Új időszámítás indul a bankvilágban a tengerentúlon

Célegyenesbe került az utóbbi hetven év legjelentősebb amerikai pénzügyi reformja, a szövegre már csak rá kell bólintania a kongresszusnak. Bankadót, letört spekulációt, feldarabolt pénzintézeteket és beperelt hitelminősítőket hozhat az amerikai történelem legkeményebb fogyasztóvédelmi csomagja.

"Az új amerikai pénzügyi szabályozás példa lehet bármelyik ország számára, ez a modell ugyanis minden nemzetet képes megvédeni" - ezt mondta a Bloomberg hírügynökség beszámolója szerint Barack Obama amerikai elnök a Wall Streetet újraszabályozó törvényjavaslatról, amiről pénteken állapodtak meg a törvényalkotók a tengerentúlon. Az elnök az amerikai történelem legkeményebb fogyasztóvédelmi reformjának nevezte a megállapodást, és azt még a tervezet ellenzői sem vonják kétségbe, hogy ez az elmúlt hetven év legnagyobb horderejű pénzügyi szabályozása, ami az egész bankvilágot felforgatja majd.

A reformcsomagról éveken át folyt a vita, az utolsó simításokról húszórás, éjszakába nyúló egyeztetéssel állapodtak meg a törvényhozók. A most véglegesített törvénytervezetet még a képviselőháznak és a szenátusnak is jóvá kell hagynia - ez ugyan nem automatikus, de a pénteki kompromisszum fényében jó eséllyel nem lesz gond a szavazásnál. A voksolást jövő héten tartják, és ha átmegy a tervezet a két házat egyesítő kongresszuson, úgy Obama július 4-én alá is írhatja a dokumentumot, amely valóban több olyan intézkedést tartalmaz, ami átszabja a válság miatt az Egyesült Államokban is sokat kritizált bankvilágot.

Sokáig egyeztettek

A jövőben például egy-egy bank csődveszélye esetén nem kell majd azzal borzolni az adófizetők idegeit, hogy a bankot mindenképp ki kell segíteni a pénzükből, mert az "túl nagy ahhoz, hogy ne mentsük meg", a törvényjavaslat szerint ugyanis a mamutintézményeket arra fogják kényszeríteni, hogy fokozatosan csökkentsék a méretüket. A hatóság árgus szemekkel fogja figyelni a spekulatív befektetési alapokat is, és könnyebbé teszik a befektetők számára, hogy bepereljék a szintén sokat kritizált hitelminősítőket.

A túl nagy méretű bankokat feldaraboljásán túl a pénzügyi cégeket meg is adóztatják - a hivatkozási alap az, hogy a válságban meg kellett menteni a pénzintézeteket, ezt a szivességet pedig most viszonozhatják a bankházak. A bankok és más pénzügyi intézmények összesen 19 milliárd dollár adót fognak fizetni.

Létrejön egy új fogyasztóvédelmi hivatal is, mégpedig az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) hálózatának keretén belül. A hivatal működését a bankok által fizetett díjakból finanszírozzák, feladata a fogyasztókat sértő kereskedelmi gyakorlat kiszűrése lesz. A mindennapokat is értintő újdonság, hogy a Fed maximalizálhatja a bankkártyákhoz tartozó átutalási díjakat, és minden állampolgárnak joga lesz évente egyszer ingyenes hitelképességi vizsgálatot kérni, jelzáloghitelek esetén pedig kötelező lesz a jövedelemvizsgálat.

Az AIG és Lehman megroppanásához vezető komplex tőzsdei ügyleteket átláthatóbbá és ellenőrizhetővé teszik, illetve kiszervezik a kereskedelmi bankokból a nem szokványos befektetéseket (mint amilyenek a válsághoz vezető jelzálog-fedezetű származtatott értékpapírok is voltak) - mindezt annak érdekében, hogy a nyereségre törekvő bankároknak ne legyen lehetősége kockára tenni a betétesek pénzét. Azt is rögzítették, hogy erősen korlátozzák, hogy mennyit fektethetnek a bankok kockázatos és spekulatív termékekbe.

Csökkenő nyereség a bankoknál

Az amerikai pénzügyi reform hatásait egyelőre nem lehet pontosan előrejelezni, de az valószínűsíthető, hogy a bankok nem ússzák meg a tőkeemelést. Ez a lépés a banki nyereséget fogja csökkenteni, ez pedig rosszat tehet a bankrészvények megítélésének - értékelte a tervezett lépéseket Sörös Csaba, a Takarékbank elemzője. Ennek csak első látásra mond ellent, hogy a bankrészvények a pénteki megegyezés után erősödtek, ez ugyanis azzal volt magyarázható, hogy a piaci befektetők eredetileg még ennél is szigorúbb szabályozásra számítottak. Több, az [origo]-nak nyilatkozó részvénypiaci elemző is korainak tartotta, hogy értékelje a törvényjavaslat konkrét hatásait - ez nem is meglepő annak fényében, hogy egy többezer oldalas dokumemtumról van szó.

Sörös szerint banki szempontból kedvező lépés, hogy nem tiltották meg a bankoknak az úgynevezett csereügyleteket, mert az azzal járt volna, hogy az amerikai pénzügyi cégek tömegesen külföldre vitték volna ezt az amúgy legalábbis részben spekulatív tevékenységet. Az új szabályok szerint a bankok a kezükben lévő tényleges eszközöknek csak 3 százalékát fektethetik kockázatosabb fedezeti és részvénypiaci alapokba, ami ugyan lazább az eredetileg tervezett nulla százaléknál, de így is megköti a pénzügyi cégek vezetőinek kezét.

A globális és pénzügyi reformról már a svájci Davosban is egyeztettek a világ vezető országinak képviselői az év elején. Szakértők már akkor arra figyelmeztettek, hogy a reform a nagy kérdése az Egyesült Államok hozzáállása lesz, mivel az amerikaiak egyetértése nélkül semmilyen globális szabályt nem lehet érvényesíteni - a nemzetközileg érvényesíthető szabálykönyv egyelőre még a jövőbe vész, de az mindenképp jó hír a globális szabályozásra váróknak, hogy Obama már egy kész tervvel utazhatott a torontói G20-csúcsra.