"Forradalmi áttörést" ígér a kormány a szakképzésben

A jelenlegi magyar szakképzési rendszer megreformálásának szükségességéről, gyakorlatiasabbá tételéről, és az ennek érdekében tett lehetséges intézkedésekről tartott sajtótájékoztatót Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára, és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kedden, Budapesten.

"Forradalmi áttörésre készülünk a szakképzés terén is" - közölte Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökével, Parragh Lászlóval közösen tartott sajtótájékoztatóján, amelyen a magyar szakképzési rendszer átalakításának szükségességéről, és az ennek érdekében tett tervezett átalakításokról beszéltek egy budapesti sajtótájékoztatón.

A kormány a foglalkoztatáspolitika szerves részeként fogja fejleszteni a szakképzést, amelyet úgy kíván megreformálni, hogy azt a gyakorlatorientáltság felé mozdítja el, és rövidíti, mondta Czomba Sándor. Az államtitkár hangsúlyozta: csak a munkanélküliek és inaktívak táborában közel 900 000 ember van, akinek semmilyen szakképzettsége sincs, pedig így reménytelen a belépésük a munkaerőpiacra.

Magyarországon félmillió ténylegesen kétkezi, termelői munkát végző ember van, miközben legalább másfélmillióra lenne szükség, mondta Parragh László is, az MKIK elnöke. Annak érdekében, hogy a jelenlegi számot feltornázzák a szükségesre, szeretnék megvalósítani a német típusú képzést, amit azt jelenti, hogy nagyobb hangsúly helyeznének a külső helyszíneken, valós munkahelyeken szerzett, hosszabb idejű gyakorlati oktatásra.

Differenciált finanszírozás

Az MKIK elnöke hozzá tette azt is, hogy ez természetesen sértené az iskolák érdekeit, mivel nem lenne szükség annyi elméleti oktatóra. Az iparkamara elnöke azt is elmondta, hogy a szakképzés fejlesztéséről egybecsengenek a kamara és a kormányzat elképzelései.Az [origo] kérdésére Parragh közölte, hogy azokat a szakmákat szeretnék elsősorban előnyben részesíteni, amelyek kézügyességet igényelnek.

Át kell alakítani a szakképzés finanszírozását, hogy érje meg a munkáltatónak részt venni a képzésben, mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára. Szeretnék átalakítani úgy a rendszert, hogy a normatív finanszírozás helyett differenciáltan finanszíroznák a szakképző intézményeket, ami azt jelenti, hogy több pénzt kapnának azok az intézmények, ahol olyan szakmákat oktatnak, amikre nagyobb a kereslet.

Czomba elmondta azt is, hogy az összes forrás a szakképzési támogatásra nem lesz több, ezért átcsoportosítással oldják meg az újfajta finanszírozást. Újságírói kérdésre Czomba a források hatékonyabb felhasználást hangsúlyozta, mert jelenleg a támogatások szétfolynak. A szakképzési hozzájárulásnál viszont szeretnék elérni, hogy az tényleg csak a szakképzés fejlesztésére fordítódjon. Akár a vállalatoknál is otthagynák a hozzájárulást, ha azt a szakképzésre fordítják, mondta apolitikus.

Még nem döntött a kormány a kötelező kamarai tagság támogatásáról

A kamaráknak az lehet a szerepe a szakképzési rendszer átalakításában Czomba szerint, hogy számos területen ők határozhatják meg a képzési rendszer kialakítását. Jelenleg 27 szakmában a magyar kereskedelmi és iparkamara látja el a közigazgatási funkciót, de ezt akár 127-ben is elláthatná, hangsúlyozta Czomba, aki szerint ki kell alakítani egy szakmonitoring rendszert is a megfelelő színvonalú képzés érdekében.

Az [origo] azon kérdésére, hogy a kormány támogatja-e a kötelező kamarai tagságot, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára elmondta, hogy még nincs kormányzati álláspont ebben a kérdésben.