Bárki elől megveheti a földet az állam

Az ország földterületének mintegy ötödével rendelkezik a kormány birtokpolitkájának központi szereplője, a szeptember 1-jétől működő Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), amelynek elővásárlási joga lesz szinte minden egyes földpiaci adásvételnél, és ahova minden földeladásról szóló szerződést be kell küldeni. Az állami elővásárlási jog miatt emelkedhetnek a földárak, bár a szabályozásban maradtak kiskapuk.

Szeptember 1-től működik a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a kormány birtok- és földpolitikájának új központi intézménye, amelynek az állam nevében elővásárlási joga lesz minden földpiaci adásvételi szerződésre. Eddig a haszonbérlő, a szomszéd gazda, illetve az adott településen lakó más gazdák is megelőzték az államot ezen a listán, vagyis ha egy földterület eladásánál vállalták az adás-vételnél kikötött árat, akkor ők vehették meg elsőként a földet az eredeti vevő helyett - mostantól azonban az államé lesz a döntés joga.

"A szabályozó eszköztár része az állam első elővásárlási joga" - magyarázta az [origo]-nak Bíró Szabolcs, az Agrárgazdasági Kutató Intézet vidékpolitikai osztályának vezetője, aki szerint a lépéssel az állam egyértelműen szélesíti a mozgásterét, hiszen az egyes szerződéseknél külön-külön eldöntheti, hogy él-e az elővásárlással vagy átengedi ezt a jogot a többi jogosultnak. Az állam ebből adódóan minden egyes magyarországi földügyletben megjelenhet, aminek fényében nem is meglepő, hogy az NFA-t felügyelő miniszter, Fazekas Sándor agrárminiszter egyenesen azt mondta, hogy "a Nemzeti Földalap lesz a földpiac főszereplője".

Korábban nem az állam elővásárlási jogának kiterjesztésében gondolkodott a Fidesz, Deutsch Tamás, a párt európai parlamenti képviselője januárban még azt mondta, hogy a helyben lakó gazdák elővásárlási, illetve elő-haszonbérleti jogát szeretnék jogszabályba foglalni annak érdekében, hogy a termőföld hazai kézben maradjon. Deutsch Tamás a helyben lakás minimális időtartamát, a személyes közreműködést, sőt a nyelvismeretet is előírható feltételnek tartotta ekkor, szakemberek azonban már ekkor kétségesnek nevezték, hogy ez képes-e megvédeni a magyar földet a külföldi térnyeréstől és a spekulációtól.

Áremelő hatás

A Termőföldről és a Nemzeti Földalapkezelő létrehozásáról szóló törvényeket júliusban terjesztette a parlament elé a kormány, a Vidékfejlesztési Minisztérium indoklása szerint az új birtokpolitikának az a célja, hogy "elősegítse a működőképes családi gazdaságok kialakítását, támogassa a szakirányú végzettséggel rendelkező agrárvállalkozók, a fiatal, gazdálkodni akaró és gyermekeket vállaló családok földhöz jutását, és befolyásolja a földárak és a haszonbérleti díjak alakulását".

A kormány földpolitikájának központi szereplőjévé előlépett Nemzeti Földalap a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozik, és az állam tulajdonában lévő mező- és erdőgazdasági földterületeket kezeli. Az NFA-hoz minden földeladásról szóló szerződést be kell küldeni, és a szervezet dönt arról, hogy az állam él-e elővásárlási jogával. Az egyelőre nem egyértelmű, hogy pontosan milyen feltételeknek kell ahhoz teljesülnie, hogy az alap éljen az elővásárlási jogával (a birtokpolitikai stratégia ugyanis egyelőre még nincs kész), de Fazekas Sándor szerint "nem cél valamennyi föld megvásárlása, a Nemzeti Földalap felállításával a földspekulációt és a zsebszerződések létrejöttét kívánja megakadályozni a kormány".

Az ezzel egyútt biztos, hogy az állam potenciális vevőként való megjelentése áremelő hatású lesz. "Azzal, hogy egy tőkeerős, elővásárlói joggal bíró szereplő, azaz az állam szinte bármely eladásra szánt földterületet megvásárolhatja, felhajtja az árakat" - mondta Bíró Szabolcs, aki szerint a magasabb árak visszaszoríthatják a spekulatív földvásárlókat, és épp ez az állam célja is.

A Nemzeti Földalap

Az NFA-ba jelenleg 1,7-1,8 millió hektár terület tartozik, ez az ország teljes földterületének mintegy 18-19 százaléka, az ország összes termőterületének pedig 21-23 százaléka.

Az NFA elnöke Sebestyén Róbert, aki a Gödöllői Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán végzett, később doktori fokozatot szerzett, és 2002-ben volt már a Magyar Nemzeti Földalap Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatója.

A minisztérium szerint a földpiac aktív szereplőjévé előlépő állam elővásárlási jogának biztosításával létrejön a föld köztulajdona, amelyből tartós, örökölhető földbérleti jogot ad elsősorban a gazdálkodó családoknak valamint a fiatal pároknak, ha vállalják, hogy letelepednek, gazdálkodnak, és 2-3 gyermeket felnevelnek. Az állami földeket négy módon lehet hasznosítani: nyilvános pályázaton történő eladással, haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adással, továbbá földcserével.

Maradtak kiskapuk?

A fenti képlet viszonylag logikus, de van, aki kételkedik abban, hogy az új állami kezelőtársaság hatékonyan tudná befolyásolni a földpiaci folyamatokat - mégpedig azért, mert egyszerűen nem lesz képes elég földet megvásárolni. Fűr Zoltán, a Földbróker szakértője szerint az állam 10-15 ezer hektár földet tud vásárolni évente, amivel alig a földforgalom 5 százalékát tudja befolyásolni.

A hatályba lépett szabályozás ráadásul kiskaput is hagy Fűr Zoltán szerint, a szeptember 1-jével hatályba lépett törvény szerint ugyanis az "elővásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók és a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén". A Földbróker szakértője szerint a kiskaput ismerők könnyen kikerülhetik az állami elővásárlást, ugyanis elég társbirtokossá válniuk, így pedig már nem él az elővásárlási jog, vagyis az állam nem avatkozhat be.

"Nem valószínű, hogy a teljes földpiacot ellenőrizni fogja az állam" - mondta Bíró Szabolcs, aki szerint többféle modell létezik Európában az állam szerepvállalására, az alkalmazott modellek pedig nagyjából megfelelnek az általános piacszabályozási modelleknek, azaz a kontinentális országokban erősebb a kontroll, az angolszász modellben pedig gyengébb. A két véglet a francia és a brit modell, előbbiben az állam szinte teljes kontrollt gyakorol: részvételével még szerződést sem lehet kötni a földre, míg az utóbbinál liberális szerepet tölt be az állam, vagyis többnyire a piacra bízza a területek értékesítését.

A német modellben az adásvételi szerződések hatósági jóváhagyás mellett érvényesek. A helyi lakosoknak, illetve önkormányzatoknak elővásárlási joguk van, ha a vevő nem főfoglalkozású mezőgazdasági vállalkozó vagy ha nem rendelkezik megfelelő képzettséggel. Bizonyos mérethatár felett az eladási szándékról értesíteni kell a helyhatóságot, amely a birtokot vagy maga vásárolja meg, vagy felkínálja megvételre a helybeli gazdáknak. A földforgalom Ausztriában is előzetes hatósági hozzájáruláshoz kötött. A telekspekuláció kivédésére csak olyan személy szerezhet termőföldet, aki megfelelő szakvizsgával rendelkezik, illetve egy kamarai szakbizottság előtt alkalmasnak bizonyul a gazdálkodásra.