Közép-Európa meghódítására készül az IND

Vágólapra másolva!
Öt éven belül Közép-Európa és a Közel Kelet piacvezető vállalkozása kíván lenni az IND Group, amely internetes, mobiltelefonos bank rendszerek fejlesztésével és értékesítésével foglalkozik. Vinnai Balázs, a társaság vezetője beszélt az [origo]-nak arról, hogy miképpen vásárolták fel korábbi német partnerüket, s hogy miképpen tudott töretlen fejlődést elérni egy egyáltalán nem tipikus magyar "garázsvállalkozás".
Vágólapra másolva!

- Kizárólag angol nyelven olvasható cégük honlapja, ennyire nem számít a magyar piac?
Nem erről van szó. Forgalmunk 60 százalékát adják a magyarországi megrendelések, de igen nagy tempóban növekszünk külföldön, 2009-ben például megdupláztuk a forgalmunkat, idén pedig 50 százalékos bővülésre számítunk.

-Laikusként azt gondolnám, hogy az elektronikus pénzügyi szolgáltatások terén aligha rúghat labdába egy magyar cég, hiszen a pénzügyi és netes kultúrában is jócskán előttünk jár a nyugat. Hogyan csinálták?
Több magyarázat is van. A kelet-közép-európai térségben hirtelen fejlődés következett be a szolgáltatásban, amolyan "utolsó pár előre fuss" hatásnak voltunk a tanúi, vagyis a magyar piacra bejövő külföldi bankok nyilván a legfejlettebb technológiát hozták be. Hiába voltunk és vagyunk a pénzügyi szolgáltatásban Magyarországon esetleg 10-15 évre lemaradva a német színvonaltól, az anyabank a legutolsó trendeknek megfelelő fejlesztéseket várja el tőlünk.

Fotó: Hirling Bálint [origo]

Vinnai Balázs: meglepődtek a németek, hogy önállóan tudtunk értékesíteni

A másik magyarázat, hogy a térségben hálózati bankok jöttek létre, régióra összpontosítva, ahol keresték a helyi sajátosságokat ismerő cégeket is. Így kerültünk kapcsolatba egy befektetési fórumon a Brokat nevű német céggel, amelyik mobil és banki fejlesztésekkel foglalkozott. A németek úgy gondolták, hogy majd ők intézik az értékesítést a saját embereikkel, itt Magyarországon pedig az olcsó fejlesztést velünk oldják meg. Aztán igencsak meglepődtek, hogy önállóan is értékesítettük a szolgáltatásokat, az első évben két jelentős üzletet is nyélbe ütöttünk a CIB Bankkal, és az akkori Bank Austria Creditanstalttal.

- Aztán még jobban meglepődhettek a németek, amikor egyszer csak az IND vásárolta fel a Brokatot. Pedig pont fordítva szokott lenni.
Valóban nem szokványos történet, amihez persze az kellett, hogy 2003-ban kipukkadjon az internet-lufi, s mivel a Brokat egy túlfinanszírozott tőzsdei cég volt, a befektetők benyújtottáka számlát. A cégünk követelését vételárrá fordítottuk, így lett a miénk a Brokát. Utána megszüntettük a németországi fejlesztést, ami 70 ember elbocsátásával járt. Akkoriban nekünk 30 alkalmazottunk volt, ez a létszám emelkedett néhány év alatt százra, jelenleg pedig 170-180 munkatársunk van.

- 2008-ban viszont beütött a pénzügyi-, gazdasági válság, ami először a bankokat rázta meg. Hogyan hatott ez a pénzügyi szolgáltatások területére, az INDGroup működésére?
Nemcsak hatott, hanem jelenleg is hat, de furcsa kettősséggel. A bankok külföldön és idehaza is visszafogták a beruházásaikat, ami innen nézve kedvezőtlen lenne bármilyen cég számára, amelyik fejlesztésben érdekelt. De más oldalról nézve számunkra részben kedvező folyamatok indultak el, hiszen azzal, hogy nagyon sok pénzintézet a bankfiókok bezárásával, az alkalmazottak elbocsátásával karcsúsított és csökkentette költségeit, rákényszerült arra, hogy a tranzakciókat a neten bonyolítsa az ügyfeleivel, ami viszont a mi üzleti lehetőségeinket tágította.

- Ehhez viszont az is kell, hogy az ügyfelek is aktivizálják magukat. Jó példa erre, hogy hiába van ma már a mobiltelefonokon is rengeteg felhasználói lehetőség, mégis nagyon kevesen élnek csak velük. Hogyan lehet megváltoztatni a felhasználói magatartást, szokásokat?
A mobiltelefon valóban jó példa. Rengeteg mindent lehet csinálni ma már egy korszerű mobillal, de az emberek zöme "csak" telefonál, sms-t küld, és harmadik leggyakoribb funkcióként az ébresztőórát használja. Hasonló a helyzet az internet bankolással is, egyenleg lekérdezés, átutalás, aztán általában ezzel vége is használt lehetőségeknek.

Fotó: Hirling Bálint [origo]

Érthető és használható lehetőségeket kell kínálni

Kevesen tudják például, hogy SEPA átutalással jóval alacsonyabb költséggel és rövidebb határidővel utalható át külföldre euró összeg, más módon ugyanez többszörösébe kerül, s a teljesítés is több nap. Az is gond persze, hogy sok esetben a tranzakciók valamilyen számítógépes alapképzettséget tételeznek fel, például Excel-tábla használatát, ami hibás gyakorlat. Pont azon dolgozik a cégünk, hogy a lehető legegyszerűbb, mindenki által érthető és használható felhasználási lehetőségeket kínáljunk az internet bankolásban. Ezt itthon és külföldön is nagyon díjazzák a megbízó bankok.

- Ha a szoftvereik innovációs szintjét nézzük, hová sorolná őket a piacon?
Európában abszolút a csúcstermékek közé, az Egyesült Államok viszonylatában egy kicsit árnyaltabb a kép, ott ugyanis akár 3-4 azonos szintű innováció is versenyezhet egymással egy időben.

Portálfejlesztőből banki rendszerek globális szállítója
Az IND-t 1997-ben alapították miskolci egyetemisták. A névről Vinnai Balázs elárulta, hogy az IND az Interaktív Net Design rövidítése, de mára ez már feledésbe ment. Kezdetben portálfejlesztéssel foglalkoztak, később vált főprofiljukká a bank rendszerek fejlesztése. Jelenleg 170-180 alkalmazottja van a cégnek, akik közül legalább ötvenen csak termékfejlesztéssel foglalkoznak.


- Ha jósolnia kellene, mit mondana: 10 év múlva milyen szerepet tölt majd be a piacon az IND Group?
A 10 év nagyon hosszú táv ebben az iparágban, inkább 5 évre vállalnám a kitekintést. Tehát 2015-ben Közép-Európában és a Közel Keleten is piacvezető lesz az IND, mint ahogy már most is az néhány országban.


Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!