Önmagában nem oldja meg a gazdaság bajait az egykulcsos adó

Egykulcsos adórendszer egyszerűsítéssel és minimálbér-emeléssel kombinálva - a kormány részletes adótervei egyelőre nem nyílvánosak, de mindez a nyilatkozatok szerint mindenképpen az adóátalakítás része lesz. Az [origo]-nak nyilatkozó közgazdászok szerint szinte lehetetlen előre jelezni a gazdasági hatásokat, Szlovákiában például máig sem tudni, hogy mit lehet köszönni a 2003-as adóreformnak.

Adócsökkentés és egykulcsos, családi kedvezményes szja-rendszer csökkenő adójóváírással, illetve minimálbéremelés - egyelőre ennyi tűnik biztosnak a kormány jövő évi adóterveivel kapcsolatban. A részletek nem ismertek, így pontos számítások nem végezhetők, de a két intézkedéscsomag együtttesen biztosíthatja azt a kormányzati célt, hogy senki ne járjon rosszul a jelenlegi helyzetéhez képest az adórendszer átszabásával - az azonban már erősen kétséges, hogy ez miképp segítheti a munkahelyteremtést.

Orbán Viktor miniszterelnök október elején azt mondta, hogy az új adórendszer világszabadalom lesz, és ez lesz az alappillére annak, hogy Magyarországon egymillió új munkahely jöhessen létre. Az egykulcsos adó bevezetése és az ezzel járó adócsökkentés nagy mértékben hozzájárulhat a kormány által célul kitűzött versenyképesség-növeléshez, de a minimálbér-emelés könnyen ezzel ellentétes hatással járhat.

Nem egyértelmű a szlovák példa

"Az egykulcsos adórendszer hatásait nehéz önmagában elemezni, elég csak Szlovákiára gondolni: azt sem lehet megmondani, hogy az egykulcsos adórendszernek volt-e kiemelkedő szerepe abban, hogy Szlovákia rálépett a felzárkózási pályára" - mondta az [origo]-nak Barcza György, a K&H Bank vezető közgazdásza, aki szerint a prognózisok szerint Szlovákia 20 év alatt akár a nyugat-európai országokat is beérheti, Magyarország esetében viszont még az is kérdéses, hogy egyáltalán rajta vagyunk-e ezen a pályán.

Barcza szerint régiós összevetésben az egykulcsos adórendszerrel egy eddig meglévő hátrányát dolgozza le Magyarország. "Érthető lépés, ami már az előző Orbán-kormány idején is felmerült, ám akkor elvetették. A közben bekövetkezett változások alapján sokkal jobb lett volna akkor bevezetni" - tette hozzá a szakember.

A versenyképesség nem pusztán az adórendszertől függ

Szlovákiában a kiemelkedő gazdasági növekedést és ebből adódóan az euró gyors bevezetését is gyakran a 2003-as adóreformmal hozzák összefüggésbe, miközben az adatok arra utalnak, hogy ez legfeljebb rásegített a külföldi beruházások felfutására - legalábbis erre a következtetésre jutott Pogátsa Zoltán a Szlovákia: Tátrai Tigris vagy elkésett gazdasági újjáéledés? című 2009-es tanulmányában. A Nyugat-Magyarországi Egyetem docenseként és a Magyar Tudományos Akadémia kutatójaként dolgozó Pogátsa szerint Szlovákia már a Meciar-időszak végén, azaz 1998 előtt is magas növekedésű gazdaság volt, a 2003-as adóreform semmiképpen nem okozhatta az ezt követő gyorsulást, sőt, 2004-ben még lassult is a növekedés.

"A Dzurinda-kormányok tulajdonképpen igen gyengén szerepeltek a foglalkoztatás tekintetében. Az első időszakban hatalmas visszaesést produkáltak, és bár később növekedésnek indult a foglalkoztatás, a második Dzurinda-kormány végén még mindig nem érte el annak szintje a Meciar-éra utolsó évének szintjét" - foglalta össze a kutató.

Szlovákia már a Meciar-időszak végén is jelentősen növekedett

"Nem szabad a versenyképességet szimplán az adórendszerrel egyenlővé tenni, az egy sokkal komplexebb dolog. Ezt le kell szögezni, ha az egykulcsos adórendszerről beszélünk" - mondta az [origo] kérdésére Pogátsa Zoltán. A versenyképességnek szerinte csak egyik tényezője az adók mértéke, az ezen kívül a forint árfolyamától, a munkaképes emberek tudásától, képzettségétől és a helyi infrastruktúrától is függ.

Hasonlóan látja Dávid Ferenc, a munkaadókat képviselő Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára, aki szerint egyelőre korai lenne bármit is mondani az új adórendszer hatásairól és a tervezett minimálbér-emelésről. "Ismerni kell a peremfeltételeket, vagyis csak abban az esetben lehet véleményt mondani, ha a kormány felrajzolta az általa várt makrogazdasági pályát, azaz a feltételezett gazdasági növekedés, infláció, költségvetési bevételi tervek, adó- és járulékszabályok alapján lehet majd pontosabbat mondani" - mondta a főtitkár, aki szerint a válságból kikecmergő országban nagyon feszes bérpolitikára van szükség.

Lesz-e több munkahely?

"A kormány az egykulcsos adó bevezetését részben azzal indokolja, hogy az alacsonyabb adókulcs és az egyszerűbb adózás miatt többen fognak adót fizetni és növekedni fog a foglakoztatás, ez azonban nem ilyen egyszerű" - mondta Pogátsa. A kutató szerint a régióban egyértelműen látható, hogy kialakult az adóverseny, ennek köszönhetően a társasági nyereségadó Észtországban már nullaszázalékos. Egy bizonyos szint elérése után tehát nincs hová csökkenteni, miközben a büdzsé is bevételtől esik el.

Pogátsa szerint néhány százalékpontos csökkentés esetén még nem feltétlenül kezdene el bővíteni egy adott cég, ennél jóval nagyobb, akár 10 százalékpontos csökkentésre lenne szükség, de ez a költségvetési bevételek jelentős visszaesése miatt nem lehetséges. Ezenkívül az adócsökkentés nem ad a cégeknek új piacokat és vevőket, márpedig végső soron ez kell a létszámbővítéshez. "Csináltunk felméréseket multinacionális cégeknél, kis- és középvállalkozásoknál, ezekből pedig kiderült, hogy munkaerőre lenne igény, csak éppen nem található megfelelő képesítésű dolgozó. Ez egyértelműen a félreképzés miatt van. Az oktatási rendszer nem a munkaerőpiac valós igényeit szolgálja ki. Egy rakás uniós pénz megy el képzésekre, csak éppen nem a megfelelő tudást kapják az érintettek" - mondta Pogátsa.

Minimálbéremelés: ellene és mellette

Az új adórendszer versenyképességi hatásait erősen torzíthatja, hogy az adók csökkentésére és az adójóváírás legalábbis részleges kivezetésére a minimálbér emelése mellett kerül majd sor, ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy senkinek ne csökkenjen a nettó bére az új szabályok életbe lépése után - ahogy azt a kormány vállalta.

"Amennyiben a soron következő minimálbér-emelés az inflációhoz igazodik, vagyis 1-3 ezer forintos lesz a növekedés, akkor az nem jelent versenyhátrányt" - mondta Barcza, aki szerint egy ennél nagyobb mértékű emelés, vagyis a jelenlegi 73 500 forint helyett - mondjuk - 80 ezer forintos minimálbér már gond lenne. Barcza szerint nem szabad elfelejteni, hogy a becslések szerint több mint 1 millióan vannak olyanok, akik minimálbérre vannak bejelentve, de ennél többet visznek haza, így nehéz megvizsgálni egy nagyobb emelés pontos hatásait.

Hasonlóan látja Pogátsa, aki szerint a minimálbér-emelés jó eszköz lehet a gazdaság fehérítésére, ám a jelenlegi rendszer finoman szólva is hagy kívánnivalót maga után. "A minimálbér-emelés nem feltétlenül hoz foglalkoztatáscsökkenést, aminek részben az az oka, hogy nagyon sokan minimálbérre vannak bejelentve ugyan, de ennél több pénzt kapnak, vagyis az emelés után egyszerűen a feketén szerzett jövedelem válhat fehérebbé" - mondta. Dávid Ferenc szerint a túlzott minimálbér-emelés a feketegazdaságot erősíti, mert a magasabb költség miatt a munkáltatók színlelt szerződések felé fordulnának, ráadásul a munkanélküliséget is növelheti a leginkább érintett ágazatokban, így például a kereskedelemben vagy a mezőgazdaságban.