Egyetlen lépésre a bóvlikategóriától a magyar adósság

Beszakadhat a forintárfolyam, kivonulhatnak a külföldi befektetési alapok, az egekbe emelkedhetnek a kamatok, valós veszéllyé válhat az államcsőd - ezzel fenyeget, ha a Standard & Poor's hitelminősítő intézet a magyar kilátások pénteki lerontása után ténylegesen is bóvlikategóriába sorolja a magyar adósságot.

Pénteken az eddigi stabilról negatívra rontotta Magyarország államadósság-besorolásának kilátását a Standard & Poor's hitelminősítő intézet arra hivatkozva, hogy a kormány által bevezetett egyes intézkedések - elsősorban a csütörtökön megszavazott bankadó - kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak a magyar gazdaság középtávú makrokilátásaira. A Standard & Poor's tavaly márciusban csökkentette BBB-ről BBB mínuszra a magyar osztályzatot, az utóbbi több mint egy évben nem nyúltak a magyar osztályzathoz.

A hitelminősítő egyelőre a BBB mínusz kategóriában tartja Magyarországot, ami még éppen a befektetési kategóriában van, ha azonban a kilátás rontásának megfelelően ténylegesen lépessel tovább rontja a magyar adósosztályzatot, akkor az átkerülne a befektetésre ajánlott sávból a spekulatív, magas hozamú "BB" kategóriába. Ez azt jelenti, hogy a magyar állampapírok bóvlikötvényekké (spekulációs fokozatú, nagy haszon lehetőségét, nagy kockázattal hordozó kötvényekké) válnának - ezzel pedig a leminősítés hatásai is felerősödnének.

A Standard & Poor's elemzőinek nem remeg meg a keze, amikor uniós tagállamokat kell a korábban még szinte kizárólag dél-amerikai és afrikai országoknak fenntartott spekulatív kategóriába sorolni. Április végén a hitelminősítő Görögország adósosztályzatát vitte le a befektetőknek nem ajánlott kategóriába, másfél hónappal később pedig a Moody's is ugyanígy tett. Görögország volt az első és eddig egyetlen euróövezeti tagállam, amelytől nemzetközi hitelminősítő megvonta a befektetésre ajánlott adósbesorolást. Az euróövezeten kívüli EU-tagállamok közül Lettországra és Romániára tartanak érvényben spekulatív osztályzatokat a hitelminősítők.

1. Kivonulhat a külföldi tőke

A bóvlivá minősítés jelentősen rontaná a befektetői hangulatot, de ebben az esetben már nem csak hangulati hatásokkal kellene Magyarországnak számolnia: egyes befektetési alapok szabályzata, illetve az ezen alapokra vonatkozó pénzügyi jogszabályok ugyanis egyérelműen kimondják, hogy az alapkezelők nem fektethetnek be a bóvli kategóriába eső termékekbe - vagyis amennyiben Magyarország adósbesorolása tovább romlik, akkor ezek a befektetők kivonulnak a magyar piacról, ami a magyar értékpapírok árának esését okozná.

Nem minden alap tartozik ebbe a csoportba, de azok az alapkezelők, amelyek hosszú távú és biztonságos befektetéseket keresnek, kerülik az ilyen országokat. A nagy nyugat-európai és amerikai nyugdíjalapok a spekulatív magyar papíroktól mindenképp megszabadulnának.

2. Csökkenhet a magyar papírok súlya

A leminősítés azzal a következménnyel is járhat, hogy azok a befektetők is részlegesen elfordulnak a magyar értékpapíroktól, amelyeknek elvileg nem kell automatikusan megszabadulni a spekulatív papíroktól - egyszerűen azért, mert a leminősítés minden esetben a kockázat növekedését jelenti vagy azért, mert valóban rosszak a kilátások, vagy pedig azért, mert a minősítés lerontása könnyen önbeteljesítő jóslattá válhat.

A befektetők minden átminősítést figyelembe vesznek, hiszen az alapok belső szabályzata jellemzően előírja ezt, és amennyiben egy-egy országot leértékelnek a nemzetközi hitelminősítők, akkor ennek megfelelően csökkentik az átértékelt értékpapír arányát a befektetéseik között. A bóvli kategória elérése különösen hangsúlyos portfólió-átrendezést okozhat.

A hitelminősítők sem tévedhetetlenek - sőt

A hitelminősítőket a gazdasági válságban betöltött szerepük miatt sok bírálat érte az utóbbi években - a bírálók között ott voltak az amerikai kongresszus és az Európai Parlament képviselői is.

A hitelminősítő intézetek azért kerültek a kritikák középpontjába, mert szinte a jelzálogválság kezdetétől fogva tévedtek előrejelzéseikben, és többek között olyan értékpapírokat és hiteltermékeket minősítettek kiválónak, amelyek manapság már semmit sem érnek.

Ezen papírok nagy része már a válság elején viharos gyorsasággal elvesztette értékét: a hitelminősítőknek például nem volt egy rossz szava sem az amerikai jelzálogpapírokról - azaz azokról az értékpapírokról, amelyek árzuhanása kirobbantotta a 2007-2008 óta tomboló hitelválságot.

3. Beszakadhat a forintárfolyam

A fenti kivonulásnak és portfólióátrendezésnek természetesen lenne hatása a forintra is, amennyiben ugyanis az érintett befektetői kör külföldi, akkor a pénzek kivonása a forintpiac elhagyását is jelenti. Ez azt jelentené, hogy tovább gyengülne az utóbbi héten amúgy is több pofont begyűjtő forintárfolyam.

A S&P bejelentése már pénteken forintgyengülést okozott. Az eurót a 286,6 forinton jegyezték délután fél kettő körül, nem sokkal a S&P közlését követően, miközben kora reggel a jegyzések a 283-284-es szint körül mozogtak (a forintárfolyam alakulásáról itt olvashat részletesen).

A nemzeti valuta gyengülésének is lennének további hatásai, felpörögne az infláció, csökkenne a jövedelmek és a vagyonok reálértéke, szétzilálódikna a gazdaság - és természetesen nőnének a törlesztőrészletek, bajba kerülnének a már most is komoly gondokkal küzdő devizahitelesek.

4. Emelkedhet a kamat

A forint gyengülése az infláció felprögésén és a devizahiteles adósok helyzetének nehezebbé válásán keresztül a banki mérlegek romlását okozná, így a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsát is lépésre kényszerítené. A jegybank a hétfői ülésen ugyan nem nyúlt a kamatokhoz, de belengette a kamatemelés lehetőségét.

Az [origo]-nak nyilatkozó elemzők szerint kamatemelésre legfeljebb nagyon jelentős forintgyengülés esetén van esély, a szakértői előrejelezések szerint 300-320 forintos euróárfolyam alatt erre nem kell számítani - amennyiben azonban eléri a jegyzés ezt a szintet, akkor 200-300 bázispontos kamatemelés sem kizárt, ami könnyen padlóra küldené a bankadó miatt amúgy is jelentős visszaesés elé néző hitelezést, és ezzel a növekedési kiltásokat is lenullázná (erről itt olvashat részletesen).

5. Drágábban lehetne finanszírozni az államot

A leminősítés, az ebből adódó forintgyengülés és kamatemelés az állampapírok piacán is nyomot hagyna, főleg, hogy a magyar államkötvények és kincstárjegyek eladása már anélkül is akadozik, hogy Magyarország a bóvlikategóriába került volna. A magyar államcsődöt emlegető, június eleji Kósa-nyilatkozat óta az Államadósságkezelő Központ négy aukción sem volt képes a kitűzött mennyiségű állampapírt értékesíteni, ezek közül a legutóbbira kedden került sor.

Bóvlistátuszban az új államkötvényeket csak magas kamat mellett lehet kibocsátani, aminek következtében nőnek az állam kamatkiadásai is. Az elmúlt két év nagy részében ez a hatás Magyarországon csak korlátozottan érvényesült, a magyar állam ugyanis tavaly októbertől a deficit nagy részét az IMF-hitelből finanszírozta. Az új kormány ugyan eleinte olyan kijelentéseket tett, amelyek arra utaltak, hogy a tervekben egy új IMF-es megállapodás szerepel, de a héten Orbán Viktor miniszterelnök egyértelművé tette, hogy egyelőre bizonyosan nem lesz új megállapodás Budapest és a washingtoni szervezet között (a kormányfőnek szerdán, csütörtökön és pénteken is volt erre utaló nyilatkozata).

Pénteken emelkedett a londoni piacon a magyar államadósság törlesztéskockázatára köthető biztosítási ügyletek díjszabása is, bár a reakció nem volt drámai. Az egyik vezető londoni adósságpiaci adatszolgáltató, a CMA DataVision szakelemzői szerint a piacon "nem tört ki őrület". A csütörtöki 328 bázispontos árazás péntek délelőtt 347 bázispontig szaladt fel, de azután visszatért 335 bázispontra. Ez azt jelenti, hogy minden 10 millió euró magyar államadósság után évente 335 ezer euró törlesztéskockázati biztosítási díjat számítottak fel a befektetőknek (a pénteki bejelentések hatásairól itt olvashat részletesen).