A megbeszélés egyik sarkalatos pontja a kötelező átvételi rendszer felülvizsgálatának szükségessége volt. Ezzel kapcsolatban a találkozót összehívó Kovács Pál, a fejlesztési tárca energetikai helyettes államtitkára a tanácskozáson azt mondta: "már készül a kötelező átvételi rendszer átalakítási irányvonalait tartalmazó minisztériumi munkaanyag, melynek szakmai egyeztetését hamarosan, hasonlóan széles szakmai körben kívánják lefolytatni"
Az államigazgatási szervek képviselőin kívül közel 25 szakmai-, civil- és zöld szervezet vett részt rajta, akik megvitatták azt a munkaanyagot, amely a cselekvési terv fő irányait vázolta. A minisztériumi közlemény szerint a meghívottak az elkészült tervezett alapvető irányaival egyetértettek, és javaslatokat tettek a minisztérium képviselőinek.
A közlemény kitér arra, hogy a megbeszélésen a legtöbb résztvevő a cselekvési tervben foglaltakkal kapcsolatban kifejtette, hogy az abban leírt célok megvalósítását leginkább az ügyfélellenes, időigényes és sokablakos magyarországi engedélyezési eljárások hátráltathatják. Ezzel kapcsolatban a tárca képviselője végszavában jelezte, hogy a kormányzat tudatában van a problémának és a tervek között szerepel az engedélyezési eljárások egyszerűsítése.
A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi tájékoztatása szerint Magyarország szeptember 30-ig kapott haladékot arra, hogy benyújtsa az Európai Bizottságnak a nemzeti megújuló energia cselekvési programot. Az eredeti határidő 2010. június 30. volt. A programnak azt kell tartalmaznia, hogy Magyarország miként akarja elérni a számára 2020-ra előírt 13 százalékos megújuló energiaforrás arányt.
A nemzeti fejlesztési minisztérium legutóbbi adatai szerint 2009-ben a megújulóenergia-felhasználás az összes energiafogyasztás 7,3 százaléka volt, szemben az egy évvel korábbi 5,9 százalékkal.
A villamosenergia-termelésben a részarány valamivel magasabb: elérte a 7,5 százalékot. Tavaly az összes villamosenergia-felhasználás a 41 518 gigawattóra volt, amiből a megújulók 2 704 gigawattórát tettek ki.
A szélerőművek által termelt áram a 2008. évi 205 gigawattóráról 327 gigawattórára nőtt, a többi lényegében a biomassza, biogáz és egyéb hulladék bázisú termelés volt. Az elemzések szerint a megújulóenergia-felhasználás 2020-ig szóló programjához mintegy 400 milliárd forint támogatás szükséges.