A költségvetési bizottság elfogadta a PSZÁF jelentését

Az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottsága hétfőn első helyen kijelölt bizottságként egyhangúlag elfogadta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének  2009-ről szóló éves jelentését.

Dancsó József fideszes képviselő egyebek között azt tudakolta a PSZÁF elnökétől a bizottsági meghallagtáson, hogy mekkora megterhelést jelent a bankadó a pénzügyi rendszernek; beváltotta-e a reményeket a Pénzügyi Stabilitási Tanács, szükség van-e rá; szükségesnek tartaná-e a shortolás tiltását; növelték-e hitelezési aktivitásukat az államtól hitelt kapott bankok? Nyikos László a bizottság jobbiks elnöke arra volt kíváncsi, mi szükséges ahhoz, hogy egyszerűbben, gyorsabban jussanak hitelhez a kkv-k.

A bankadóra vonatkozó törvényjavaslatot még nem ismeri a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, még nem volt a szervezetnél államigazgatási egyeztetésen, mondta Farkas Ádám. Úgy vélekedett, szakmailag az adó mértékét és fennmaradásának időtartamát szükséges figyelembe venni. Ha ugyanis az adó mértéke túlzottan magas, azt eredményezheti, hogy a pénzügyi intézmények visszafogják aktivitásukat - a hitelezést vagy más tevékenységeket -, és arbitrálni kezdenek (például külföldre telepítik tevékenységüket az adó elkerülése érdekében).

Ha az elvonás hosszú távon fennmarad, a befektetők a későbbiekben figyelembe veszik finanszírozási, tőkeallokációs döntéseiknél, és nem biztos, hogy Magyarországra jönnek - mondta. Farkas Ádám szerint az is fontos, hogy a megjelölt időtartam a szereplők számára hiteles legyen.

Meg kellene fontolni a shortolás tiltását

A shortolással kapcsolatban úgy vélekedett a PSZÁF-enök: érdemes volna megfontolni a fedezetlen (úgynevezett meztelen) shortolás korlátozását vagy tiltását, másrészt ettől függetlenül mindenképpen fontos lenne a short pozíciók központi nyilvántartásba vétele, mert ez erős korlátot jelentene arra, hogy valaki piacbefolyásolási céllal próbálja használni ezt az instrumentumot.

A kkv hitelállomány 10 százalékkal esett vissza tavaly, ennek a problémának a megoldása azonban túlmutat a PSZÁF hatókörén - mondta Farkas Ádám. Az okokról szólva rámutatott: a vállalkozók hitelkereslete visszaesett, mert piacaik itthon és külföldön is zsugorodtak; ez akkor változhat, ha a termékeik, szolgáltatásaik iránti kereslet nő.

Egy intézmény - az FHB Jelzálogbank - részesült tőkejuttatásban, amit már visszafizetett. Garancianyújtásra nem került sor. Hitelt - piaci kamatokkal - három hitelintézet kapott: az OTP Bank, amely két részletben már visszafizette, valamint a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az FHB Jelzálogbank. A pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartásához más beavatkozásra nem volt szükség.

A pénzügyi rendszer likviditása stabil

Farkas Ádám, a felügyelet szakmai tevékenységéről szólva kiemelte: a PSZÁF tavaly megerősítette intézményfelügyeleti tevékenységét, és a folyamat az idei első félévben is folytatódott. Ennek része volt a nyolc legnagyobb bankcsoport átfogó vizsgálata, aminek eredménye azt mutatta, hogy a hazai pénzügyi rendszer likviditása a válság ellenére stabil, erős tőkehelyzetét fenn tudta tartani, hitelportfoliója ugyanakkor romlott.

A felügyelet fogyasztóvédelmi tevékenységét is átalakította és megerősítette, amely a pénzügyi szolgáltatások területén teljes körű fogyasztóvédelmi jogkört kapott, a panaszkezelést januártól közigazgatási hatósági eljárás keretében végzik.

A PSZÁF másik fontos tevékenysége a piacok tisztaságának védelme. A felügyelet tavaly jelentős bírságot szabott ki tiltott piacbefolyásolás miatt (Soros alap, Deutsche Bank, HSBC), sokszor intézkedett tiltott tevékenység és strukturált, komplex termékek kapcsán is. A felügyeleti tevékenységben minden fontos területen lényeges előrelépés volt, hangsúlyozta a PSZÁF elnöke.