Reménykedve figyelik a Kárpát-medencei gazdasági térség tervét a vállalkozók

Van létjogosultsága a Kárpát-medencei gazdasági térség kialakításának - ebben egyetértettek az [origo]-nak nyilatkozó határon túli vállalkozók, akik szerint a régiós fejlesztéseket hangsúlyozva uniós forrásokat is lehetne szerezni, de nem a magyar dominanciát hangsúlyozva kell népszerűsíteni a tervet. A regionális együttműködés ötelete a bálványosi szabadegyetemen merült fel újra, és bekerült az új Széchenyi-tervbe is.

"Vannak, akiknek jár a szájuk, közben nem csinálnak semmit, mások hallgatnak, de cselekednek. Előbbi inkább a magyarokra, utóbbi pedig a románokra jellemző, ha nemzetpolitikáról és annak gazdasági vetületeiről beszélünk" - mondta az [origo]-nak Kolumbán Gábor székelyföldi vállalkozó az után, hogy a bálványosi szabadegyetemen ismét terítékre került a Kárpát-medencei magyar gazdasági térség létrehozásának gondolata.

A regionális együttműködés igénye a szerdán bemutatott új Széchenyi-tervben is feltűnt, a vitairat szerint ugyanis a "hálózati gazdaság" egyik pontja a Kárpát-medencei gazdasági térség kialakítása (erről itt olvashat részletesen). A dokumentum szerint "a magyar gazdaság természetes födrajzi kiterjedése a Kárpát-medenece (...), és ez felel meg a magyar gazdaság remélt teljesítményének is", a fejlődésben a magyarság közvetítő és dinamizáló szerepet tölthetne be, de figyelni kellene a többi nemzet érdekeire is.

A Kárpát-medence gazdaságainak nagyobb fokú integrálása nem most merült fel először, legutóbb 2008 októberében lehetett hasonló tervekről hallani, amikor a közös román-magyar kormányülésen Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök Szegeden azt mondta, hogy össze kell kötni a magyar és a román gáz- és villamosenergia-hálózatokat, illetve bátorítani kell a határok menti projekteket.

"Óhatatlanul felpiszkálja a nacionalistákat"

Kolumbán szerint a felvetésnek van létjogosultsága, hiszen a "Kárpát-medence szerves gazdasági egység", sőt Magyarország lehet akár kezdeményező is kialakításában. A különböző nemzetek közötti feszültségek miatt azonban érzékeny területről van szó. "Abban a pillanatban viszont, ha Kárpát-medencei magyar gazdasági térségről beszél valaki, akkor óhatatlanul felpiszkálja a román nacionalistákat" - figyelmeztetett a vállalkozó, aki szerint az bizonyosan segíti az együttműködést, ha a magyar fél tiszta lapokkal játszik, de az önmagában nem elegendő. Az egyoldalú magyar megközelítés, ha a román partnerek érdekei nem teljesülnek legalább részben, nem vezethet eredményre - hangsúlyozta.

Sokban osztja Kolumbán véleményét Kurkó János, aki Románia egyik legismertebb magyar nemzetiségű vállalkozója, a HC Csíkszereda hokicsapatának egykori tulajdonosa. Kurkó, aki a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetségének elnöke, annyiban árnyalta a képet az [origo]-nak, hogy a világgazdaság kedvezőtlen tendenciáira hívta fel a figyelmet. "A világméretű válság, kiegészülve a feltörekvő, elsősorban ázsiai gazdaságok erőszakos térnyerésével, nem igazán kínál komoly lehetőségeket a térség kialakítására" - magyarázta.

Magyar befektetések Romániában

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tájékoztatása szerint 2009. év végéig 644 millió euró magyar tőkebefektetés történt Romániában, amivel a tizedik helyet foglaltuk el, az összes befektetésnek viszont csak 2,55 százalékát adtuk. Az első három helyen Hollandia, Ausztria és Németország található.

Magyarországról a legnagyobb tőkebeáramlás 2005-ben volt, akkor majdnem 140 millió eurót invesztáltak magyar vállalkozók. 2008-ban az összeg nem érte el a 30 milliót, tavaly viszont újra növekedésnek indult a tőkekivitel, a 3. negyedév végéig a befektetések értéke meghaladta a 60 millió eurót.Külkereskedelmi forgalmunk is 2008-ban érte el csúcspontját, akkor a 3,9 milliárd eurós kivitellel szemben 1,6 milliárd euró értékben importáltunk Romániából. 2009-ben viszont 20 százalékkal esett vissza a forgalom.

Hogy némileg ellenpontozza pesszimizmusát, hozzátette: biztosan segítene a vállalkozásoknak határon innen és túl, ha öntudatosabban, nagyobb érzékenységgel és fanatizmussal építenék a gazdasági kapcsolataikat, így az áruk, szolgáltatások vásárlásánál előnyben részesítenék a magyar termékeket. Ehhez még pénzre sem lenne szükség - hangsúlyozta Kurkó János.

Csínján kell bánni a szavakkal

Óvatosságra intett egy Szlovákiával erős üzleti kapcsolatban lévő vállalkozó, Dombi András is, aki arra emlékeztetett: az uniós csatlakozás előtt voltak már olyan hangok, amelyek a Trianon előtti területek gazdasági értelemben vett visszaszerzéséről álmodoztak. Az elképzelés több okból sem volt reális célkitűzés akkor sem, és most sem. Egyrészt hogyan terjeszkedhetnének a magyar vállalkozások, amikor zömük folyó finanszírozási gondokkal küzd? - vetette föl Dombi. Másrészt szerinte fordult a kocka: míg korábban a szlovákok rönkben adták el a magyar fűrészüzemeknek a fát, ma már közvetlenül ajánlják az ajtó- és ablakkereteket a kereskedőknek - hozott példát az MKIK magyar-szlovák tagozatának elnöki tisztét is betöltő vállalkozó az üzleti pozíciók megváltozására.

Dombi András szerint amúgy is csínján kell bánni a szavakkal. Ahogy fogalmazott: meggondolatlan politikai megnyilvánulások sokkal többet tudnak ártani a gazdaságnak, mint amennyit elkövetőik feltételeznek. A Livia Édesipari Kft. tulajdonosa nem véletlenül óvatos, cége termelésének 60 százalékát exportálja Szlovákiába, és nagyon nem mindegy, hogy szomszédunkban csak a lengyel és más magyar konkurensekkel kell-e megvívnia, vagy azért mondhat búcsút üzleti lehetőségeinek, mert egy beszólás miatt veszti el a piacot.

Régiós keretbe lehetne csomagolni

A Kárpát-medencei gazdasági térség kialakítását régiópolitikaként is "el lehetne adni", amire az Európai Unió várhatóan vevő lenne - ezt már Orosz Tivadar, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-román tagozatának elnöke mondta az [origo]-nak, aki szerint változást hozhat a korábbiakhoz képest, hogy a kereskedelem fejlesztésének feladata és forrásai is átkerülhetnek az ITD Hungarytől az MKIK-hoz, legalábbis ezt szorgalmazzák.

Az uniós szál felvételét Kurkó János is említette, a vállalkozó állítása szerint Románia még nettó befizetője az EU-nak, tehát kevesebb pénzt tud lehívni a közösségi forrásokból, mint amennyit befizet. A Brüsszelből támogatott beruházások, fejlesztések felpörgetésében jelentős szerepet játszhatnának a térségi vállalkozások - fejtegette.

A termelésre kellene nagyobb súlyt fektetni

Mára már elillant a '90-es és a 2000-es évek eufóriája, amikor ténylegesen lendületben voltak a befektetések, cégalapítások - mondta Lukács László székelyudvarhelyi vállalkozó az [origo]-nak, aki szerint a két ország magyar vállalkozóinak a szolgáltatások mellett a termelő cégekre kellene koncentrálniuk, főleg az élelmiszeriparban és a könnyűiparban. "Olyanban versenyezzünk a piacon, amiben jók vagyunk, készítsünk lekvárokat" - hozott példát, de azt is felemlegette, hogy az olaszok a ruházati iparban tudtak prosperáló vállalkozásokat indítani és működtetni.

Arra egyik megszólaló erdélyi vállalkozó sem számít, hogy Magyarországról számottevő anyagi támogatás érkezhetne a térség gazdaságának felpörgetésére, fejlesztésére, legalábbis belátható időn belül.

Legsommásabban Kolumbán Gábor fogalmazott ezzel kapcsolatban is, aki azt kifogásolta, hogy nincs stabil támogatási rendszer az anyaország felől. Mint fogalmazott, minden eddigi együttműködés, közös kezdeményezés mögött világosan látszott a politikai szándék, aminek a gazdasági eredményességhez általában nincs köze. "Eddig aprópénzosztogatás folyt, miközben teljesen más nagyságrendű források lennének szükségesek ahhoz, hogy valóban versenyképes szereplők játszhassanak a Kárpát-medencei gazdasági térségben" - emelte ki Kolumbán Gábor.