Alkotmányellenesség a mezőgazdasági támogatási törvényben

Az Alkotmánybíróság (Ab) szerint alkotmányellenes az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló, az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény egyik rendelkezése.

Az Ab hétfői közlése szerint a jogbiztonság megkövetelné, hogy a földtulajdonosok a földjük haszonbérbe adásakor tisztában lehessenek annak következményeivel, és ennek megfelelően szerződjenek. A törvény ennek a követelménynek nem felel meg, mert múltbeli időponthoz, a 2006-os támogatási év adataihoz köti az új támogatási jogosultság egy részét - áll a közleményben.

A többségi határozat szerint a törvény nem tartalmaz olyan szabályt, amely védené a támogatást 2006-ot követően szerzett termelők jogos elvárásait az új támogatási jogosultságok első alkalommal történő kiosztásakor.

Az első kiosztáskor a törvény alapján kizárólag a részben az üzemi szinten meghatározott úgynevezett történelmi bázis adatokat, részben pedig a regionális jelleggel, minden mezőgazdasági üzem számára azonosan meghatározott támogatási mértékeket kell alkalmazni.

A kettő arányát az illetékes miniszter határozhatja meg. Ennek az aránynak a meghatározására a törvény maga semmilyen szempontot nem tartalmaz, ami sérti a jogbiztonságot - olvasható a közleményben.

Megosztott érdekszervezetek

Filipsz László, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára az MTI megkeresésére elmondta: a MOSZ véleménye szerint a taláros testület határozata "ellentmondásos és izzadtságszagú". A MOSZ titkára szerint ugyanis az Alkotmánybíróság megismétli Sólyom László köztársasági elnök, az Országgyűlés által elfogadott törvénnyel kapcsolatos kifogásait. Filipsz László úgy vélte, ezért nem kellett volna másfél évig várnia a döntéssel az Alkotmánybíróságnak.

A MOSZ titkára közölte: az általa képviselt szervezet azokkal az alkotmánybírókkal ért egyet, akik különvéleményüket fogalmazták meg a határozattal kapcsolatban. Példaként említette Kiss László véleményét, aki - Filipsz László szerint - azt kifogásolta a döntésben, hogy az Alkotmánybíróság felülbírálta az uniós jogszabályokat, és az alkotmánybíró szerint félő, hogy ez esetleg gyakorlattá válik.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke viszont a döntésre úgy reagált: győzött a jog és győzött az igazság, az emberek jól jártak, a spekulánsok pedig kiszorultak a piacról.

Rámutatott: a Magosz az első pillanattól kezdve egyértelművé tette, hogy ez a törvény sérti a jogbiztonság és a tulajdonos tulajdona feletti rendelkezésének jogát. Ez a jogszabály ellentétes az európai törekvésekkel is. Gazdálkodási szempontból pedig csak egy szűk csoportot tesz kedvezményezetté, nevezetesen: a nagy, tőkeerős vállalkozásokat. Ez pedig ellene hat a vidék fejlődésének.

"Nekünk az volt az álláspontunk és ma is az, hogy a tulajdonosnak a tulajdona feletti rendelkezési jogát nem lehet megkérdőjelezni, különösen oly módon nem, hogy ezt visszamenőleges hatállyal próbálja valaki törvényi úton véghezvinni." - fogalmazott a Magosz elnöke.