Drágább lesz a kenyér, de senki nem tudja, mennyivel

Mivel alapanyagok drágulnak, a termékek ára is magasabb lesz - állította egybehangzóan az [origo]-nak két élelmiszerlánc kommunikációs igazgatója is, akik szerint emelkedni fog a kenyér ára, de azt még pontosan nem lehet tudni, mennyivel. A 300 forintos kenyérárat irreálisnak tartják, tíz százalék körüli áremelkedés elképzelhető.

Ha emelkedik az alapanyagár, akkor muszáj, hogy emelkedjen a termékek ára is, de a 300 forintos kilónkénti fehér- illetve félbarnakenyér-ár irreális - állította egybehangzóan az [origo]-nak Gillemot Katalin, az Auchan, Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója és Albert Zsolt, a Lipóti Pékség ügyvezető igazgatója. Pontos számot nem akartak mondani arra, hogy milyen mértékű kenyérár-emelkedésre számítanak.

Megkérdeztük Varga Lászlót, a Magyar Pékszövetség elnökét is, hogy mit gondol az Agrárkamara azon állásfoglalásáról, mely szerint nem indokolt a pékek által beharangozott 30 százalékos sütőipari áremelés. Elmondta, hogy a jelenlegi 50-53 forintos kilónkénti búzaár mellett 90 forint körül fog kijönni egy kiló liszt ára, nekik ebből kell kenyeret sütniük. "Meg kell nézni a tényeket, és ennyi. Szombaton Orosházán a kenyér ünnepe alkalmából a Pékek utcáján mondok egy beszédet, abban néhány mondat erejéig ki fogok térni a jelenlegi helyzetre, mert ennek az össze-vissza beszélésnek véget kell vetni" - mondta az elnök, többet nem kívánt hozzátenni.

A gabonatermelés egyik gócpontjának számító térségben - Oroszországban, Kazahsztánban és Ukrajnában - jelentősen visszaesett a termés, emiatt emelkedik a búza világpiaci ára, eközben a magyarországi árvizek miatt kevesebb és fertőzöttebb a magyar búzatermés is. Ezeket a negatív híreket spekulánsok is meglovagolják, miközben a szereplőktől naponta lehet más híreket hallani arról, hogy hogyan is alakul majd a búza és a liszt ára itthon - erre célozhatott az "össze-vissza beszélést" emlegető Varga.

"A lisztár 30-40 százalékkal emelkedett az elmúlt hetekben, a kenyér árából a liszt ára viszont csak 25-30 százalékot képvisel, ezért 30 százalékos áremelésre nem kell számítani. Nagyjából tíz százalék környéki, vagy az alatti áremelés várható, területenként eltérően - de még korai lenne pontos számokat mondani. Egyelőre mi is a beszállítóinkkal egyeztetünk" - mondta Fodor Attila arra a kérdésre, hogy náluk körülbelül mekkora kenyér-, illetve pékáruár-emelésre lehet számítani. "Azokban az üzleteinkben, ahol van sütőüzem, vagy ahova saját sütőüzemből szállítjuk a pékárut, biztosan nem kell akkora áremelésre számítani, mint azokban, ahova külső péküzemek szállítják a termékeket." - tette hozzá.

Van elég búzánk

Magyarországon az augusztus 2-án összesített adatok szerint az őszi búza egymillió hektáros betakarítható területének 92 százalékán megtörtént az aratás. A kedvezőtlen időjárás miatt a korábban becsültnél gyengébb lett a termésátlag: országosan hektáronként 3,7 tonna, összesen 3,5 millió tonna búzát takarítottak be a gazdák, ez a tavalyi eredménytől 20 százalékkal marad el.

Az eddigi vizsgálatok alapján a learatott búza 60-70 százaléka olyan minőségű, amit a malmok fel tudnak használni, a fennmaradó 30-40 százalék pedig takarmáyyminőségű búza lesz. A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt egyes területeken eltérő mértékben előfordulhatnak gombafertőzések is.

A kedvezőtlen, csapadékos időjárás miatt nemcsak a termés kisebb, de nagyobb a gombafertőzöttség is, mint egy átlagos évben, éppen ezért az ágazat szereplőitől nagyobb odafigyelés és elővigyázatosság várható el - nyilatkozta korábban az [orgio]-nak Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetségének főtitkára. A jelentős fertőzésről felröppent híreknek ugyanakkor a nemzetgazdasági tárca közleménye szerint nincs alapjuk.

Az idei búzatermés a hazai élelmezési célú szükségletet bőven fedezi, az árpával és az ősszel betakarítandó kukoricával együtt pedig a jövő évi takarmányigény is várhatóan biztosítható. A hazai felhasználáson felül jelentős mennyiségű gabonakivitelre is számít a minisztérium. A hazai gabonapiaci árak a nemzetközi tendenciáknak megfelelően július második felétől emelkedtek jelentősen.

Jelenleg az Auchan áruházakban 139 forint egy kiló félbarna kenyér, a CBA üzleteiben pedig akciósan ugyanez a termék 159 forintba kerül. Az Auchanban minden friss pékárut helyben sütnek, csak az előre csomagolt sütőipari termékeket nem ott készítik. A Lipóti Pékség nem árul hagyományos fehérkenyeret egykilós kiszerelésben, a fehérkenyérnek számító parasztkenyér kilónkénti ára 300 forint, de az "prémium kategóriás" termék, a speciális készítési technológia miatt. A kukoricás, illetve a korpás fehérkenyér kilónkénti ára a Lipóti Pékség üzleteiben 220 forint körül van - mondta Albert Zsolt, hozzátéve, hogy nemcsak az alapanyagárak miatt fog emelkedni a sütőipari termékek ára, hanem a gázolajár, a fuvarár és a munkaerőköltség emelkedése miatt is. Ha tehát a fentebb említett tízszázalékos áremeléssel kalkulálunk, akkor 150 és 250 forint között alakulhat az áremelkedés után a kilós fehér-illetve barnakenyér ára.

"Nincs olyan ember ma Magyarországon, aki meg tudná mondani, hogy pontosan mennyi búza termett, illetve hogy a betakarítottból mennyi használható fel étkezésre. A fuzárium gombától ugyan meg lehet tisztítani a búzát, de a toxintól, ami a gomba anyagcsereterméke, nem. És nem lehet tudni, hogy toxin csak a fuzáriumos gabonaszemben van, vagy olyanban is, amin kívülről nem látszik a fuzárium. Ezért is nehéz megmondani, hogy mennyi búzával lehet ma itthon kalkulálni. Ráadásul nem biztos, hogy minden malomban van olyan berendezés, amivel meg tudják tisztítani a fuzáriumos gabonát. Ha pedig megtisztítják, és kiderül, hogy a tizedét ki kell dobni, akkor máris tíz százalékkal drágábban vette a malom a búzát" - mondta az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő malomipari szakember. Szerinte azonban egyáltalán nem olyan fontos kérdés a kenyér ára, "ez csak amolyan közép-kelet európai csökevény a gondolkodásunkban, hogy ennyire figyeljük a kenyér árát, miközben a lakáshitelünk meg bedől."