Rátenné a kezét a PSZÁF milliárdjaira a kormány

Az idén ötmilliárd forintot szedne be a kormány az amúgy a költségvetéstől független gazdálkodású pénzügyi felügyelettől - derül ki egy kormányhatározatból. Részleteket nem közölt a kabinet, de feltehetően a PSZÁF fel nem használt díjbevételeire tart igényt.

Ötmilliárd forint befizetésére tart igényt az idén a kormány a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől - derül ki a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent kormányhatározatból.

A határozat szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek kell beterjesztenie a kormány elé azon törvénymódosításokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a PSZÁF idén 5 milliárd forint befizetést teljesítsen a központi költségvetésbe. Az előterjesztés határideje június 30. Amennyiben a javaslatok átmennek a parlamenten, úgy a PSZÁF éves költségvetésének felére rúgó befizetésekkel kell a szervezetnek számolnia.

Autonóm államigazgatási szerv

A törvénymódosítás azért szükséges, mert a PSZÁF a róla szóló törvény szerint autonóm államigazgatási szerv, speciális státusából fakadóan a központi költségvetésből nem kap és oda nem fizet be pénzt, bevételei nem vonhatók el. Működéséhez a forrást alapvetően a felügyelt intézmények által fizetett felügyeleti díjak biztosítják.

Az idei költségvetési törvényben szereplő adatok szerint a PSZÁF 2010-ben 10,1 milliárd forintból gazdálkodik, vagyis ha a működési költségeit biztosító bevételekből vonnának el ötmilliárdot, az vélhetően szinte azonnal ellehetetlenítené a működését.

Sokkal valószínűbb ezért, hogy arról a pénzről van szó, amely a fel nem használt PSZÁF-bevételekből gyűlik. A felügyelet jelenleg elérhető legfrissebb, 2008-as beszámolója szerint abban az évben a PSZÁF intézményi előirányzat-maradványa 4,75 milliárd forint volt. Tekintve, hogy akkor az előző évhez képest 200 millióval nőtt, valószínű, hogy mostanában a felhalmozódott összeg éppen ötmilliárd fölött lehet valamivel.

Hallgat a PSZÁF

Ennek a központi költségvetésbe való becsatornázása papíron nem jelent pluszbevételt, csupán felhasználhatóvá teszi a pénzt, mivel most a kincstári számlán van, a nettó államadósságot csökkenti.

Cikkünk megjelenése után megérkezett a Nemzetgazdasági Minisztérium válasza, mely szerint a PSZÁF mintegy 12 milliárd forintos maradvánnyal rendelkezik, ennek terhére fog megvalósulni az 5 milliárd forint befizetése a költségvetésbe. A minisztérium a lépést nem indokolta.

A PSZÁF megkeresésünkre semmilyen formában nem kívánta kommentálni az ügyet.

Az összevonás előkészítése?

A szükséges törvénymódosítás nyilván sértené a PSZÁF gazdasági függetlenségét, de kérdés, hogy valóban ez-e a cél, vagy csupán az egyszeri elvonás.

Logikus felvetés lehetne, hogy az MNB és a PSZÁF összeolvasztását készíti elő a kormány, azt ugyanis egy neve elhallgatását kérő, a területet jól ismerő forrásunk szerint meg kellene, hogy előzze a pénzmaradványok sorsának rendezése, de eddig nem adta jelét ilyen szándéknak a kabinet. Orbán Viktor miniszterelnök - még a beiktatása előtt - egy tévéműsorban egyenesen azt mondta, "ebben pillanatban nem látja ennek értelmét".

Az azonban tény, hogy a Fidesz elnöke a választások előtt mindkét intézmény vezetőségét kritizálta, és az összevonás lehetőséget adna a személycserékre. Európa országainak többségében egyébként a pénzügyi felügyelet és a jegybank független egymástól, de az integrált megoldásra is van példa.

Nem ez az első eset

Az előző kormányok is próbálkoztak a PSZÁF gazdasági függetlenségének csorbításával. Draskovics Tibor 2004-ben pénzügyminiszterként 574 millió forint befizetésére szólította fel a PSZÁF-ot, a költségvetési takarékosság jegyében, és a Bajnai-kormány is nyújtott be a bevételek elvonását lehetővé tévő törvényjavaslatot.

Idén januárban egy kormányrendelet - azt kihasználva, hogy a PSZÁF-törvény másképp rendelkezik a bírságbevételek, mint a felügyeletidíj-bevételek felhasználásáról - arra kötelezte a felügyeletet, hogy a bírságokból befolyó összegből 500 millió forintot utaljon át az úgynevezett krízisalapba (ez az alap egyszeri, vissza nem térítendő állami támogatást nyújt azoknak, akik a válság miatt vesztették el munkahelyüket, emelkedett meg törlesztőrészletük vagy csökkent családi jövedelmük). A felügyelet így ennyivel kevesebbet fordíthat más, a törvényben meghatározott célokra, például az Országos Betétbiztosítási Alap gyarapítására vagy a pénzügyi kultúra fejlesztésére.