Egy egykori cserkészlány és Dél-Korea második leggazdagabb embere megkezdte 2,5 milliárd dolláros harcát az ázsiai ország legnagyobb építőipari cégéért - tudósít a Bloomberg. A harc egyeben családi vita is: Hyun Jung-Eun, aki 2003-ban, férje öngyilkossága után háziasszonyi szerepből került Hyundai Group vezetői pozíciójába, újra kívánja építeni ipari birodalmát, melyet szétforgácsoltak a családi belharcok, a rossz kölcsönök és egy szerencsétlen kimenetelű terjeszkedés Észak-Koreában. Ellenfele saját sógora, Chung Mong Koo (a Hyundai-alapító Chung Ju Yung legidősebb fia), aki jelenleg a különálló Hyundai Motor vállalat elnöke.
A héten fej-fej melletti ajánlatot tettek a Hyunday Engineering és Construction cég ellenőrző részesedésére, a Hyundai-birodalom sarokkövére, mely a behajthatatlan követelések miatt a hitelezők kezébe került. A győzelem elszalasztása nem csak Hyun növekedési terveinek tenne keresztbe, hanem az ellenőrző részesedését is elbukná a Hiunday Kereskedelmi és Tengerészeti Társaságban, mely részben a Hyundai Engineering birtokában van -mondta a Bloombergnek Chang In Whan alapkezelő.
A Hyunday-csoportnak égető szüksége van az üzletre, és az üzletért úgy küzdenek majd, mintha az életük függne tőle - véli Chang. A győztes egyébként 8,3 részesedést szerezne a Hyundai Merchantban is, mely az ország második legnagyobb hajózási társasága, és s csoport értékesítésének 58 százalékát adták tavaly.
Százezres sztrájk
A Wall Street Journal arról számol be, hogy a szakszervezetek 100 000 fős sztrájkot terveznek szerdára Brüsszelbe, csatlakozva a spanyol általános sztrájkoz, melyet azért tartanak, hogy tiltakozzanak a - hatalmas adósságszint miatt tervezett - kormányzati megszorítások miatt.
A sztrájk az egyik legnagyobb lenne, amelyet idén Brüsszelben tartanak. A tiltakozás jelentőségét az adja, hogy az egybeesik az Európai Bizottság javaslatkészítésével, mely azt tartalmazza, hogyan büntesse azokat a tagállamokat, melyek hagyják a hiányt elfutni, hogy szociális programokat finanszírozzanak. A szakszervezetek attól tartanak, hogy a munkavállalók lesznek a legnagyobb vesztesei a válságnak, melyet a bankok és a kereskedők indítottak el, és akik közül sokakat megment a masszív állami beavatkozás - írja a Wall Street Journal.
Az EU hajlik az alapkezelők útlevelének elfogadására
Az uniós országok "többsége" hajlik arra, hogy az unió útlevelet adjon a harmadik országokban székhellyel bíró, de Európában is tevékenykedő befektetési alapkezelők számára közölte a belga pénzügyminiszter kedden a Financial Times tudósítása szerint. Jelenleg az egyes országok külön szabályozását kell alkalmazni azok működésére.
Didier Reynders elismerte, hogy a támogatás nem egyhangú, például Franciaország további kompromisszumos megoldást keresne. Egyes nem nézik jó szemmel, hogy a pénzügyi szabályozás ezen része is kikerüljön a nemzeti ellenőrzés alól. Korábban az Egyesült Államok is jelezte, nem szeretné ha diszkriminálnák a külföldi - jelen esetben amerikai alapkezelőket -, melynek akár a kontinensek közötti pénzügyi kapcsolatok is a kárát láthatnák. A vitán azonban a további válságok megelőzése múlhat.