Kkv-szektor: az EU-n kívül is van piac

A hazai cégek ötöde érzi már az exportpiac fellendülését, ugyanakkor 60 százalékuk nem tervez idén beruházást. A Coface Hungary felméséből az is kiderül, hogy a magyar vállalkozói struktúrából lényegében hiányoznak a piacképes közepes méretű cégek.

A Coface Hungary legfrissebb felmérése szerint a megkérdezett több száz magyarországi (exporttevékenységet is folytató) cég közel 40 százalékának 10 százalék feletti mértékben csökkent 2009-ben az export árbevétele. A megkérdezett cégvezetők további 10 százaléka szerint 5-10 százalékkal csökkent az exportbevételük - vagyis a cégek közel fele 5 százalék feletti visszaesésről számolt be.

Egyharmad 2011-re várja a fellendülést

"Mindez azt mutatja, hogy nagyon jól érezhető volt az exportcégek számára, hogy a válság kapcsán a külföldi felvevőpiacok is sokkal kevesebbet vásároltak" - mondta Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója.

A cégek 21 százaléka úgy nyilatkozott, hogy 2010-ben már érzi az exportpiac fellendülését. Bagyura András, a Coface kereskedelmi vezetője szerint a makroszámok megerősítik ezt az érzékelést. A magyar makrogazdasági adatokból kiderül, hogy az újra beinduló GDP-növekedés az exportnövekedésnek köszönhető. A belső fogyasztás Magyarországon várhatóan továbbra is stagnálni fog, de Európában és a világ több országában, úgy tűnik, beindult egy erőteljesebb gazdasági növekedés, aminek az ellátására a magyar export is termelhet pluszt.

Az exportpiac "mozgolódása" ellenére a megkérdezett vállalatvezetők 36 százaléka csak 2011-re várja az exportpiac fellendülését, míg 14 százalékuk ennél optimistább: 2010 második felét jelölte meg.

Hiányoznak a középvállalatok

Dercze szerint az, hogy a megkérdezettek nagy aránya a nemzetközi cégeket (14 százalék) és a multinacionális vállalatokat (17 százalék) jelölte meg az exporttevékenysége célcsoportjaként, jól mutatja, hogy a magyar export főként beszállítói exportot jelent. A belföldi fogyasztás évek óta stagnál Magyarországon, de a multi leány- és anyavállalatok között egy erőteljes exporttevékenység folyt, ami jelentősen visszaesett a válságban.

Az, hogy a cégeknek mindössze 16 százaléka exportál csak kkv-knak, Dercze szerint a magyar vállalati struktúra felépítéséből következik. "A magyar vállalati struktúrában a multi leányvállalatok és a kisvállalati szegmens között, mely utóbbiakat ugyan kkv-knak hívunk, de valójában mikrocégekről beszélünk, gyakorlatilag alig-alig létezik komoly középvállalat. Innentől kezdve nem azért csekély a vevőoldal a középvállalati szegmensben, mert nem találják meg az exportőrök, hanem mert azok, akik exportálhatnának számukra, a kkv szektor, hiányzik a magyar vállalati struktúrából."

A mikrovállalkozások alig-alig exportálnak, egyrészről alapvetően egy hozzájuk fizikailag közel eső piac kiszolgálására jönnek létre, másrészről ahhoz, hogy exporttevékenységet folytathassanak, olyan know how-ra lenne szükségük, amelyet cégméretükből kifolyólag nem tudnak megfizetni.

A versenyképesség legnagyobb korlátjának az exportőrök 15 százaléka a forráshiányt tartja - derül ki a felmérésből. Dercze szerint kétlépcsős problémáról beszélhetünk. "Egyrészről a magyar cégek jelentős része tőkehiányos, eleve kevés tőkével jön létre, és mint ilyen kicsi cég, nem kap akkora finanszírozást, amekkorát kér a bankoktól - ha kap egyáltalán."

Az EU-n kívül is van piac

A megfelelő exportnövekedés elérése érdekében a megkérdezett cégvezetők negyede szerint az exportpiacok felvevőképességének kellene növekednie. A Coface Hungary szakértői egyetértenek ezzel, ugyanakkor Dercze felhívja a figyelmet, hogy az exportnövekedés érdekében a magyar vállalatoknak nem szabad csak az EU-ban gondolkodniuk, olyan piacok felé kell nyitniuk, amelyek sokkal dinamikusabban növekednek Európánál. Ilyen a Balkán és Oroszország, ha távolabb tekintünk, akkor pedig Kína, Korea, a délkelet-ázsiai térség és Dél-Amerika jelenthet potenciális felvevőpiacot a magyar exportnak.

A vállalatok másik nagy csoportja, 23 százaléka ugyanakkor a stabil forintárfolyamot tartja az exportnövekedés alapvető feltételének.

A harmadik legnagyobb arány, a megkérdezettek 10 százaléka úgy gondolja, hogy stabil, jó minőségű termékekkel lehet megfelelő exportnövekedést elérni. A Coface Hungary szakértői pozitívnak tartják, hogy sok cég ebben látja a növekedés lehetőségét, hiszen a hatékony exportstratégia egyik legalapvetőbb feltétele a megfelelő minőségű és mennyiségű termékkel való megjelenés a piacon.

A cégek bevallása szerint 26 százalékuk nem tájékozódik szállítás előtt exportpartnereiről. Dercze szerint ez nem olyan rossz arány, mert feltehetően e cégek közül sokan a beszállítói körhöz tartoznak, így nincs szükségük előzetes tájokozódásra. Ugyanakkor más esetek is előfordulhatnak, így az adatok alapján az a tény, hogy sokan még mindig nem tájékozódnak partnereikről, aggodalomra adhat okot.