Bajnaiék nyugdíjtrükkje az Orbán-kormánynak is segíthet

Egy sajtóértesülés szerint a kormány a magánnyugdíjpénztárak államosítására készül, Matolcsy gazdasági miniszter azonban rögvest cáfolta is az információt. Az államosítás már csak gyakorlati okok miatt sem reális forgatókönyv, de ha a tavalyhoz hasonlóan újra kinyitnák a kaput a vegyes és az állami rendszer között, az tízmilliárdos nagyságrendben javíthatná a költségvetés pozícióit - miközben hosszú távon a kiadásokat is növelné.

A Magyar Hírlap hétfőn meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, az új kormány tervei között szerepel, hogy a gazdaság fellendítése érdekében akár a magánnyugdíj-pénztári rendszert is átalakítja. Az új kormány nemzetgazdasági minisztere, Matolcsy György hétfő reggel a Tv2 reggeli műsorában ugyanakkor azt mondta, eddig nem volt szó a nyugdíjrendszerről.

Tény azonban, hogy a magánnyugdíj-pénztárakra az előző kormány afféle költségvetési csodafegyverként tekintett, s ezt a fegyvert el is sütötte, amikor tavaly kaput nyitott az 52 évnél idősebbek számára, hogy a privát pénztárakból visszalépjenek az állami rendszerbe. Az érintett több mint 122 ezer pénztári tag több mint fele élt a visszalépés lehetőségével, amint az a PSZÁF legfrissebb - hétfőn kiadott - elemzéséből kiderül. A visszalépő tagok egyéni számláin lévő pénzből összesen 88,8 milliárd forintot kapott a büdzsé. Ezzel a lépéssel a Bajnai-kormány valamelyest javította a mozgásterét, anélkül, hogy újabb megszorítást kellett volna alkalmaznia. Költségekkel természetesen itt is számolni kell, ezek azonban inkább hosszabb távon jelentkeznének.

Százmilliárdokról szól

Hatalmas összegről van szó, az idei költségvetés szerint ugyanis az állam magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés miatti járulékkiesés pótlására 372 milliárd forintot fizet ki. Azt még nem tette egyértelművé a kormány, hogy pontosan mekkora megtakarításra, illetve kiigazításra van szükség a költségvetési hiány 3,8 százalékosra szorításához, de Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hétfői nyilatkozataiból az tűnik ki, hogy legalább 100, de nem több, mint 400 milliárd forintról van szó. (Bod Péter Ákos, az Antall-kormány egykori kereskedelmi minisztere, későbbi jegybankelnök, a hétvégi kormányülés egyik külsős meghívottja a Blikknek nyilatkozva 500 milliárdos lyukról beszélt.)

A magánpénztári számlákon levő pénz állami kezelésbe vétele tehát szinte automatikusan biztosítaná, hogy teljesüljön az idei deficitcél - ha a teljes összeget vagy csak akár egy részét a hiány csökkentésére lehetne fordítani, akkor az jelentősen javítaná az adatokat (a büdzsét az előző kormány 870 milliárd forintos, azaz a GDP-hez mérten 3,8 százalékos hiánycéllal fogadta el).

Államosítástól félnek a pénztárak

A magánpénztárak többségét tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség hétfő délután publikált közleményében "határozottan elutasítja a magánnyugdíjpénztárak államosításával kapcsolatban felröppent kormányzati elképzeléseket". Az eddig felhamozódott, 2700 milliárd forintos magánpénztári vagyon átvétele egyben azt is jelenthetné, hogy csökken az államadósság - a pénztári vagyon egy része (mintegy fele) ugyanis állampapírban van, vagyis az államosítással önmagának tartozna az állam.

A magánnyugdíjpénztárak államosítása elé azonban sok technikai akadály is tornyosul, alkotmányosággi aggályok is felmerülhetnek a jogbiztonság sérülése miatt, nem beszélve arról, hogy a magáncégek (vagyonkezelők) visszaszorítása feltehetően rossz üzenet lenne az amúgy is rendkívül ideges befektetők számára - márepdig ők a múlt heti, államcsőd veszélyét emlegető nyilatkozatok után fokozottan figyelik a magyar gazdaságról szóló híreket és lépéseket.

Jelenleg a magánnyugdíjpénztárak a tagok tulajdonában vannak, de a tulajdonosi jogokat nem igazán gyakorolják, a befektetési politikába nem szólnak bele. A tagsági tulajdon megszüntetése, azaz a privatizáció volt a Fidesz egyik legtöbbször emlegetett kifogása a magán-nyugdíjpénztárakat 2013-tól üzleti biztosítókká alakító tavaly elfogadott törvénnyel szemben, amit egyébként Sólyom László nem írt alá, hanem az Alkotmánybírósághoz fordult.

Megint kinyílhat a kapu

A kabinet a drasztikus és a piacokon nagyon rosszul csengő államosítás nélkül is javíthatna az államháztartási adatokon, ha ismét lehetővé tenné, hogy a vegyes rendszert választó magán-nyugdíjpénztári tagok visszaléphessenek az állami rendszerbe. Ahogy korábban, több tízezren térhetnének vissza a bizonytalannak elkönyvelt piaci szisztémából az államiba.

A magán-nyugdíjpénztári tagok állami rendszerbe történő esetleges visszalépése kétféleképpen befolyásolná az államháztartást. Rövid távon az átlépők megtakarításai egyszeri bevételt jelentenek a költségvetésnek, s a korábbi magán-nyugdíjpénztári tagok befizetései az átlépést követően járulékbefizetésként már a társadalombiztosításhoz kerülnek. Cserében amikor az állami rendszerbe átlépők nyugdíjba vonulnak, növelik az állam nyugdíjkiadásait.