A kormány arra tett ígéretet, hogy a ciklus végére a régió legalacsonyabb adóterhelésű országa lesz Magyarország, és ez a 10 százalékos társasági nyereségadóval, illetve a 16 százalékos szja-val teljesülni látszik. Mit gondol, meddig marad fenn az éllovas pozíció? Nem tartanak attól, hogy az adóversenyben valaki ez alá ígér?
- A cél most az volt, hogy egyáltalán bekerüljünk az élbolyba, és bizonyos területeken legyünk kedvezőbbek a versenytársaiknál - ez a társasági adóval megvalósult. Nem tudjuk, hogy a szomszédok mit fognak tenni, hiszen nincsenek belső információink ezekről, de a visszajelzések alapján úgy gondoljuk, hogy a mostani rendszer már elég versenyképes.
A cél az volt, hogy egy nagyon egyszerű adórendszer jöjjön létre, viszont van pár elem, ami kilóg: például az eva és az ekho. Mi ezekkel a kormányzat szándéka?
- Az eva egy, a vállalkozásokat segítő adónem, az adminisztrációs terhek csökkentésére vezették be - sem ezt, sem pedig az ekhót nem szeretnénk eltörölni. Ki kell alakítani egy olyan arányos és fair adórendszert, amely megfelelően kezeli a kis- és középvállalkozások helyzetét, ezek adminisztrációját és az adóterhelését lényegesen csökkenti. Amint a hagyományos adózás összeér az egyszerűsített adózással, akkor el kell gondolkodni, hogy van-e értelme egy külön adónemnek. Azt gondoljuk, rövid távon még megterhelnénk a kisvállalkozásokat, ha megszüntetnénk.
Nagyjából mikor érhet össze?
- A jövőbe nem látok, ez nem csak a kormánytól függ, hanem attól is, hogy a gazdaságunk, a versenyképességünk hogyan javul, és milyen adócsökkentéseket tudunk a jövőben megvalósítani. Azt gondolom, hogy legalább 3-4 év, mire összeérhetnek.
Az új adórendszerrel kapcsolatos miniszterelnöki álláspont az, hogy emiatt senki nem járhat rosszabbul, az adójóváírást azonban kivezetné a kormány. Mik a tervek a minimálbérrel?
- 2011-től némileg csökken az adójóváírás, ennek az elsődleges oka az, hogy csökken az adókulcs, tehát ehhez a csökkenő adójóváírás passzol. Másrészt a kormány az egykulcsos, arányos adórendszert szeretné bevezetni és az adójóváírást csak azoknak meghagyni, akik tényleg kisjövedelműek. Remélhetőleg a kisjövedelműek köre szűkülni fog a jövőben, és többen lesznek a magasabb jövedelmű sávban.
Az is szempont volt, hogy mindenki adózzon, tehát ne legyen adómentes sáv. Ennek a folyamatában vagyunk, jövőre a minimálbéresek is adózni fognak. Ennek az a célja, hogy mindenki beszálljon a közteherviselésbe a saját teherviselő képességének megfelelően. Annak érdekében, hogy senki ne járjon rosszabbul, a kormány megteszi a szükséges lépéseket -ez jelenti a minimálbér-emelést is, amely azon a szinten kompenzálja az adóváltozást (Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken bejelentette, hogy a kormány legalább 4,5 százalékos minimálbér-emelést javasol - a szerk.)
Balog Ádám: Sem az evát, sem pedig az ekhót nem szeretnénk eltörölni
A rugalmas foglalkoztatást is szeretnék elősegíteni a nők 4 órás foglalkoztatásának járulékkedvezményével. Ez csak az új munkahelyekre vonatkozna, vagy a meglévőkre is?
- Az alapkoncepció az volt, hogy a nők munkába állását könnyítsük meg, főleg gyerekvállalás után. A kérdés az, hogy két-három gyerek vállalása után, a 30-as éveik közepe-vége felé járó nők hogyan tudnak visszailleszkedni a munkaerőpiacra - egyrészt, mert nem akarják sehova felvenni őket, másrészt, mert két-három gyerek nevelése még hosszabb távon is komoly feladat számukra.
A részmunkaidős állások nem annyira népszerűek és jellemzőek Magyarországon, mint Nyugat-Európában. Mindenképpen kell egy olyan forma, amely ösztönzi a munkáltatókat ebben a kérdésben. A kedvezmény pontos szabályai még kidolgozás alatt vannak, a miniszterelnök úr szavait pedig, úgy gondolom, hogy a lehető legtágabban kell értelmeznünk.
Ha nagyon tágan értelmezik, az nem eredményezheti, hogy sok munkavállalót belekényszerítenek a munkaadók a 4 órás munkaidőbe?
- Ezért mondom, hogy a lehető legtágabban. Olyan mértékben kell ezt érvényesíteni, amit az állam még megfelelő módon tud ellenőrizni.
A tavaly bevezetett, majdnem 100 százalékos adóteher a hidegétel-utalványokat ellehetetlenítette. Volt egy olyan felvetés is, hogy ne lehessen külön hideg- és melegétel-utalványokat igényelni, hanem legyenek egységesesek az ételutalványok. Mi a minisztérium álláspontja?
- Amikor a hidegétel-utalvány gyakorlatilag kivezetésre került, annak értékbeli mennyisége szinte egy az egyben átment a melegételre. Ezt követte egy sajnálatos folyamat, ahol a melegétel-utalvány kvázi hidegétel-utalványként funkcionált. Úgy látjuk, hogy nem szabadna megengedni, hogy ne legyen egyáltalán lehetőségük a munkavállalóknak ilyen utalványok beváltására.
"Megszüntetjük a hidegételes és a melegételes utalvány közötti különbséget"
Bevezetjük az ételutalványt, tehát megszüntetjük a hidegételes és a melegételes utalvány közötti különbséget, és legalizáljuk a jelenlegi helyzetet: csak ételutalvány lesz. Jelentősen segítjük a kisjövedelműeket abban, hogy megfelelően tudják felhasználni, és legálisan tudják felhasználni az utalványaikat. Ez már benne van a törvényjavaslatban.
Egy másik cafeteria-elem a megújulási kártya. A Széchenyi-terv prioritásaiból és a nemzeti konzultáción elhangzott turizmus-kártyás ajánlásból az adódik, hogy ezeken a területeken lehet majd felhasználni a megújulási kártyát.
- Úgy gondolom, jó nyomon jár. Elsődleges prioritása a kártyának, hogy a belföldi turizmust, gyógyturizmust erősítse. Emellett fontos, hogy elektronikus fizetési móddá válva lehetővé tegye ennek a megfelelő kontrollját - hogy a kormány, az állam lássa, hogy mi történik ténylegesen, milyen hatással van a gazdaságra ez a kártya. Lehet, hogy más szolgáltatások is bele fognak még tartozni, vannak más elképzelések is. Ebbe nem mennék bele, mert ezt egy kialakítás alatt lévő kormányrendelet fogja szabályozni.
Mikorra várható a rendelet? Jövőre, gondolom, szeretnék bevezetni a kártyát...
- Szeretnénk január 1-jétől bevezetni, ennek az infrastrukturális háttere kialakítás alatt van.
A vidékfejlesztési tárca csökkentené az alapvető élelmiszerek áfáját, de ez a jelenlegi adócsomagban nincs benne. Elképzelhető, hogy módosítóként bekerül?
- A Vidékfejlesztési Minisztériummal közösen alakítottunk egy munkacsoportot, ami vizsgálja a mezőgazdaságban látszó anomáliákat - itt áfacsalásról beszélünk, lehetne szépen is körülírni, de tulajdonképpen erről van szó. Több megoldást is vizsgálunk, ezek között volt egyes termékek áfájának csökkentése is. Ennek a munkának még nincsen vége, nincs eldöntve, hogy melyik az a pont, ahol a legjobban bele tudnánk nyúlni a rendszerbe. Lehet, hogy az áfa csökkentése az a pont, de nem biztos. Az áfa csökkentése sajnos nem mindig ott csapódik le, ahol ténylegesen szeretnénk.
"Úgy gondolom, hogy 2013-ra be kell fejeznünk a munkát"
Milyen egyéb eszközök képzelhetők el?
- Vannak ellenőrzési eszközök, magának a szektornak a hatékonyabb ellenőrzése. Vannak az áfarendszeren belüli technikai eszközök, például a fordított áfának az alkalmazása, és vannak egyéb, nem adórendszerbeli eszközök a Vidékfejlesztési Minisztérium eszköztárában.
Mi lesz a regisztrációs adó sorsa? Volt egy olyan fideszes elképzelés, hogy a kis teljesítményű autóknál eltöröljék az adót.
- Jelenleg nem tervezünk változtatást. Az Európai Bizottsággal és a piac egyéb szereplőivel konzultálunk, hogy mi lenne az esetleges változtatás iránya. A mostani adócsomagba nem tervezzük a beépítését.
2013 tűnik egy nagy fordulópontnak: akkor esnek ki a különadók, akkortól valósul meg teljesen az egykulcsos adózás. Várható még 2013-ig adócsomag, ami a kilógó elemeket korrigálja?
- Úgy gondolom, hogy 2013-ra be kell fejeznünk a munkát, azaz eddig el kell készítenünk azt a modern, egyszerű és átlátható adórendszert, azt a jogszabályi környezetet, amit most célul tűztünk ki. Addigra az említett dolgoknak meg kell valósulniuk, például a regisztrációs adónak is ki kell tisztulnia, hogy marad, nem marad, milyen formában marad, ha marad. Fontosnak tartom, hogy évente kell számítanunk jelentősebb változásokra, az évközi változásokat szeretnénk nagyon-nagyon elkerülni.