Nemzetközi szakemberek élesen bírálták a hétfőn este a parlamentben megszavazott, a nagy konszernekre kivetett válságadót - derül ki a Financial Times Deutschland bécsi, brüsszeli és berlini munkatársai által írott tudósításból. A lap idézte Richter Sándort, a bécsi gazdaságkutató intézet (WIIW) Magyarország-szakértőjét, aki szerint Budapest ezzel "kiszámíthatatlan légkört teremt külföldi befektetők számára".
Orbán Viktor kormányfő múlt héten jelentette be, hogy három szektort, az energetikát, a távközlést, és a kiskereskedelmi üzletláncokat három éven keresztül sújtják úgynevezett válságadóval, amelyből évente 160 milliárd forint bevételre számít a költségvetés. Korábban a kormány a bankszektorra vetett ki 200 milliárd forintos különadót. Mindkét esetben azzal érvelt a magyar kormány, hogy csak így tudja tartani az idei 3,8, illetve a jövő évre tervezett 3 százalékon aluli GDP arányos államháztartási hiányt.
A Financial Times Deutschland cikkében Tatha Ghose, a Commerzbank közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy kérdéses, vajon az intézkedések összeegyeztethetők-e az európai uniós joggal. "Az ennek nyomán támadó bizonytalanság pedig újabb turbulenciát okozhat a magyar valuta körül" - vélte Ghose.
A lap szerint a kormány lépései még inkább felbosszanthatják a külföldi beruházókat. Már a korábban kivetett bankadó is felháborodást váltott ki az érintettek körében. Egyes pénzintézetek jelezték, hogy mérsékelni fogják magyarországi szerepvállalásukat. "Elég lehetőségünk van arra, hogy megmutassuk: nem fogunk mindent eltűrni" - fenyegetőzött Andreas Treichl, a bécsi Erste Bank főnöke - írta a lap. Budapesti hírek szerint három nagy nemzetközi bank is ki akar vonulni az országból. A BayernLB már vizsgálja, miként csökkentheti üzleti részesedését magyarországi leánybankjában, az MKB-ban; középtávon pedig teljesen meg akar válni tőle - írta a Financial Times Deutschland.
A Financial Times brit kiadása szombaton "Magyarország: dermesztő idők az üzleti életben" címmel közölt kommentárt a második akciótervről, amely szerint rövid távon lehet pozitív hozadéka a válságadóknak, de hosszú távon rosszat tehetnek a növekedésnek (a cikkről szóló ismertetőt itt találja). Az új adók - amelyek a telekom, az energetikai és a kiskereskedelmi cégekre vonatkoznak majd - a 2010-es és a 2011-es költségvetési lyukak betömésében valóban segíthetnek, de azt egyelőre nehezen látni, hogy Orbán Viktor miképp fog egy hosszú távon is hiteles programot építeni az ilyen esetleges bejelentésekre - írta Stefan Wagstyl, a londoni lap blogjában (a válságadóról szóló cikkeinket itt találja).