Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - szeptember havi egyenlege -7,7 milliárd forint, azaz deficites volt. Ezen belül a központi költségvetés 5,4 milliárd forintos többlettel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai viszont 8,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 4,2 milliárd forintos deficittel zártak. A tavalyi évben az államháztartás központi alrendszerének szeptember havi hiánya 145,9 milliárd forintot tett ki.
Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - összesített egyenlege szeptember végére 1089,1 milliárd forintos deficitet mutatott, mely az éves előirányzat 125,1 százalékát teszi ki. A tavalyi év azonos időszakában az államháztartás hiánya az egész éves tény 114,5 százalékát tette ki. Ezen belül a központi költségvetés hiánya a 2009. szeptember végi 116,1 százalékos arányhoz képest most az egész évre tervezett költségvetési hiány 130,2 százalékát teszi ki.
A költségvetés működésében nem ritka az év közben meglóduló hiány és az adott évre tervezett hiány 100-nál nagyobb százalékos teljesülése, mivel a bevételek időarányosan később folynak be, míg a kiadások viszonylag állandóak. Augusztusban már 1000 milliárd fölött járt az éves hiány, s az az éves előirányzat több mint 124 százalékát jelentette.
A központi költségvetés bevételei összességükben közel 131 milliárd forinttal meghaladták a tavaly szeptemberi összeget. A főbb adóbevételek esetében a személyi jövedelemadót kivéve az összes adónemből magasabb összeg (mintegy 31 milliárd forinttal) folyt be, mint tavaly. Növelte a bevételeket az, hogy a 2010-ben a pénzügyi szervezetek különadójából elsőként teljesült befizetés közel 56 milliárd forintos összegben.
A Nemzetgazdasági Minisztérium megjegyzi, hogy a befizetés határideje szeptember 30-a volt, így a bevétel egy része csak október 1-én realizálódott, ez a kincstár információja szerint előzetesen mintegy 31,1 milliárd forint. A bankok a különadót két részletben fizetik be, mint a minisztérium jelezte, az első részlet rendben le is zajlott, a tervezett összeg 97 százaléka befolyt.
Mindezeken felül a bányajáradék bevételi mérlegsoron 35,8 milliárd forint befizetés realizálódott az Európai Bíróság döntése következtében a Mol Nyrt. bányajáradék befizetési kötelezettségéből.
A TB-alapok költségvetési kapcsolatrendszerének 2010. évi változása azzal jár, hogy az Egészségbiztosítási Alap az előző évhez viszonyítva közel duplájával nagyobb támogatást kap a költségvetéstől, ami az alap bevételét növeli. A Nyugdíjbiztosítási Alap esetében a központi költségvetési támogatások átutalási rendjének változása okozza elsősorban a kedvezőbb pozíciót (2009-ben évente három alkalommal, március, november és december hónapokban került átutalásra a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása, 2010-től ezen támogatás folyósítására havonta kerül sor.) A kiadások esetében a többlet főként a magasabb nyugdíj kiadások következménye.
Az elkülönített állami pénzalapok egyenleg javulását a kiadási oldalon a Munkaerőpiaci Alap alacsonyabb központi költségvetési befizetései okozták.