Az Országgyűlés hétfőn szavaz a egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvényekhez benyújtott módosító indítványokról, köztük arról, amelyet a számvevőszéki és költségvetési bizottság nyújtott be azt követően, hogy Rogán Antal visszavonta a sajátját.
Az [origo]-nak nyilatkozó, a költségvetési, illetve a gazdasági bizottság egyes fideszes tagjai nem alkottak önálló véleményt a javaslatról, amely viszont elmondásuk szerint könnyen és gyorsan ment át a bizottságon. (Erről bővebben itt olvashat.)
A bizottsági indítvány szerint kikerülne az idei évre szóló bankadó hatálya alól a biztosítók egy köre, és könnyebb helyzetbe kerülne a Magyar Posta, a takarékszövetkezetek és az árutőzsdei szolgáltatók.
Rogán Antal azt mondta: a kivétel jogos, azért adta be a javaslatot, hogy ne teremtsenek újabb korlátot a piacra belépő biztosítók számára. Aláhúzta: az érintett biztosítóknak is fizetniük kell majd a különadót, ha tevékenységük nyereségesnek számít és túl vannak a belépési időszakon.
"Ha ezt az adót mindenkire kiterjesztenénk, elérnénk azt, hogy a biztosítási piacon nem lenne új szereplő" - fogalmazott. Elfogadhatónak nevezte, hogy a kormány tovább kívánja bővíteni a kört a túlnyomórészt vidéki kistelepüléseken működő takarékszövetkezetekkel. A fideszes politikus felhívta a figyelmet, hogy a bizottság javaslattal az ő indítványához képest a féltucatnyi kivél több tucatnyi intézményre nőtt.
Arra a kérdésre, hogy ez a bevétel nem hiányzik-e majd a bankadótól elvárt összesen 200 milliárd forintos összegből, úgy felelt: az indítvány jelentéktelen bevételkiesést jelent, hiszen új piaci szereplőkről van szó, vagy túlnyomó részt lakossági tevékenységet végzőkről, pénzügyi szolgáltatókról, takarékszövetkezetekről.
Arra a kérdésre, hogy e szerint nem igaz az a vád, miszerint a Járai Zsigmond nevével fémjelzett CIG Pannónia Életbiztosítóra szabták volna az indítvány, azt mondta: ez egyáltalán nincs így. Az összefüggés miatt a sajtóban "lex Járai" néven is futott a javaslat.
A számvevőszéki és költségvetési bizottság indítványa leszögezi azt, ami szerepelt a korábbi Rogán-javaslatban is: nem kellene a három éven belül alakult ("tevékenységi engedélyét első alkalommal 2007. június 1-jét követően megszerző") biztosítóknak a különadót megfizetniük.
A bankadót egyébként a javaslat alapján a következő hat biztosítónak nem kellene megfizetnie: CIG Közép-európai Biztosító Zrt., ERGO Életbiztosító Zrt., Genertel Biztosító Zrt., MKB Általános Biztosító Zrt., MKB Életbiztosító Zrt., Wabard.
A módosító javaslat könnyebb helyzetbe hozza a takarékszövetkezeteket: azok a hitelintézetek, amelyek 2009. december 31-én fiókjaik legalább 15 százalékát olyan településen tartották fenn, ahol az állandó lakosok száma ugyanebben az időpontban nem haladta meg a négyezret, különadójukat csökkenthetik az ilyen településeken működtetett fiókok összes fiókjukhoz viszonyított arányában.
A Magyar Posta közszolgáltatással kapcsolatos pénzforgalmi közvetítő tevékenysége a bizottsági javaslat szerint kikerül a törvényjavaslat hatálya alól, amit a javaslat azzal indokol, hogy ez ellehetetlenítené a posta pénzforgalmi közvetítő tevékenységének folyamatos működtetését, veszélyeztetve a nyugdíjkifizetéseket.
Az árutőzsdei szolgáltatók esetében az eredeti törvényjavaslat a teljes 2009. évi nettó árbevételt megadóztatná. A költségvetési bizottság módosító indítványa szerint azonban számos egyéb tevékenységük is van - tőzsdén kívüli termeltetés és kereskedelem, feldolgozás, élelmiszerkereskedelem -, amelyek megadóztatása nem indokolt. Az árutőzsdei szolgáltatóknál gyakran előfordul, hogy éppen a tőzsdei tevékenység bevétele jelentősen kisebb - áll a bizottsági módosító javaslat indoklásában.