkban a Dow Jones 1,5 százalékos mínusznál járt ekkor.

Egy hét alatt értékének ötödét vesztette el az OTP

Egész héten rosszul szerepeltek a pesti részvények, miután a nemzetközi piacokon elsősorban a görög válság és annak továbbterjedésétől rettegő befektetők felsorakoztak az eladói oldalon. A héten kedden jött az első nagy pofon, az erős eladói nyomás miatt 3,5 százalékos mínuszban zárt a BUX, majd szerdán és csütörtökön is gyengült, erre tett rá egy lapáttal a pénteki zuhanás. A számok kiábrándítóak: a BUX múlt péntekhez - április 30-ához - képest 13,5 százalékot veszített értékéből. Az OTP árfolyama 18,5 százalékkal esett, a Mol 12,7 százalékkal került lejjebb, a Magyar Telekom 13,2, a Richter pedig 9,3 százalékos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni egy hét alatt.

A piaci szereplők attól félnek, hogy Görögország mellett Spanyolroszágnak és Portugáliának is nemzetközi pénzügyi segítségre lesz szüksége. Az említett országok költségvetési gondjai miatt a befektetők bizalma megrendült az eurózónában és ezért az euróban lévő befektetéseiket igyekeznek felszámolni és biztonságosabb célpontok felé veszik az irányt - ezzel párhuzamosan pedig tartózkodnak a kockázatosabbnak tartott eszközöktől, így a magyar papíroktól és a forinttól is.

Menedéket keresnek a befektetők

"Félelem lett úrrá a piacon és nem biztos, hogy most már olyan merészen fognak vásárolgatni az eddigi töretlen emelkedésben bízók, hisz kezd megváltozni a piaci hangulat, és komolyan kell venni a világgazdaság adósságspiráljával kapcsolatos aggodalmakat, de nem csak Európában, amit most oly annyira hangos a média, hanem az USA-ban, Japánban és még sok más helyen" - vélik a Cashline elemzői. Az egyre fokozódó kockázatkerülés miatt a rizikós piacokról a menedéket jelentő eszközök - amerikai állampapírok, arany, japán jen, svájci frank - felé vették az irányt a befektetők.

A Cashline elemzése szerint az elmúlt hónapokban látott áremelkedés egyáltalán nem tükrözi vissza a valós gazdasági helyzetet, túlságosan is előreszaladt a piac az árazásban. Ezért nem lenne meglepő, ha az árfolyamokat nagyban befolyásoló alapkezelők a következő hetekben, hónapokban átrendeznék befektetéseiket, amely esés eredményezne.

Devizahitelesek rémálma

A forint viharos héten van túl, tavaly június óta nem látott mélységbe gyengült az euróval szemben. A héten leggyengébb árfolyama 284 forint fölött volt, pedig a választások után még 264 alatt mozgott. Péntek délután a magyar piacok zárásakor 279,75 forint volt egy euró. A dollár euróval szembeni erősödése pedig oda is vezethet, hogy 300 forintra kerül a közös pénz árfolyama.

A forintra leginkább a görög válság van kihatással, amely bizonytalanságai kiterjedtek a spanyol és portugál leminősítés után a mediterrán térségre. Az eurózóna tagállamai sorban fogadták el csatlakozásukat a görögök mentéséhez, a legfontosabb segítő Németország parlamentje pénteken fogadta el a lépést, amellyel egy három éves programban oldanák meg az ország finanszírozását. A már gyenge forintnak ugyan nem sokat ártott az amerikai tőzsdekáosz, de jót se tett neki, ezért ez is kockázati tényező lett.

A devizahiteleseket leginkább érintő svájci frank árfolyama egy éve nem látott szintre került: péntek estére 193,62 forintot ért egy frank. Az ezzel kapcsolatos aggodalmak az adócsökkentés körüli kormány-ellenzék vitában is előkerült. Szollár Domokos kormányszóvivő szerint a fedezetlen csökkentés a hiány emelkedéséhez és a piaci bizalom elvesztéséhez vezet, ami által gyengül a forint és veszélybe kerül sok kölcsön törlesztése az 1,7 millió devizahitelesből. Matolcsy György az új kormány várható nemzetgazdasági minisztere azt mondta, hogy "erkölcsi kérdésként" kezeli a devizahitelesek ügyét, a megoldást az állami részvételű átváltási programban látja, amelyben a külföldi pénz alapját forintra lehetne cserélni.