Görögország még nem tudja magát a piacról finanszírozni

Londoni elemzők szerint Görögország még "messze jár attól", hogy teljes egészében a piacról fedezhesse finanszírozási igényeit, annak ellenére is, hogy kedden jelentős túljegyzéssel sikerült értékesítenie féléves futamú kincstárjegyeit. Az eredetileg 1,25 milliárd eurósra tervezett kibocsátást 3,6-szeresen jegyezték túl, és a tranzakcióból végül 1,625 milliárd euró folyt be, 4,65 százalékos hozammal.

A Capital Economics nevű vezető londoni gazdaságelemző cég a keddi aukció után kiadott kommentárjában ugyanakkor azt írta: a siker ellenére továbbra sem valószínű, hogy a görög kormány ennél hosszabb lejáratú adósságokkal is megjelenik a piacon.

A két évnél hosszabb futamidejű görög kormánykötvények hozama ugyanis változatlanul 10 százalék körül, vagy e szint felett jár. Ez egyrészt arra vall, hogy a piac még mindig fél a görög adósságtörlesztési leállástól, különös tekintettel arra, hogy az államadósság-ráta a hivatalos előrejelzések szerint is el fogja érni a hazai össztermék 150 százalékát, még akkor is, ha a görög kormány teljesíti a költségvetési célokat, és a gazdaság a "derűlátó" előrejelzéseknek megfelelő ütemben növekszik.

Másrészt azt is jelenti, hogy Görögország hosszabb lejáratokra a piaci kamatoknál sokkal olcsóbban tudja fedezni finanszírozási igényeit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU által összeállított pénzügyi csomagból, amelyből három évre 5 százalék körüli kamattal vehet fel hitelt - áll a Capital Economics keddi elemzésében.

A ház szerint a keddi aukció még azt sem jelzi feltétlenül, hogy jelentősen javult a külföldi befektetők bizalma a görög közfinanszírozási helyzet iránt, mivel a görög kincstárjegyek zömét általában hazai befektetők vásárolják. A hosszabb futamú görög kormánykötvények nagy része valóban külföldi befektetők kezén van, de őket még meg kell győzni arról, hogy növeljék a görög kormányadósságot portfolióikban - írták a Capital Economics londoni szakértői.

Egy másik nagy londoni elemző cég minap közölt kimutatása szerint az euróövezeti tag Görögország immár a világ második legkockázatosabb adós országa Venezuela után.

A CMA DataVision múlt héten közzétett idei félévzáró listáján - amelyen a ház a törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazásai alapján sorolta be az egyes szuverén adósokat - a súlyos adósság- és államháztartási gondokkal küszködő görög gazdaság pozíciója hét helyezéssel romlott egyetlen negyedév alatt. Görögország a CMA idei első negyedéves hasonló listáján ugyanis még a világ kilencedik legkockázatosabb adós állama volt.

A cég számítási modellje szerint az idei második negyedév végére kialakult görög CDS-árazás arra vall, hogy a londoni adósságpiac a félévforduló idején 55,6 százalékos kumulatív valószínűséggel árazta Görögország mint szuverén adós nem fizetővé válását ötévi távlatban.

A görög szuverén adósi kockázat nagyon rossz megítélését jelzi az is, hogy Görögország az egyetlen euróövezeti tagállam, amelyre több hitelminősítő is befektetési szint alatti osztályzatot tart érvényben.

A Moody's Investors Service a múlt hónapban jelentette be, hogy a görög kormánykötvények besorolását egyszerre négy fokozattal, az addigi elsőrendű befektetői "A3"-ról "Ba1"-re, vagyis befektetésre már nem ajánlott szintre rontja. A cég a lépést az euróövezeti/IMF támogatási program végrehajtását veszélyeztető kockázatokkal indokolta.

Nem sokkal korábban a Standard & Poor's is agresszív mértékben, egyszerre több fokozattal a befektetői kategória alá, vagyis spekulatív - "bóvli" - szintre, "BB plusz"-ra rontotta Görögország adósbesorolásait, arra a véleményére hivatkozva, hogy egyre szűkebbek a görög kormány gazdaságpolitikai lehetőségei az államadósság-folyamatok fenntartható pályára állítására.

A "három nagy" közül már csak a Fitch Ratings sorolja befektetésre ajánlott szintre a görög adósságot, "BBB mínusz" besorolással, de ezt az osztályzatot is leminősítést valószínűsítő negatív kilátás egészíti ki.