Az államcsődtől a magyar euróig - fordulatos napok krónikája

Sűrű napokat élt át Magyarország, mire Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár szombaton bejelentette, hogy a kormány tartani akarja az elődje által kitűzött idei hiánycélt, illetve megerősítette, hogy konszolidált helyzetben van az államháztartás, és az egyetlen út az euró bevezetése. Varga nyilatkozata előtt két napon át zuhant a tőzsde és világvárosok piaci elemzői álmélkodtak szerintük aggasztó fideszes és kormánynyilatkozatokon.

Nagy utat tett meg néhány nap alatt a kormánynak a költségvetés idei hiányáról, illetve a magyar gazdaság helyzetéről folytatott kommunikációja. A hiányterv megduplázódásának engedése helyett immár - Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár szombati bejelentése szerint - cél a 3,8 százalékos előirányzat tartása. Az államcsődközeli állapotot emlegető értékelések helyett immár konszolidált helyzetről beszél a kabinet, ugyanakkor továbbra is hangsúlyozza, hogy az előző kormány "csontvázakat" hagyott rá, vagyis a költségvetés hivatalos adatai nem fedik a valóságot.

Szerda

Orbán Viktor június 2-án, szerdán érkezett Varsóból Brüsszelbe, hogy másnap az EU és a NATO vezetőivel találkozzon. Az euró ezen a napon 275-276 forint körül mozgott, a magyar deviza estére erősödött kissé a keddi értékekhez képest. A tőzsde 22 252,29 ponton zárt.

Ekkor kormányszinten az a hónapok óta fenntartott Fidesz-álláspont volt érvényben, mely szerint 2010-ben a költségvetés GDP-arányos hiánya a Bajnai-kormány által megcélzott, az IMF által elfogadott 3,8 százaléknál érdemben magasabb, akár 7 százalék feletti is lehet. Matolcsy György a Népszabadságnak adott interjújában nemrég azt mondta, szerinte 5-6 százalék körüli hiányban tud majd megállapodni az új kormány az IMF-fel és az EU-val. Orbán Viktor kormányfő nem sokkal a választások megnyerése után kijelentette, "sem az IMF, sem az EU nem a főnökeim", a tárgyalásoknak nem az a célja, hogy "diktátumokat hallgassunk meg, hanem az a dolgunk, hogy legyen egy olyan tervünk, amihez meg tudjuk nyerni szövetségesnek" a Magyarországnak hitelt nyújtó nemzetközi szervezeteket.

Csütörtök

A forintpiacon tökéletes nyugalomban indult a nap, az árfolyam szinte nem változott. Kósa Lajos Fidesz alelnöknek a Napi Gazdaság kkv-konferenciáján elhangzott, államcsődöt és Görögországhoz hasonló helyzetet emlegető mondatairól dél előtt néhány perccel jelent meg a tudósítás a Napi.hu-n, alig több mint egy óra múlva pedig már a nemzetközi sajtó is idézte a debreceni polgármestert.

Néhány órán belül megjelent a hír Orbán Viktor és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének tárgyalásairól is, de a piaci pánik közepette elsikkadtak a két politikus szavai. A napot jól kezdő pesti tőzsdén Kósa kijelentései után hatalmas eladási hullám indult, a BUX több száz pontot esett, az OTP Bank árfolyama az előző záráshoz képest közel 3 százalékkal, 5440 forintra csökkent. Az euró jegyzése 273,50 forintról estére 281 forintra ugrott - a Bloomberg által követett összes deviza közül aznap a forint szerepelt a legrosszabbul. Az állampapírpiacon a magyar kötvények hozama jelentősen, 30-40 bázisponttal emelkedett, vagyis drágult az állam működésének finanszírozása.

Pedig Barroso és Orbán mondandója alkalmas lett volna arra, hogy erősítse a Magyarország iránti befektetői bizalmat: lényegében az derült ki a közös sajtótájékoztatón, hogy az EU nem járul hozzá a magyar hiánycél emeléséhez. (Az elemzők egy része korábban azt gondolta, egy 4 százaléknál nem sokkal magasabb hiányt talán még elnézne az Unió. Azoknak lett igazuk, akik nem vették komolyan a nagyobb hiányról szóló korábbi nyilatkozatokat.) "Nincs helye megelégedettségnek, a fiskális konszolidáció fenntartása Magyarország számára is fontos, a piacok azonnal büntetnék azt az országot, amely nem teljesíti költségvetési hiánycélját" - mondta Barroso, arra biztatva Magyarországot, hogy folytassa, és ha lehet, akkor fokozza a pénzügyi egyensúly helyreállítására tett erőfeszítéseket.

Aznap szólalt meg a Kósa-nyilatkozat ügyében először Szijjártó Péter, Orbán Viktor szóvivője is. A köztévé Az Este című műsorában azt mondta, "badarság azt gondolni, hogy egyes nyilatkozatok miatt elmozdulnak tőzsdeindexek, ez a valóság leegyszerűsítése".

Péntek

Pénteken 282 forinton kezdett az euró, és a magyar pénz eleinte erősödni is tudott, Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő sajtótájékoztatója után azonban drasztikus esésnek indult. Szijjártó Kósa szavait magyarázva azt mondta: nem túlzás Magyarország vonatkozásában államcsődközeli helyzetről beszélni.

A reggel kilenc órakor még 280,60 forintot érő euró déli egy óra után már 286,50 forinton állt, majd estére 288 fölé emelkedett. A BUX kezdeti pozitív korrekciója ugyan már a szóvivő megszólalása előtt kifulladt, de a nagy zuhanás utána kezdődött. A mutató több mint 7 százalékos mínuszban is járt, végül 3,34 százalékos veszteséggel zárt. Az OTP árfolyama jóval 5 ezer forint alá került. A magyar állampapírok kockázati felára tovább emelkedett, megközelítve az utoljára 2009 júniusában látott szinteket. A magyar sztori még a New York-i tőzsdét is lenyomta, a Wall Street Journal szerint pedig az euró árfolyamára is rossz hatással volt.

A Concorde brókercég szerint Szijjártó szavait részben félrefordították, illetve félremagyarázták - ami a csütörtöki események utáni ideges hangulatot alapul véve nem csoda, elvégre ismét az államcsődről beszélt egy magas rangú kormányzati tisztviselő. Szijjártó Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő kijelentéseire utalva emlegette fel, hogy az MSZP-kormány idején volt hazánkban csődközeli állapot. A legtöbb helyen egyébként a "súlyos helyzet" kifejezést idézték, amely kétségkívül elhangzott.

A történtekről megkérdezett elemzők szinte egybehangzóan azt mondták [origo]-nak, ha a jövő hét elején a Fidesz nem áll elő olyan programmal, amely megnyugtatja a piacokat, akkor ismét készülhetünk a 300 forintos euróra.

Szombat

"Az Orbán-kormány ügyetlenül trükközik" - ezzel a megállapítással értékelte elemzőket idézve az eltelt napokat a New York Times cikke. Az amerikai lap idézett olyan szakértőket, akik szerint a fideszes politikusok azért riogatnak államcsőddel, hogy ezzel is hangsúlyozzák a korábbi, szocialista kormány hibáit.

Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár, a kormány úgynevezett gazdasági tényfeltáró bizottságának vezetője parlamenti sajtótájékoztatóján bejelentette, rendkívüli ülést kezd a kormány egy olyan akcióterv kidolgozása végett, amelynek a célja, hogy tartani lehessen az előző kormány által eredetileg megszabott költségvetési hiánycélt. Varga szerint a jelenlegi nemzetközi helyzetben nincs más lehetőség a kormány előtt. A bizottság részjelentését ismertetve az államtitkár azt mondta, a költségvetés adatai és a valóság között több esetben nagyságrendi különbség van - azt azonban nem volt hajlandó elárulni, mekkora lyukat jelent ez a büdzsében. Szintén nem válaszolt arra, hogy ilyen körülmények között hogyan lehetséges adót csökkenteni, szükség van-e a hiánycél tartásához megszorításokra.

Varga kijelentette, hogy az ország számára nincs más út, csak hogy teljesítse az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat, a cél, hogy ezek a kritériumok megvalósuljanak, s ennek érdekében mindent meg kell tenni. Kérdésre válaszolva megerősítette, Magyarország nincs államcsődközeli helyzetben, "messze van azoktól az országoktól", ahol ilyen eshetőséggel számolni kell, az államcsődöt emlegető nyilatkozatok tehát szerinte "túlzóak", "nem szerencsések" voltak.

Ennek a néhány napnak hektikus árfolyammozgása elsősorban a devizahiteleseket sújthatja, ők a csütörtöki és pénteki árfolyamesés miatt az előző havinál akár tizedével is magasabb törlesztőrészlettel számolhatnak. De a benzin, a gáz és az importból származó termékek áremelkedését mindenki megérezheti. Az általunk megkérdezett piaci elemzők szerint ugyanakkor hétfőtől erősödni fog a forint, bár abban nincs egyetértés, hogy milyen gyorsan térhet vissza a 275 forint körüli euróárfolyam.