"Nem tekintjük kőbe vésettnek az érdekegyeztetés jelenlegi formáját" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) hétfői ülésén. Szerinte a nemzeti konzultációt és az érdekegyeztetési fórumát össze lehet kapcsolni.
A tanácskozáson a kormány részéről megjelent még Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
A miniszterelnök arról beszélt, hogy a kormánynak módja van megváltoztatni az OÉT-ről szóló törvényt, de ezt nem szeretné egyedül megtenni, ezért várja az oldalak képviselőit, jutassák el a már elküldött hat-hét javaslatot követően a többi javaslatot is.
A miniszterelnök az országgyűlési választásokon nyert többségre hivatkozva azt mondta, hogy "semmilyen törvény nem írhatja felül a választói akaratot, s ennek a kormánynak a programja tartalmazza a választási programot teljes egészében." Orbán Viktor szerint ha az áprilisban hozott választói akarat ütközik az OÉT-ben kötött korábbi megállapodásokkal, akkor "nekünk a parlamenti választáson kinyilvánított választói akaratot kell elsődlegesnek tekinteni" - tette hozzá.
Korábban felmerült, hogy a kormány átalakítaná az érdekegyeztetés rendszerét, annak ellenére, hogy a kormányváltás miatt későbbre halasztott fórum rendjét még kis sem próbálták. "A puding próbája az evés, azóta kevés tárgyalás volt, így a törvény alapján működő rendszer még nem is volt próbára téve" - mondta Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke.
Munkaadók: hiányolt egyeztetés
A munkavállalói oldal nem adott elő közös álláspontot a plenáris ülésen, ugyanakkor egyöntetűen üdvözölte, hogy az új kormány részvételével plenáris ülésen megkezdték a munkát, és mielőbb érdemi kérdésekről tárgyalhatnak. Hangsúlyozták: nem volt szerencsés, hogy az utóbbi négy hónapban a munka világát érintő törvényekről nem egyeztetett velük a kormány.
Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke rámutatott: az elmúlt 110 nap során "sok gonddal küzdöttek" a munkavállalók képviselői, számos olyan törvény született, amelyben a szociális partnereket konzultációra kellett volna hívnia a kormánynak.
Változhat az érdekegyeztetés rendszere
A nemzeti konzultáció értékes konzultációs módszer, de nem helyettesítheti a törvényben leírt, a társadalmi párbeszéd fenntartására vonatkozó törvényi előírásokat - hangsúlyozta a LIGA elnöke. Aláhúzta: az OÉT ne várja meg, míg esetleg módosítják az OÉT-törvényt, hanem mielőbb kezdjék meg az érdemi munkát, és e közben tárgyalják meg az OÉT működésére vonatkozó javaslatokat.
Több mint konzultáció
Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség (ASZSZ) elnöke többek között azt hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a közvetlen véleménycsere, és a tárgyalás, amelyet nem pótol bizonyos törvénytervezetek közzététele a minisztériumi honlapokon és az írásos konzultáció.
Pataky Péter, az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint nemcsak az OÉT-ről, és az érdekegyeztető tanácsról szóló törvényről kell konzultálni, hanem az egész párbeszéd rendszeréről, vagyis az ágazati, és kétoldalú párbeszédről is. A mindenkori kormány fontos feladata, hogy ennek körülményeit biztosítsa - hangsúlyozta az MSZOSZ elnöke.
Munkavállalók: érdemi munka kezdődhet
A munkaadói oldal kedvezően fogadta a kormány által hozott döntéseket, amelyek alapján, például, 10 százalékra csökkent a társasági adó 500 millió adóalap alatt mondta Zs. Szőke Zoltán, a munkaadói oldal szóvivője a hétfői plenáris ülésen. A munkavállalói oldalhoz hasonlóan úgy vélekedett: most már az érdemi munkát kell megkezdeni az adótörvények, és a költségvetés megvitatásával.
A munkaadói oldal képviseli a magyar versenyszférát, a multinacionális társaságokat éppúgy, mint a hazai tőkével működő nagy-, közepes és kisvállalatokat - rögzítette Zs. Szőke Zoltán.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács következő plenáris ülését október 10-12 között lehet megtartani - javasolta Orbán Viktor miniszterelnök, reagálva a munkaadói és munkavállalói oldal képviselőinek véleményére. A javaslat később október 10-15-re módosult. Végül a felek megállapodása alapján a soros elnökökre bízták az időpontegyeztetést.