Nyolc év után szerdán általános sztrájk volt Spanyolországban, a tiltakozás ellenére szükségesnek ítéli a kormány megszorító intézkedéseit a válságból való kilábaláshoz.
Szerdán elsősorban a munkaerőpiaci reformok ellen tartottak 24 órás sztrájkot a spanyol szakszervezetek, a tüntetések várhatóan a jövő héten folytatódnak.A kormány nyári intézkedéseivel egyebek mellett megkönnyítette az elbocsátásokat - például csökkentette a végkielégítéseket -, és megnyirbálta a munkanélküli segélyt is (az euróövezetben Spanyolországban a legnagyobb a munkanélküliség, jelenleg 20 százalék körüli).
A Wall Street Journal összefoglalója szerint a piacokat nem rázta meg a szerdai általános sztrájk Spanyolországban, az állampapír- és a részvénypiacon sem volt komoly eladási nyomás. Az euró pedig szerdán még erősödött is a dollárhoz képest azon várakozások miatt, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed monetáris lazításra készül, azaz a gazdaság élénkítése miatt pénzt pumpálna a rendszerbe.
Sztrájk után leminősítés
Komolyabb piaci reakciót váltott ki azonban a Moody's Investor Service csütörtöki lépése, a hitelminősítő ugyanis lerontotta a spanyol államadósság besorolását, a korábbi AAA-ról Aa1-re, stabil kilátással. Ez pedig hozzájárult ahhoz, hogy az euró gyengült a dollárral szemben, mert a befektetők a lépés után kockázatosabb terepnek tartják az euróövezetet.
A hitelminősítő szerint a leminősítés fő indoka az volt, hogy az országnak gazdasági talpraállítása évekig is eltarthat. Emellett nagymértékben romlott a kormány pénzügyi erejének és tekintélyének megítélése is - írja a Marketwatch amerikai üzleti lap.
Óvják a kormányokat a visszavonulótól
A szakszervezetek adatai szerint országszerte a munkavállalók mintegy 70 százaléka csatlakozott a szerdai munkabeszüntetéshez, mely nyolc éve az első általános sztrájk volt az országban A tiltakozás - ami a várakozások szerint a jövő héten folytatódik - jelezheti a többi deficittel küzdő európai kormányzatnak (Írország, Görögország, Portugália) is, hogy vigyázzanak azon ígéreteikkel, mely szerint a közkiadások megnyirbálásával tartják kontroll alatt a hiányukat. Szerdán egyébként Magyarországtól Portugáliáig és Litvániától Ciprusig az egész kontinensen átívelő tüntetésorzottal tiltakoztak a tervezett, vagy már bevezetett megszorítások ellen. "Ez csak a harc kezdete, nem a vége" -mondta John Monks, az európai kereskedelmi szakszervezeti szövetség vezetője Brüsszelben.
A Wall Street Journalnak nyilatkozó szakértők szerint a kormányzatok tartják magukat a megszorító intézekdésekhez. Akármilyen népszerűtlenek ugyanis a szigorítások, nem merik megkockáztatni, hogy lemondjanak a befektetők pénzéről, és Görögország sorsára jussanak. Szerdán maga a spanyol pénzügyminiszter is úgy nyilatkozott, hogy a kormány kész további megszorításokra is, ha szükséges, bár egyelőre szerinte elegendőek az eddigi intézkedések. Nyilatkozata szerint a kormány számára a hiánycsökkentés az elsődleges, és nem befolyásolja a dolgozók haragja. Elena Salgado szerint a hiánycsökkentés elengedhetetlen a növekedéshez.