Megváltásként várják az új kormányt a pókeresek

Abban reménykedik a hazai pókertársadalom, hogy az új parlamenti többség megváltoztatja a május 1-jén hatályba lépett, a nyilvános pókerklubok működését szigorú korlátok közé szorító új szabályozást - máskülönben a hazai játékszervezés már középtávon ellehetetlenül. Arra aligha számíthat bárki, hogy ez az első intézkedések között lesz, ráadásul a Fidesz még nem alakította ki végleges álláspontját.

Tíz napja nem szerveznek versenyeket a magyarországi pókerklubok, az aznap hatályba lépett törvénymódosítás ugyanis új feltételeket szabott a működésükhöz, és ezek teljesítése időbe telik. Egyebek mellett az APEH-tól kell engedélyt kérni, a szervező cég törzstőkéjét legalább 25 millió fontra emelni, a termekben pedig videós ellenőrzési rendszert kiépíteni.

A kívánalmak némelyikének ugyanakkor a klubok többsége egyáltalán nem tud megfelelni - és a jelek szerint azok a termek is csupán egy átmeneti állapot átvészelésére készülnek, amelyek elindították az új előírások szerinti engedélyeztetést.

Az egyik, neve elhallgatását kérő, ismert budapesti versenyszervező képviselője kérdésünkre legalábbis ezzel magyarázta, hogy beadták az APEH-nak a "kártyaterem üzemeltetésének céljára alapított gazdasági társaság személyi megfelelőségének megállapítására" vonatkozó kérelmet. (A szerencsejáték-szervező tevékenységet csak ezután engedélyezi az adóhatóság, de a procedúra ezzel nem ér véget, van beleszólása, például, az illetékes önkormányzatnak is.)

Egy hét alatt hat kérelem

"Nem tudom elképzelni, hogy ne változzon meg előbb-utóbb a törvény, elvégre az államnak nem lehet érdeke az adóbevétel korlátozása, ha ez más előnnyel nem jár" - indokolta viszonylagos optimizmusát az említett klubvezető. Elismerte ugyanakkor, elvileg elképzelhető, hogy addig is veszteség nélkül fenn lehet tartani az általuk üzemeltetett két teremből az egyiket (a másikat szinte biztos, hogy bezárják).

Leginkább azért lehet erre esély, mert a kisebb termek eltűnésével a megmaradóknak nagyobb rész jut majd a piaci tortából - már ha sikerül megszerezniük az engedélyeket (ezek maximális átfutási ideje egyébként akár négy hónap is lehet). Nagy tolongás vélhetően nem lesz: az APEH-hez az első héten az egész országból összesen hat darab kérelem érkezett.

A szerencsejáték-törvény májusban hatályba lépett legfontosabb rendelkezései

- játékot csak olyan cég szervezhet, amelynek az alaptőkéje legalább 25 millió forint
- minimum 5, maximum 10 asztalon folyhat a játék.
- asztalonként legalább 16 négyzetméternyi terület szükséges, egy asztalnál legfeljebb 10 személy játszhat
- a személyzet tagjai közül műszakonként 3 fő számára minimum egy év kaszinós vagy kártyatermi múlt szükséges
- a nevezési díj felső határa 50 ezer forint
- a terem által fizetendő adó a nettó bevétel 40 százaléka
- a nyereményalap minimum 80 százalékát vissza kell osztani a játékosoknak
- a teremben videós ellenőrzési rendszert kell üzemeltetni
- kártyaterem nem létesíthető ifjúsági, oktatási, nevelési, egyházi és egészségügyi intézmény, továbbá I. kategóriába sorolt játékterem és játékkaszinó 200 méteres körzetében

Az új előírások közül a 25 milliós törzstőke és a videórendszer vélhetően beteszi a kaput a kisebb kluboknak. A Magyar Pókerszövetség információi szerint ezek mintegy fele már le is húzta a rolót. De a meglévő helyek közül gyakorlatilag egyik sem jó úgy, ahogy van. Lesz, amelyiknek el kell költözni megszokott helyéről, másokat teljesen át kell építeni. (A pókerszövetséget 2007-ben alakította meg 16 egyesület. 40 ezer regisztrált tagjuk többségében amatőr játékos, de akad olyan is, aki mára profivá nőtte ki magát.)

"Fontos lenne, hogy legyen Magyarországon kultúrája az élőben játszott pókernek, mert ez ellensúlyt képezhetne a lényegében illegális, mégis népszerű online játékkal szemben, mely nemcsak ellenőrizhetetlen, de ráadásul az államnak egy fillér bevételt sem hoz" - mondta lapunknak Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke.

Bonyolult lesz ellenőrizni

Az új jogszabályban megállapított - bevételarányos - adóteher egyfelől irreálisan magas, másrészt az ellenőrzést is bonyolulttá és kijátszhatóvá teszi - állította Schreiber István. Megjegyezte, követhetnénk a szlovák példát, ott egyszerűen asztalonként 2000 euró az éves adó mértéke.

A szövetség korábban javasolta már, hogy a pókertörvény szigorúságában és előírásaiban a játékautomatákat szabályozóhoz hasonlítson, ehhez képest a legszigorúbb kaszinószabályozás szintjére emelték. Holott a póker esetében a játékosok nem a "ház" ellen játszanak, mint a hagyományos szerencsejátékoknál, hanem egymás pénzét nyerik el. Ezért nem is különösebben nagy üzlet a játékszervezés.

Véletlenszerűség vagy szellemi sport?

Az APEH honlapján olvasható tájékoztató szerint a jelenlegi jogalkotói felfogás szerint "a pókerjáték általános elveire épülő kártyajátékok során a nyerés vagy vesztés túlnyomórészt a véletlentől függ, mert semmilyen játékstratégia esetében sem lehet a kártya leosztásból adódó véletlenszerűséget oly mértékben lecsökkenteni, hogy a játék csak kisebb mértékben függjön a véletlentől".

A pókeresek azonban vitatkoznak ezzel. Épp a napokban adta hírül az összes nagy nemzetközi pókermagazin és néhány külföldi sportújság, hogy a Szellemi Játékok Világszövetsége (IMSA) április 28-i ülésén felvette tagjai közé - a sakk, a bridzs, a dáma és a gó mellé - a pókert. (Az IMSA honlapján egyelőre nincs nyoma a döntésnek.)

Nehéz megítélni, mennyi embert érinthetnek a változások. A fővárosi pókerszervezők nem hivatalos becslései szerint Budapesten május előtt átlagosan 2500 ember játszott esténként, az egész országra még efféle hozzávetőleges számítás sincs. Az internetes pókerportálok látogatottsága mindenesetre máris emelkedett - mondta érdeklődésünkre Tatár Gergely, a Magyar Pókerszövetség elnöke. Hozzátette, a jobb játékosok közül sokan bécsi versenyekre kezdtek járni, miközben idehaza a jövőben nemzetközi események sem lehetnek, mivel tíz asztalon nem lehet ilyet rendezni.

Zugpóker

Tatár Gergely ugyanakkor hallott már olyan hazai termekről, amelyek bevállalják az illegális működést. Az [origo] beszélt olyan teremvezetővel, aki közölte, nem tudja, hogyan működnek ezután, "még tanulmányoznia kell a törvényt". Az APEH az esetleges razziákat firtató kérdésünkre annyit válaszolt, hogy május 1-je előtt és után is folyamatosan ellenőrzi a működést, szükség esetén a rendőrséget, vámhatóságot, fogyasztóvédelmet is bevonva.

A szövetség számításai szerint egy asztalonként 1500 eurós adó bevezetése esetén 25-30 terem működhetne Magyarországon rentábilisan, ez évente 500 millió forintos adóbevétellel járna. Az ezt tartalmazó törvényjavaslat-tervezetet ("Honnan lesz a sportfinanszírozásra félmilliárd?") eljuttatta a Fideszhez, és Tatár Gergely kapott is időpontot konzultációra, június elejére.

Vajon mit akar a Fidesz?

A Fidesz sajtóosztálya kérdésünkre azt írta, "a szakmával folytatott konzultáció után, a parlamenti vita során a Fidesz-frakció ki fogja alakítani végleges álláspontját". Az információink szerint a témában illetékes szakpolitikust, Bánki Eriket (az elmúlt ciklusban a parlament sport- és turisztikai bizottságának elnöke, az új kormány sport-szakállamtitkári pozíciójának egyik lehetséges várományosa) cikkünk megjelenéséig nem sikerült elérnünk.

Az új országgyűlés persze aligha kezdi munkáját a pókertörvény módosításával, tekintve, hogy a Fidesz sürgős adócsökkentést és a közbiztonság azonnali rendbe tételét ígérte.