A világ legdrágább G20-konferenciáját rendezték Torontóban a hétvégén, aminek a kompromisszumos eredménye az lett, hogy 2013-ig megszorításokkal rakják rendbe költségvetéseiket az országok. A gazdasági nagyhatalmak vezetői számára építettek egy új konferenciaépületet és létrehoztak egy mesterséges tavat, pedig a házigazda Kanadára aligha mondható el, hogy szűkölködne tavakban.
A csúcstalálkozó rendezési költségei 960 millió eurót tettek ki a francia 20minutes.fr szerint, ami annak fényében is kiugrónak számít, hogy a tavalyi londoni ülésre 24 millió eurót költöttek, azaz a jelenlegi annak negyvenszeresébe került. Igaz, a jelenlegi költségekbe fokozottan beleszámít a magas biztosági kiadás is.
A fényűző körülmények között a világ legerősebb gazdaságú országait tömörítő érdekegyeztető fórumon azt a döntést hozták az országok, hogy 2013-ra megfelezik a költségvetési hiányukat és 2016-ig stabilizálják az államadósság szintjét. A G20 ülés lényege az volt, hogy kiderüljön, merre indul tovább a világgazdaság a válságkezelés után. A deficitcsökkentő politika ugyanis azt üzeni a piacoknak, hogy a kormányok véget vetnek a költséges gazdaságélénkítésnek és a fenntarthatóságot helyezik előtérbe.
Német szigor, amerikai fellendülés
A költségvetések rendbehozatalát az európai országok, élükön Németország képviselte nagy erőkkel. Ennek az oka főleg az, hogy az európai gazdaságok legnagyobb kihívása jelenleg az eladósodottság mértékének csökkentése. A görög adósságválság és következményei jelentősen behatárolták a kormányok költségvetési mozgásterét, ennek köszönhetően több vezető gazdaság (német, brit, francia) is komoly takarékossági programokat indított.
Ezzel szemben az Egyesült Államok számára a hatalmas adósság és államháztartási hiány csak másodlagos érvet jelentett, mivel első számukra a gazdasági növekedés beindítása. Az amerikai gazdaság (nagyrészt annak fogyasztása) teljesítményétől igencsak függő fejlődő országok (Kína, India, Brazília) is inkább a növekedési érv mellett álltak, igaz, a fenntartható növekedés legalább olyan fontos számukra, mint a gyors felpörgés.
"Növekedésbarát megszorítás"
A hétvégi csúcstalálkozó fő üzenete a takarékosság ugyan, de Barack Obama amerikai elnök cserébe a növekedés kommunikálásához kért segítséget a Wall Street Journal szerint. A G20 ülésről szóló hivatalos közleményben az érdekek közti kompromisszum úgy jelenik meg, hogy a "növekedésbarát konszolidáció" kifejezést használják. (Az ülés záródokumentuma itt érhető el angolul.)
Ezzel együtt az európai álláspont lett a domináns, ami nagyban annak köszönhető, hogy a vezető uniós országok kivételes egyetértésben érkeztek a G20 ülésére - írja elemzésében a Concorde Értékpapír Zrt. A hagyományos német-francia együttműködés mellé ugyanis a szintén komoly megszorításra kényszerülő Nagy-Britannia is felzárkózott.
A megállapodás szerint az Egyesült Államok 2013-ig 4,2 százalékra szorítja le az idei 10,1 százalékos hiányát, míg Németország 5,5 százalékról 3 százalékra. A Fehér Ház közleménye szerint az ország államadóssága 2015-re "elfogadható mértékre" csökken.
Nincs egységes bankadó
A G20 torontói találkozójának másik jelentős témája a pénzügyi szabályozás volt, de a legfontosabb pontjáról, az országok közti egységes bankadóról nem született megállapodás. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország (és az Európai Unió) a bankadó mellett érvelt, a Kanada és Ausztrália, Kína és Japán azonban elutasította. Ez azt jelenti, hogy az egyes országok saját terveik alapján vezethetik be az adófajtát, s egyben megindulhat köztük egy adóverseny is.
A Concorde szerint bár nem született megállapodás a pénzügyi szabályozási együttműködésről, "de a hétvégi találkozó előirányozta az idei második, az év végén, Szöulban megrendezendő G20 csúcsra a Bázeli Bizottság akkorra elkészülő, a tőkemegfelelési szabályozás változásaival kapcsolatos ajánlásainak megtárgyalását, azaz nem kizárt, hogy még ebben az évben lesz előrelépés ezen a téren".