Finnország nem támogatja a lengyel hiánytrükköt

Finnország nem támogatja az európai uniós deficitszámítás módszereinek megváltoztatását, mert ez egyes tagországok számára megkönnyítené, hogy papíron a bruttó hazai termék (GDP) három százaléka alá szorítsák államháztartási hiányukat, mondta Mari Kiviniemi finn kormányfő a Világgazdaságnak.

A kormányfő azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy kilenc uniós tagállam - köztük Magyarország, Svédország és Lengyelország is - a nyugdíjreformok költségeinek figyelembevételét indítványozta az uniós deficitszámítási szabályokban.

Nyolc új uniós tagállam - Magyarország és Lengyelország mellett Csehország, Románia, Szlovákia, Bulgária, Litvánia és Lettország, valamint a régi tagállamok közé számító Svédország úgy látja, hogy a jelenlegi számítási mód hátrányos helyzetbe hozza azokat az országokat, amelyek az elmúlt években vezették be a magánnyugdíjpénztárakat.

A kilenc ország pénzügyminiszterei levelet intéztek az Európai Bizottsághoz és Herman Van Rompuyhoz az Európai Tanács elnökéhez. Olli Rehn gazdasági ügyekért és monetáris politikáért felelős biztos szóvivője a lapnak megerősítette, hogy kaptak ilyen levelet és közölte, hogy egyelőre vizsgálják a kérdést.

Mari Kiviniemi azt is közölte, hogy Finnország támogatja a bankokra kivetendő uniós szintű adó ötletét, de úgy véli, nemzeti hatáskörben kellene hagyni annak eldöntését, hogy egy állam a költségvetésébe vagy külön erre a célra felállított válságalapba gyűjti-e az így keletkező bevételt.

A pénzügyi tranzakciókra kivetendő teherrel kapcsolatban elmondta: alapvetően pozitívan viszonyulnak az ötlethez, ám szerintük csak úgy lenne szabad végrehajtani a bevezetést, hogy annak ne lássa kárát az uniós pénzügyi szektor. Ezt úgy lehetne megoldani, hogy globális szinten, mindenhol alkalmaznák a tranzakciós adót. A finn kormány szerint ugyanis kétséges, hogy egy ilyen elvonási mód egyoldalú európai alkalmazása célravezető lenne - mondta a kormányfő.