A mérlegfőösszeg alapján sarcolhatják a bankokat

A bankadó kivetésének alapja lehet a mérlegfőösszeg - mondta Kármán András államtitkár, bár végleges döntés csak június 30-án születhet. A bankárképző alelnöke szerint normatívabb lenne a kamat-jutalék bevételre vetíteni az adót.

A bankadó kiszabása alapulhat a pénzintézetek mérlegfőösszegén - nyilatkozta a Reutersnek Kármán András a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, de mint hozzá tette: a vetítés módjáról végleges döntést június 30-án hoz a kormány. Kármán a Reutersnek is megerősítette, hogy a korábban beharangozott három helyett két évig vetnének ki különadót a pénzügyi szektorra.

Az államtitkár az MTI-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy a biztosítóknál más lesz a pénzintézeti különadó vetítési alapja. Itt is több elképzelésről vitatkoznak, lehetséges megoldásként felvetődött az, hogy a nettó díjbevétel, vagy a nettó árbevétel alapján vetik ki majd ezt az adót - fűzte hozzá.

Jobb lenne a kamat-jutalékra vetíteni

Marsi Erika, a Nemzetközi Bankárképző Központ (NBK) alelnöke szerint az árbevétel vagy kamat-jutalék normatívabb vetítési alap lenne, mint a mérlegfőösszeg.

Marsi Erika a tavalyi banki eredményeket alapul véve úgy vélekedett, hogy a mérlegfőösszeg alapján kirótt befizetés néhány banknak nem jelentene nagyon-nagy gondot, vannak olyanok, melyeknél ez már nehezebben kitermelhető lenne, s vannak az alacsony nyereséget elérő hitelintézetek, melyeknek - így például a CIB-nek, az MKB-nak és a Raiffeisennek - nagyon jelentős gondot okozna. A tulajdonos ilyenkor vagy tőkét emel a leánycégben, hogy az kifizethesse az adót, vagy ennek hiányában a leánycég áthárítja a terhet az ügyfelekre, megváltoztatja üzletpolitikáját, például visszafogja tevékenységét.

Az alelnök kifejtette: a bankok esetében adóalapként normatívabb lenne az árbevétel típusú, vagyis a kamat-jutalék bevétel, mert jobban tükrözi, hogy mennyi a banki tevékenységből megtermelt bevétel. Így például, ahol nagyobb a nem teljesítő hitel, ott nem képződik kamatbevétel, a mérlegfőösszegben azonban benne vannak a nem teljesítő tételek is - mutatott rá. Ez a módszer nem ösztönözne a terhek áthárítására sem, ha ugyanis emelik a kamatot, nő az adó.

200 milliárdot szedne be az állam

A kormány akcióterve szerint a bankokra, biztosítókra és egyéb pénzügyi cégekre "bankadót" rónának ki, az érintett cégeknek már az idén - a 2010-es költségvetésben tervezett 13 milliárd forint különadót is beszámítva - összesen 200 milliárd forintot kellene befizetniük az államkasszába. A különadó a legutolsó információk szerint két évig maradna érvényben, és a bankok között a tőlük elvárt 120 milliárd forintos elvonást a mérlegfőösszegük alapján "dobnák szét".