Pénzügyi békéltető testületet akar a PSZÁF

A PSZÁF szerint ki kellene vonni a békéltető testületek kompetenciájából a pénzügyi szféra fogyasztóvédelmi vitáit, és egy, a felügyelet mellett létrehozandó testületre bízni. A szolgáltatók ugyanis nem bíznak a jelenlegi békéltetőkben.

A fogyasztók lehetőségeinek bővítését jelentené, ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) mellett létrejönne a pénzügyi békéltető testület - mondta Binder István, a felügyelet szóvivője szerdán az MTI-nek.

A PSZÁF szóvivője arra reagált, hogy Kiss Ervin, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára és Baranovszky György, a Budapesti Békéltető Testület elnöke szerdán sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy nem lenne szerencsés lépés kivenni a pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokat a kamarák mellett működő, a fogyasztóvédelmi jogviták rendezésére szolgáló fórum, a békéltető testületek hatásköréből.

Binder István azt mondta, a PSZÁF azért is szükség lenne az önálló pénzügyi békéltető testület létrehozására, mert statisztikai adatok szerint jelenleg a pénzügyi intézmények oldaláról zárul a legnagyobb arányban sikertelenül a békéltetői vitarendezés.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kutatóintézetének 2009. évi kimutatása szerint ez az arány 70 százalékos. A szolgáltatók ugyanis nem akarják magukat alávetni a jelenlegi békéltető testületi eljárásnak, mert a bonyolult pénzügyekben nem tartják megfelelő szaktudással, felkészültséggel rendelkezőknek az egyeztetés lebonyolítóit. (A békéltető testületek akkor hozhatnak döntést egy vitában, ha mindkét fél előre aláveti magát a határozatnak.)

A szóvivő közölte, évente mintegy 12 ezer fogyasztói írásos panasz és 40 ezer szóbeli jelzés érkezik a felügyelethez. Ehhez képest a jelenlegi békéltető testületek - amelyek a polgári peres bíróságok mellett alapvetően hivatottak lennének a pénzügyi ügyfelek esetleges vagyoni követeléseinek, kárainak megítélésére - 2003 és 2008 között mindössze évente 250-350 ügyet tárgyaltak.