Orbán Viktor kormányfő kedden a gazdaság fellendítését célzó intézkedések között említette kedden, hogy a bankok, biztosítók s lízingcégek az idei évben 13 milliárd forintot fizetnek be a költségvetésbe, ezt tervezik felemelni 200 milliárdra.
Orbán szavaiból egyértelműen nem derül ki, hogy pontosan milyen ütemezésben vetnék ki az adót és a különböző társaságoknak külön-külön mekkora terhet kell majd viselniük. Orbán Viktor beszéde előtt megjelent információk, alapján elképzelhető, hogy több év alatt számít erre az összegre az állam. Erre utalt Orbán is, amikor azt mondta, ez a különadó három évig lenne érvényben, addigra reményeik szerint erőre kapna a gazdaság.
Nem ismertek a részletek
A Magyar Bankszövetség egyelőre sötétben tapogatózik, Müller János a szervezet vezető tanácsadója az [origo]-nak elmondta, Orbán Viktor beszédét megelőzően a bankszektor és a szövetség képviselői nem folytattak konzultációt a kormány tagjaival. A kormányfő beszédében jelezte, hogy tárgyalást kezdenek a bankokkal a tervezett adó kivetéséről, a bankszövetség pedig várja a megkeresést a kormány részéről. Ameddig nincsenek konkrétumok, nehéz bármit is mondani a tervről, illetve annak a szektorra gyakorolt hatásáról - tette hozzá Müller János.
Gigantikus méretű terhelésnek nevezte az Orbán Viktor által bejelentett banki különadót Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában, pozitívumként említett ugyanakkor, hogy a kormány tartani akarja a 3,8 százalékos hiánycélt, s nem akar teret engedni a bankellenes hangulatnak. Erdei szerint a bankadó tervezett mértéke mellett az is meglepte a szövetséget, hogy erről a kormány nem egyeztetett velük. A bejelentett terhek meg fognak jelenni a hitelek árában is. Tehát károkat fog okozni a bankrendszernek, s azon keresztül a reálgazdaságnak is - közölte Erdei.
Sokba kerül a bankoknak
A bankadóról tehát egyelőre nem lehet részleteket tudni, de feltételezve, hogy a kormány a 200 milliárd forintot a három év alatt egynelő érszletekben tervezi behajtani az réintett társaságoktól, akkor éves szinten 66 milliárd foirntos kiadással kell számolniuk.
A bankszektor tavaly a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által készített kockázati elemzés szerint 256 milliárd forintos bruttó - adózatlan - eredményt ért el, ami 9 százalékos csökkenésnek felel meg az előző évhez képest. A biztosítási szektor a múlt év során 71 milliárd forintos adózatlan eredményt produkált. (A pénzügyi vállalkozások, amelyek közé tartoznak a lízingcégek tavaly negatív eredményt, adó nélkül 10 milliárd forintos veszteséget el, ezért az adataikat nem vettük figyelembe.)
A két pénzügyi szegmens tavalyi adózatlan nyereségadataiból, vagyis az 327 milliárd forintos összprofitból és az Orbán Viktor által említett hároméves adóztatásból kiindulva a bankok és a biztosítók évente az adózatlan eredményük legalább ötödét lesznek kénytelenek befizetni az államkasszába. Ez a kalkuláció ez eddig megismert terveken és az érintett szektorok tavalyi adatain alapul, ez természetesen a várható egyeztetések függvényében változhat.