A magyar férfiaknak tenne be igazán az EU-s nyugdíjterv

A rossz népegészségügyi helyzet lehet a fő akadálya annak, hogy belátható időn belül, a brüsszeli bizottság felvetésének megfelelően 70 évre emelkedjen a magyar nyugdíjkorhatár. A korhatáremelést korábban a Fidesz és az MSZP is visszautasította, a KDNP szakpolitikusa szerint ennek most sincs realitása, ami különösen a magyar férfiaknak jó hír: ők kevesebbet élnek, mint a nők, és közülük sokan halnak meg 60 és 70 éves koruk között.

"Semmi realitása annak, hogy Magyarországon is fokozatosan 70 évre emeljék a társadalombiztosítási nyugdíjkorhatárt" - mondta az [origo]-nak Mészáros József egyetemi tanár, a KDNP 2008-as nyugdíjtörvény-javaslatának kidolgozója, a kormányzásban is részt vevő párt alelnöke.

Az Európai Bizottság hétfőn jelentette be, hogy azt fogja javasolni az uniós tagállamoknak, fokozatosan emeljék 70 évre a nyugdíjkorhatárt. A messzi jövőbe nyuló, 2060-as határidőt megszabó uniós tervezet csak ajánlás lesz, a nyugdíjkorhatár megállapítása mindaddig nemzeti hatáskörben fog maradni, amíg az uniós országok nem harmonizálják a szociálpolitikájukat, ami "nem mostanában fog bekövetkezni" - ahogyan Mészáros József fogalmazott.

A jelenlegi szabályozás szerint Magyarországon a nyugdíjbavonulás korhatára 62 év az 1952 előtt születettek esetében, az 1952 és 1957 közöttiekre átmeneti rendelkezések vonatkoznak, azoknak pedig, akik 1957 után születtek, 65 éves korukig kell dolgozniuk. A tényleges nyugdíjbavonulás időpontja azonban a korkedvezményes nyugdíjak miatt ennél alacsonyabb - a tavalyi adatok szerint ez ugyanis kevesebb mint 59 év. A nyugat-európai államok többségében már most is 65 év a korhatár, de jelentősek az eltérések. Franciaországban a múlt héten százezres tömegtüntetéseket szerveztek, amiért Nicolas Sarkozy szakítana a 60 éves nyugdíjazással.

Egyetértett a Fidesz és az MSZP

A nyugdíjkorhatár nemzeti hatáskörben maradása jelentősen csökkenti annak esélyét, hogy 70 évre emelkedjen belátható időn belül a határ. A kereszténydemokrata politikus szavain túl erre utal az is, hogy januárban már felvetődött egyszer egy ilyen emelés lehetősége, és akkor mind az akkor még ellenzéki Fidesz, mind pedig az MSZP bejelentette, hogy aláírásgyűjtési akcióba kezd a "nyugdíjak védelme érdekében", azaz többek között azért, hogy ne emelkedjen 70 évre a nyugdíjkorhatár.

A Fidesz választási programja csak általánosságokat ígért a nyugdíjasoknak, a KDNP által kidolgozott nyugdíjtörvényben szereplő egyéni számlás rendszer pedig feleslegessé is teszi a korhatár kérdését - ha ugyanis mindenkinek saját számlája van, akkor mindenki egyénileg dönthet arról is, hogy mikor kíván nyugdíjba vonulni (erről itt olvashat részletesen).

Nyugat versus kelet

A brüsszeli javaslat egyik gyenge pontja az lehet, hogy egységesen kezeli az uniós államokat, pedig jelentősek az eltérések a tagországok között. "A nyugdíjkorhatár megállapításánál mindig figyelembe kell venni az adott ország lakosságának egészségi állapotát, a várható élettartamát és a gazdasági helyzetet is, ezek pedig teljesen mások mondjuk Dániában, mint Magyarországon, így bizonyos ajánlások ott megvalósíthatóak, míg Magyarországon nem" - mondta Mészáros József.

Némiképp másképp látja a helyzetet Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki szerint hosszú távon van realitása a nyugdíjkorhatár magyarországi kitolásának, azzal azonban ő is egyetért, hogy a férfiakra jellemző, alacsony várható élettartam miatt egyelőre nem érdemes erőltetni. Jelenleg a magyarországi férfiaknál a születéskor várható élettartam kevesebb mint 70, a nőknél pedig kevesebb mint 78 év. Ezzel szemben a férfiak megszületésükkor Görögországban és Olaszországban arra számíthatnak, hogy több mint 77 évet élnek majd, egy francia nő pedig jó eséllyel megéli a 84. születésnapját is.

A fenti adatok nem azt jelentik, hogy a magyar férfi munkavállalók átlagosan kevesebb mint 70 évet élnek, a várható élettartam ugyanis folyamatosan nő az évek számával (hisz ha valaki sikeresen megéli a 20. életévét, akkor már jobbak az életesélyei, mint amilyenek a születésekor voltak), de a nyugathoz képesti magyar lemaradás ettől nem változik: a magyar férfiak nagyjából 7, a magyar nők pedig 5 évvel rövidebb életre, és így nyugdíjas időszakra számíthatnak, mint nyugat-európai társaik.

A brüsszeli tervben szereplő 70 éves korhatár különösen a magyar férfiakat érintené érzékenyen, a korfa szerint ugyanis nagyjából minden második magyar férfi 60 és 70 éves kora között hal meg - azaz a jelenlegi szabályok szerint kapna nyugdíjat, a brüsszeli terv valóra válása esetén azonban egész életét munkával kellene töltenie. Magyarországon jelenleg nagyjából 300 ezer 60 év körül férfi van, a 70 évesek korosztályában azonban már csak 150 ezren vannak, miközben a nők esetében minimális a csökkenés. A mai számok természetesen nem jelentik, hogy ugyanezek a tendenciák érvényesülnek majd a jövőben is, de az látható, hogy a magyar férfiakra jellemzőbb a 60 és 70 év közötti elhalálozás, mint a nőkre.

Tovább élünk, tovább dolgozunk

Az unió ajánlása arra a természetes tendenciára reflektál, hogy tőlünk nyugatabbra nem csak a várható élettartam nő, hanem ezzel párhuzamosan az egészségben eltöltött évek száma is, miközben nő az inaktív csoportok létszáma. "Mindeközben a születések száma csökken, így teljesen racionális lépés, hogy egy ilyen helyzetben ki kell tolni az aktív évek számát" - mondta Sinkó Eszter.

Háromezer milliárd forint

Az állam jelenleg a GDP 11,5 százalékát fordítja nyugdíjakra, ez az arány 2000 óta folyamatosan növekszik, akkor még csak 9,3 százalék volt. A KSH adatai szerint 2008-ban 3062 milliárd forintot fizettek ki a nyugdíjasoknak, a 2010-es költségvetésben pedig 2934,4 milliárd forintnyi bevétel és ugyanennyi kiadás szerepel ezen a soron.

Ugyanígy vélekedik Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is, aki szerint "örömteli fejlemény" a korhatár kitolása. "Természetes, hogy minél több évet töltünk egészségben, annál több évet kell alkotó munkával tölteni, illetve mivel tovább élünk, többet fogyasztunk, annál többet is kell termelni" - mondta a munkaadói szervezet vezetője, aki szintén elismeri, hogy Magyarországon a népegészségügyi színvonal elmarad az uniós átlagtól, alacsony a foglalkoztatás is, illetve a foglalkoztatottak képzettségi szintje.

Szerinte mind a három területen fejlesztésre van szükség ahhoz, hogy az emberek nálunk is tovább dolgozhassanak, ameddig ez nincs megoldva, addig nem lehet megemelni a korhatárt, bár az adóbevételek kifizetésének már struktúrában történő megvalósításához elengedhetetlen, hogy megszüntessék a nyugdíjrendszerben lévő anomáliákat.

A szakszervezetek tiltakoznak

Nem értenek egyet a fenti logikával az [origo] által megkérdezett szakszervezeti vezetők. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke, és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint nincs realitása egy ilyen emelésnek, ők a foglalkoztatottak egészségügyi állapotán túl a magyar munkafeltételek és a jövedelmi viszonyok elmaradásait is érvként hozták fel kérdésünkre.

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke az [origo]-nak azt mondta, hogy a Liga éppen azért kezdeményezett népszavazást, hogy a Bajnai-kormány által fokozatosan 65 évre emelendő korhatárt 62 évre vigyék le. Kezdeményezésüket egy civil megtámadta, így az egyelőre a választási bizottság döntésére várnak, de a szakszervezeti vezető azt sem zárja ki, hogy az új kormánnyal is egyezségre juthatnak a korhatár csökkentésében - a korhatár 65 évre emelését ugyanis korábban, az akkor még ellenzékben lévő Fidesz is határozottan ellenezte Gaskó István szerint.