Háromszáz forintos eurónál már a forinthitelesek is aggódhatnak

Ha folytatódik a forint gyengülése, a devizaadósok mellett hamarosan a forinthitelesek is elkezdhetnek aggódni: az [origo]-nak nyilatkozó elemzők szerint 300-320 forintos euróárfolyamnál már komoly esélye lenne a kamatemelésnek. Egy nagyobb spekulációs támadás esetén bekövetkező jegybanki szigorítás jelentősen megnövelné a forintban eladósodottak terheit, és az egész magyar gazdaságot nehéz helyzetbe hozná.

Háromszáz forintos euróárfolyam alatt nagyon valószínűtlen, hogy megemelné az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - mondták az [origo]-nak nyilatkozó hazai elemzők, akik arról azonban eltérően vélekednek, hogy milyen szintnél folyamodna ehhez az eszközhöz a magyar jegybank.

Simor András, a jegybank elnöke a monetáris tanács hétfői - szinten tartásról határozó - kamatdöntő ülése utáni sajtótájákoztatón pendítette meg, hogy a későbbiekben akár szükség lehet az alapkamat megemelésére. A jegybanki közleményben is szereplő felvetés előzménye az volt, hogy nagyot gyengült a forint, miután az elmúlt hét végén az IMF és az EU tárgyaló delegációi megállapodás nélkül távoztak Magyarországról.

Egyelőre nem ütik tovább

"Akkor kezdene melegedni a helyzet, ha 295 forint fölé drágulna az euró, de egyelőre úgy tűnik, most nem ütik tovább a forintot" - mondta az [origo]-nak Kolba Miklós, az ING devizaelemzője kedd délelőtt, a 290-es szint környékén ingadozó jegyzés láttán (a forint keddi árfolyamalakulásáról itt olvashat).

Kolba Miklós szerint a kamatemelés akkor képzelhető el, ha pánik lesz, és 320 forintot adnak egy euróért. "Ez esetben legalább 200 bázispontos szigorítás jöhet csak szóba, kevesebbnek aligha lenne bármilyen pozitív hatása" - tette hozzá a devizakereskedő.

Végső lépés

Gondi István, a Raiffeisen Bank elemzője úgy véli, hogy erőteljes forintgyengülés esetén a jegybank jó darabig piaci intervencióval próbálná azt megállítani, a kamatemelésnek csak "bőven 320 forint fölött" lehet értelme, és csak akkor, ha nagy támadás indulna a magyar pénz ellen. "De ez tényleg a végső lépés, mert 2-300 bázispontos emelés biztosan tönkrevágná a gazdaságot, és utána nagyon hosszú idő alatt lehetne csak visszahozni a kamatot a jelenlegi szintre" - jegyezte meg.

A kamatemelés lehetőségét az [origo]-nak már a hétvégén felvető Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője kérdésünkre azt mondta, hogy "300 forintos euró fölött nőne a kamatemelés esélye, bár nemcsak az árfolyam szintje számít, hanem a mozgás dinamikája is". Szerinte fokozatos gyengülés esetén kisebb emelés is elég lehet, az inflációs célra való hivatkozással, de ha meglódul az árfolyam, akkor komoly szigorításra lehet szükség a piacok megnyugtatásához.

Csendes intervenció

A jegybank már jelezte, hogy 2,5-3 milliárd eurónyi uniós forrás piacra vezetésével kész befolyásolni az árfolyam alakulását, azaz a piacon forintot vásárolna az MNB ezért az összegért, és ezzel adna támaszt a magyar devizának. Kondrát Zsolt szerint elképzelhető, hogy ez a "csendes intervenció" már folyik is, ezért állt meg 290 forint környékén az euróárfolyam. Az ilyen beavatkozáshoz az MKB szakértője szerint alkalmanként legalább 50-100 millió euróra van szükség. Az említett keret tehát elég nagy, kivéve, ha jelentős spekuláció indul a forint ellen - akkor ugyanis még ez is kevésnek bizonyulhat.

Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) globális felzárkózó piaci kutatási részlegének vezetője az MTI-nek szintén azt nyilatkozta, hogy a jegybank akkor kényszerülhet kamatemelésre, ha az árfolyam átlépi a 300 forintos szintet. Ugyanezt jósolták hétfői kommentárjukban a JP Morgan londoni szakértői is, mondván, e határ fölött már fennáll a kockázata a bedőlő háztartási devizahitelek ugrásszerű szaporodásának.

A hazai alapkamat április óta 5,25 százalékon áll, ennél lejjebb még sohasem volt. A jelenlegi világgazdasági helyzetben szakértők szerint életbevágó a minél alacsonyabb kamatszint, hogy a vállalkozások kedvező feltételekkel kaphassanak hitelt - a kamatemelés szinte biztosan megakasztaná a most beindult forinthitelezés felpörgését, ami jó eséllyel a magyar növekedési adatokon is nyomot hagyna.

Közvetlen kockázat

A mérsékelt kamat fontos a forinthiteladósoknak is, számukra a kamatemelés ugyanolyan közvetlen veszély, mint a devizaadósok számára a forintgyengülés - a jegybanki kamatemelés ugyanis szinte azon nyomban meglátszik a banki kamatokon és így a törlesztőrészleteken is. Csányi Sándor, az OTP vezérigazgatója ezt a kockázatot egy nemrég megjelent nyilatkozatában azzal érzékeltette, hogy a forinthitel kamatának 2 százalékpontos emelkedése esetén a törlesztőrészlet annyival nő, mint egy devizahitel havi terhe 10 százalékos (vagyis kiemelkedően drasztikus) árfolyamváltozásnál.

Egy konkrét, húszéves futemidejű, 5 millió forintos, 8 százalékos teljes hiteldíjmutatóval felvett forinthitelre a kamatemelkedést kiszámolva az látszik, hogy a törlesztőrészlet a thm 2 százalékpontos emelkedése nyomán 15 százalékkal növekedne, 3 százalékos kamatemelkedés pedig 20 százalék feletti drágulást okozhat - márpedig ez utóbbi egy olyan mértékű kamatugrás, amit az elemzők a forint elleni spekulációs támadás esetén nem tartanak kizártnak, főleg, hogy 2008-ban is ekkora kamatemelésre került sor, amikor 320 forint felé indult a kurzus.

Törlesztőrészlet vs. kamat (20 éves futemidejű 5 millió forintos hitelnél)

A thm változása (százalékpont)	Törlesztőrészlet emelkedése (százalék)
0,5	4
1	7,5
1,5	11,4
2	15
3	23

Forrás: [origo]