Egyelőre csak egy szám biztos a jövő évi adózásban

Az már biztosnak tűnik, hogy a jövő évben 16 százalékos lesz a személyi jövedelem adókulcsa, a többi, a nettó fizetést befolyásoló tétel sorsáról azonban még nem nyilatkoztak a kormányzati politikusok. Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: nem fokozatosan, hanem egy lépcsőben vezetné be az új adószabályokat, Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő szerint ugyanakkor az adójóváírás intézménye várhatóan még nem szűnik meg a jövő évben, hiszen ellenkező esetben lenne olyan adózó, akinek csökken a nettó jövedelme.

"2011. január 1-jétől Magyarországon 16 százalékos, családi személyijövedelemadó-rendszer lesz" - ezt válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az [origo] kérdéseire, melyekben azt firtattuk, milyen változások várhatók jövőre és az azt követő években az adórendszerben, meddig marad érvényben az adójóváírás, illetve miképp oldható fel az az ellentmondás, hogy Matolcsy György miniszter szerint már 2011-ben, az adózásért felelős államtitkár, Kármán András szerint azonban csak 2013-an lép majd életbe az új adóstruktúra.

Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Magyar Televízióban azt mondta: azt szeretné, ha egy lépésben egykulcsossá, 16 százalékossá tennék a személyi jövedelemadót. "Minden jövedelmet erre a szintre fogunk beállítani. Szabad fogadni, hogy Magyarországon egy ilyen adórendszer lesz januártól" - fogalmazott.

Az [origo] még Orbán nyilatkozata előtt tobb kormányzati politikust megkeresett a részletek tisztázása érdekében, de választ nem kaptunk. Akadt olyan kormánypárti parlamenti képviselő, aki azt mondta: ő sem tud semmit, a sajtóból értesül a különböző, az adózást érintő kérdésekről és variációkról.

Jön az egységes kulcs

Az mindenesetre immár biztosnak látszik, hogy jövőre valóban jön az egységes, minden jövedelmi kategóriában érvényes, 16 százalékos kulcs. A magyar adórendszer bonyolultsága miatt ez nem feltétlenül van ellentmondásban azzal, hogy az új rendszer egésze csak 2013-ban indul majd el - az eddigi bejelentések alapján ugyanis a jelenlegi jövedelemadó-rendszer nem csak a kulcsok számában, hanem abban is különbözik a részleteiben még nem ismert újtól, hogy az adóalapot most egy felbruttósított összeg alapján számolják (szuperbruttósítás), illetve alacsonyabb jövedelmeknél az adó egy része levonható (adójóváírás).

A kormány azt már egyértelművé tette, hogy ezeket az adótechnikai megoldásokat megszünteti, de arról egyelőre nem tudni semmit, hogy mikor vagy mennyi idő alatt - márpedig az egységes kulcson kívül ezek eltörlése is szükséges ahhoz, hogy ténylegesen egykulcsos legyen a rendszer, vagyis mindenki jövedelmének ugyanakkora hányadát fizesse be a közös kasszába. Orbán nyilatkozatából nem derült ki erre vonatkozóan konkrétum, de azt már lehet tudni, hogy egylépcsős bevezetést szeretne. A miniszterelnök közölte: vannak még szakmai kérdések, amiket meg kell válaszolni, de azért van kormánya és parlamentje, hogy ezeket meg tudja válaszolni.

"Ha Orbán és Matolcsy szavainak megfelelően január 1-jétől valóban 16 százalékos, egykulcsos adó lesz Magyarországon, akkor valószínűleg jövőre még megmarad a szuperbruttósítás, vagyis a 16 százalék a gyakorlatban 20,4 százalékot jelent majd" - mondta az [origo] kérdésére Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young nemzetközi tanácsadó cég adószakértője. "Egy éven belül semmiképp sem lehet kivezetni az adójóváírást, hiszen a miniszterelnök többször jelezte, hogy a nettó bérek nem csökkenhetnek az adóváltozások következményeképp. A többlépcsős kivezetés üteme pedig a minimálbér következő évekbeli emelkedésétől függ" - tette hozzá Vámosi-Nagy Szabolcs.

Pontosan még nem tudni, mi lesz jövőre a borítékban

Az APEH adatai szerint tavaly a jövedelemtulajdonosok 14 százaléka fizette az összes személyi jövedelemadó 65 százalékát, és a szakember szerint ez az az arány 2010-ben még alacsonyabb lesz. Megjegyezte, az adócsökkentést szinte kizárólag az szja mérséklésére összpontosítani nszerinte em szerencsés, a kormányzat által is prioritásnak tekintett munkahelyteremtést nagyban segítené a munkáltatói járulék csökkentése és a 10 százalékos társasági adó esetében az adóalap 500 milliós határának eltörlése is.

"Ha sima, egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadót vezetne be valóban a kormány a jövő év elejétől, az nagyon drasztikus változást hozna az adózásban" - mondta az [origo]-nak Vadász Iván, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke. Vadász azzal indokolta véleményét, hogy az egykulcsos rendszer tiszta formájában azt jelentené, hogy teljes egészében megszűnnek a kivételek, vagyis nincs adójóváírás, nincs kedvezmény, nincs cafeteria, nincs mezőgazdasági kistermelők megkülönböztetése. "Nem utolsósorban a minimálbéreseket a mostaninál jóval nagyobb elvonás sújtaná"- mondta az adószakértő, aki szerint az eddigi infomációk szerint ezekkel szemben állna az egyetlen megmaradó kedvezmény, amit családi alapon számolnának, vagyis a gyerekek száma szerint lehetne csökkenteni a számított adót. A leendő családi kedvezmény részletei egyelőre szintén nem ismertek.

Vadász szerint a többlépcsős bezetés esetén a fenti gondok nem egyszerre jelentkeznének, de számolni kell azzal is, hogy ebben az esetben elveszhetnek az egykulcsos rendszer előnyei, vagyis, hogy kevés adminisztrációval jár, gyorsan behajtható, átlátható, költségkímélő, s pozitív üzenete van.

Fókuszban az adójóváírás

Az új adórendszer felállításának ütemezése jelentős mértékben múlhat a minimálbér alakulásán, az adójóváírás megszüntetése ugyanis a keresetek csökkenésével fenyegeti a minimálbéreseket változatlan minimálbér esetén (hisz az adójóváírásból adódó nyereség a jövedelem csökkenésével nő). Ebből az követlezik, hogy csak úgy tartható a kormány ígérete, azaz a nettó bérek szinten tartása, ha a bruttó bérek emelkednek. Erre egyébként Kármán András utalt, amikor júniusban, a szuperbruttó eltörlésének bejelentésekor a minimálbér emelésére vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, hogy "lesz emelés, mint minden évben, a cél, hogy senki nettó keresete ne csökkenjen".

A minimálbérről a jelenlegi szabályok szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) dönt, de a testület legutóbbi ülésén kiderült, hogy a közeljövőben könnyen változhat a felállás. Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy a kormány "nem tekinti kőbe vésettnek az érdekegyeztetés jelenlegi formáját". A Népszabadság pár nappal az ülés után azt írta, hogy a kormányfő az OÉT feladat- és hatáskörének teljes átalakítására, nevének megváltoztatására, lényegében az OÉT megszüntetésére készül.

Ha az új adórendszer két év alatt lép életbe, akkor 2013 januárjában annyival kell emelkednie a béreknek, hogy az az adójóváírás megszüntetését a növekedés ellensúlyozza. Egy minimálbért kereső munkavállaló esetében az adóteher csaknem 11 ezer forinttal nőne, ha nem emelkedne a mostani 73 500 forintos bérminimum. Ahhoz, hogy a szóban forgó adózók pénzüknél maradjanak, 86 600 forintos bruttó bérre lenne szükségük (a kalkulációknál az egyszerúsítés érdekében csak az szja-változásokat vettük figyelembe, a járulékokat és egyéb terheket nem, ami lefele torzítja az eredményeket, vagyis ténylegesen még ennél is nagyobb minimálbéremelésre lenne szükség.).