OTP-vezérhelyettes: Drága mulatság lehet a nemzeti eszközkezelő

Az augusztus-szeptemberben felállítani tervezett nemzeti eszközkezelő társaság drága megoldás lehet Bencsik László, az OTP vezérigazgató-helyettese szerint. Az OTP együttműködik a kormánnyal - mondta a bankvezető a pénzintézet féléves eredményeinek bemutatásakor.

"Elég drága megoldás lesz, ha lesz" - mondta Bencsik László, az OTP egyik vezetője a nemzeti eszközkezelő társaság ötletéről. Szerinte nagyszámú ingatlan kerülne az intézmény kezelésébe, ami hatalmas költségekkel jár majd.

"Ki tartja karban, ki szedi be a lakbért?" - tette fel a kérdést a bankár, majd hozzátette, hogy többezres apparátus kell egy ekkora intézmény fenntartásához, valamint a szükséges infrastruktúrát is ki kell építeni, s mindez óriási költségekkel jár majd. Az OTP Bank adósvédelmi programjában több tízezer ügyfél hitelét ütemezték át, hogy fizetőképesek maradjanak, Csányi Sándor már áprilisban 30 ezres nagyságrendű ilyen ügyfelet említett.

Együttműködést ajánl az OTP

Bencsik László csütörtökön azt mondta, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Társaság nem az OTP "átstrukturált" ügyfeleit érinti, de hozzátette, hogy "nyilván vannak nehéz szociális helyzetben lévők". A bankár szerint ez egy "társadalmi szintű probléma, amit kezelni kell", s ebben, illetve az eszközkezelő társaság ügyében együttműködnek a kormánnyal.

A devizahitelesek megsegítésére létrehozandó nemzeti eszközkezelő valójában egy "rossz bank" lesz, vagyis az állam átvállalja a bedőlő hiteleket. Ez az intézkedés nem lesz hatással a költségvetésre, a fedezetét egy banki alap és az állami garanciavállalás fogja adni - mondta június elején az [origo]-nak Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Bencsik János, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára június végén pedig arról beszélt: Az eszközkezelő első körben arra tesz majd kísérletet, hogy közvetítőként fellépve, az adós viszonyait felmérve visszaállítsa a hitelt. Ha ez nem sikerül, meg kell állapodni, mennyi veszteséget vállaljon a bank, és mibe kerüljön a dolog az államnak. "Megjegyzem, a számításaink szerint tíz-tizenkét év alatt az állam e befektetése megtérülhet, a közösség végső soron nem veszít az ügyön. Végezetül hangsúlyozom, ennek a konstrukciónak úgy kell működnie, hogy a jogok és kötelezettségek egyensúlyban legyenek. Senki sem gondolhatja azt, hogy az állam minden körülmények között kihúzza a bajból, amibe túlzott, ésszerűtlen kockázatvállalással keveredett" - tett hozzá az államtitkár.

A devizahitelesek problémái a bank eredményeiben is megjelentek, erről Bencsik László is említést tett. A féléves beszámolóban a legfontosabb kockázatok között említette a romániai gazdaság romló helyzete mellett az árfolyamproblémát, amely a lakáshitelek miatt elsősorban a svájci frank árfolyamára vonatkozik. "A magyar lakáshiteleknél várunk romlást" - mondta a bankár.

A "rossz hitelek", vagyis a 90 napon túli tartozások aránya várhatóan tovább romlik a statisztikában, de ennek számszaki okai is vannak Bencsik László szerint. "Amíg a meglévő hitelállomány nem nő nagyon vagy nem adnak el több követelést, addig romlik a 90 napon túli hitelek aránya" - mondta.