Megtévesztő reklámért fizet bírságot a fogyasztói csoportokat szervező cég

Kétmillió forint bírságot szabott ki a fogyasztói csoportok szervezésével és működtetésével foglalkozó Swiss Invest 2009 Hungary Pénzügyi Szolgáltató Kft.-re a Gazdasági Versenyhivatal megtévesztő tájékoztatás miatt, valamint megtiltotta a vizsgált és kifogásolt tartalmú tájékoztatások további megjelentetését, derül ki a GVH keddi közleményéből. 

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az eljárásában a fogyasztói csoportok szervezésével és működtetésével foglalkozó Swiss Invest 2009 Hungary Pénzügyi Szolgáltató Kft. nyomtatott sajtóban 2010. június 11. előtt megjelent hirdetéseit vizsgálta. A versenyhivatalhoz beérkező nagyszámú panasz alapján feltételezhető volt ugyanis, hogy a fogyasztói csoportok szervezésével 2009 tavasza óta foglalkozó vállalkozás hirdetéseiben a fogyasztók részére nem vagy nem egyértelműen adott információt a fogyasztói csoportok lényeges tulajdonságairól, derül ki a versenyhivetel közleményéből.

GVH - szem előtt tartva a szankcionálás preventív célját is - a bírságot 2 millió forintban, a versenytörvény alapján kiszabható legmagasabb összeghez közeli mértékben határozta meg. A bírságkiszabás során a GVH Versenytanácsa súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy a jogsértő hirdetések közzététele több, mint egy éven át, igen intenzíven, széles fogyasztói kört elérve zajlott.

A kiszolgáltatottakra utaznak

A megcélzott fogyasztói kör anyagilag nehéz, kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztókból áll, akik a hirdetések hatására hosszú távú jogviszonyba kerültek, írja a GVH a közleményében. A GVH által figyelembe vett enyhítő körülmény az a tény volt, hogy a fogyasztók a szerződés megkötéséig további információkhoz juthattak a fogyasztói csoport működésével kapcsolatban. Ennek súlyát ugyanakkor csökkentette, hogy a GVH megítélése szerint a tájékoztatási folyamat egésze sem mentes a problémáktól. Ezt támasztja alá az a körülmény is, hogy a fogyasztói csoportokba belépett fogyasztókhoz képest igen magas a kizárt/felmondott/elállt fogyasztók aránya.

A Swiss Invest nem egyértelműen tájékoztatott arról, hogy az adott szolgáltatás nyújtására belső hitelezéssel (a tagok befizetéseiből) kerül sor, meghatározó a szerencseelem léte (sorsolásokon és/vagy előtörlesztés vállalása alapján dől el ki az a szerencsés, aki adott hónapban a vásárlói joghoz jut) és az a körülmény, hogy a fogyasztó nem a szerződéskötéskor, hanem később, akár évek múltán juthat a vásárlási joghoz, és azáltal a megszerezni kívánt dologhoz

A fogyasztói csoport tagjai ugyanis vállalják, hogy meghatározott ideig meghatározott összeget fizetnek be havonta úgy, hogy az áruhoz jutás nem az első részlet megfizetésével egyidejűleg történik meg. A szervező által rendszeresen megrendezett közgyűléseken megtartott sorsolásokon és/vagy előtörlesztés vállalása következtében dől el, hogy a csoport résztvevői közül az adott alkalommal kik jutnak hozzá a vásárlási joghoz.

Vásárlói jog 15 év múlva

Kiemelendő, hogy ha a fogyasztó magasabb szerződéses értéket köt ki (az általa megszerezni tervezett dolog vételárát több millió forintban határozza meg), akkor több szerződéses pozícióval (több tagsággal, szerződéssel) kell rendelkeznie, és így az általa kívánt összeghez csak akkor juthat hozzá, ha mindegyik szerződéses pozícióra egyszerre sorsolják ki, vagy mindegyik csoportban ő ajánlja fel előtörlesztésként a legnagyobb törlesztőrészletet. A futamidő végén, az összes törlesztő részlet hiánytalan teljesítése esetén az a fogyasztó is hozzájuthat (adott esetben akár 15 év múlva) a vásárlási joghoz, akit a futamidő alatt nem sorsoltak ki, illetve akinek anyagi forrásai nem tették lehetővé, hogy előtörlesztést vállaljon.

A fogyasztói csoportok működésének lényeges tulajdonsága tehát a szerencseelem, amely mind a szerencsés tag kisorsolásánál, mind az előtörlesztés vállalásánál megmutatkozik. A csoporttagok előtt ugyanis nem ismert és általuk nem befolyásolható a többi csoporttag előtörlesztés-vállalási hajlandósága, nem tudható előre, hogy a vásárlói joghoz jutáshoz hány havi törlesztőrészlet felajánlása szükséges. Az előtörlesztés-vállalás lehetősége tehát olyan helyzetbe hozza a csoporttagokat egymással szemben, hogy mielőbbi kiválasztásuk érdekében versenyezniük kell, ami a kevésbé fizetőképes csoporttag előre nem ismert, kiszámíthatatlan hátrasorolásával járhat.

A fentiek egyben azt is eredményezik, hogy a fogyasztó bizonytalanságban van, hogy mikor jut a vásárlási joghoz, és ezáltal a fogyasztói csoportba történő belépéskor megszerezni kívánt áruhoz.

Rossz következtetésre juthattak

Eljárásában a GVH többek között azt vizsgálta, hogy az elsősorban az átlagosnál jóval kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, jellemzően anyagilag megszorult, a hitelintézetek banki szolgáltatásaiból kirekesztett fogyasztókat (például BAR-listások, nyugdíjasok, alacsony jövedelemmel bejelentett egyéni vállalkozók) célzó hirdetések, tájékoztatások alapján az azokkal találkozó személyek tisztában lehettek-e a fogyasztói csoport konstrukció fenti lényeges elemeivel.

A GVH a nyomtatott sajtóban megjelent reklámok vizsgálatát követően megállapította, hogy a fogyasztó részére kínált összeg mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészletre utaló reklámok elolvasásakor a fogyasztó a reklám összhatása eredményeként arra a következtetésre juthatott, hogy a reklámozott szolgáltatás igénybevétele esetén azonnal hozzájuthat az általa igényelt összeghez, amelyet ezt követően havonkénti törlesztéssel fizet vissza.

A reklámok alapján a fogyasztóban fel sem merülhetett, hogy a kívánt dologhoz sorsolás útján vagy előtörlesztés-vállalással (a szerencseelem által befolyásoltan), esetleg 5-10-15 év elteltével juthat hozzá, és ahhoz a tagok befizetéseire (egyfajta belső hitelezésre) van szükség. A fogyasztók jellemzően annak sem voltak a tudatában, hogy a fogyasztói csoport nem nyújt hitelt, a csoportot szervező Swiss Invest nem hitelezéssel, hanem fogyasztói csoportok szervezésével és működtetésével foglalkozik, hitelt nem is nyújthatna. Ezzel szemben a reklámok egy része kifejezetten nagy értékű hitelt kínált a fogyasztók számára, amely nyilvánvalóan nem felelt meg a valóságnak.

Problémás fogyasztói csoportok

A GVH az eljárásában megállapította, hogy a nyomtatott sajtóban közzétett reklámok kivétel nélkül jogsértőnek minősülnek. Az olyan nagy példányszámú lapokban, mint a Blikk, a Metropol, a Helyi Téma, a Napi Ász vagy a Nemzeti Sport közzétett hirdetések alkalmasak voltak a fogyasztói döntés befolyásolására, amelyet önmagában az a tény is igazol, hogy a Swiss Invest folyamatosan szükségesnek ítélte a reklámok igen jelentős költséggel történő közzétételét, hiszen a leendő ügyfelei számára ez jelentette a kapcsolatfelvétel alapját. A GVH szerint az is fontos, hogy az egyes reklámokban használt "BAR-listásoknak és nyugdíjasoknak is" szlogennek fontos figyelemfelkeltő hatása volt, ráirányította a hirdetésre azon kiszolgáltatott fogyasztói csoportok figyelmét is, akik a szolgáltatás elsődleges célcsoportját jelentették.

Az elmúlt években több versenytanácsi és bírósági döntés született a fogyasztói csoportok népszerűsítését érintő kérdésekről. Ezek egyhangúan kimondják, hogy a reklámoknak ki kell térniük e sajátos vásárlási társulás lényeges elemeire, sajátosságaira, hiszen a reklám akkor felel meg a hiteles és pontos tájékoztatásnak, ha abból megismerhető a konstrukció egyedisége.

A vállalkozásoknak tehát az előtakarékossági jelleget kiemelve és a fogyasztói igény jövőbeni, de előre meg nem határozott időben történő kielégítését is hangsúlyozva kell a figyelemfelkeltő tájékoztatást közzétenni. Így jogsértést eredményez, ha a hirdetés nem utal a szerencseelemre, valamint arra, hogy a fogyasztó akár több év (akár 15 év) után juthat a kívánt termékhez. Szintén jogsértő, ha a reklámban felvázolt tevékenység a használt szavak és kifejezések hétköznapi életben elfogadott jelentése alapján egy lényeges tulajdonságaiban eltérő szolgáltatással, a hitelnyújtással azonosítható. A Swiss Invest vizsgált reklámjai ezeknek a követelményeknek nem tettek eleget.