EU: pénzügyi szankciók várnak a renitens tagokra

A jövőben automatikusan szankciók sújthatják azokat az uniós tagállamokat, amelyek megszegik a pénzügyi, elsősorban a hiányra, adósságra vonatkozó szabályozásokat. Bár végleges megállapodás még nincs, szakértők szerint a stabilitási csomag legnagyobb mértékű átalakítása körvonalazódik Brüsszelben.

Megállapodtak az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei hétfőn arról, hogy a jövőben gyakorlatilag automatikussá válnak azok a szankciók, amelyek a deficit- vagy adósságszabályokat megszegő euróövezeti tagországokra vonatkoznak - jelentették be uniós források. A miniszterek Luxembourgban tárgyalnak az unión belüli szorosabb gazdasági együttműködés lehetőségeiről, előkészítve a jövő heti állam- és kormányfői találkozón tervezett döntéseket. Munkacsoportjukat Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke vezeti, az eredeti cél az, hogy a csúcstalálkozóra dolgozzák ki a reformok lehető legteljesebb körét.

Mint Olli Rehn pénzügyi és gazdasági biztos még a találkozó előtt fogalmazott, a csoport munkájában az igazság pillanata jött el, most kell megkötni a lehető legtöbb kompromisszumot. A brüsszeli bizottság a múlt hónap végén jelentette be friss javaslatait, amelyek a testület meggyőződése szerint javítják a költségvetési fegyelmet és erősítik a közös gazdaságirányítást. Szerepel az elképzelések között az, hogy a túlzott államháztartási deficittel küzdő euróövezeti országok helyezzenek letétbe bruttó össztermékük (GDP) 0,2 százalékának megfelelő összeget, az uniós ajánlásoknak több ízben eleget nem tevők pedig fizessenek a GDP 0,1 százalékának megfelelő éves bírságot. Szó van az uniós támogatások visszatartásáról is a költségvetési szabályok sorozatos megszegése esetén - ez euróövezeten kívüli országokra is vonatkozna.

Jelenleg a szabályszegőkre csak korlátozott esetekben szabhatók ki büntetőintézkedések, és csak akkor, ha a tagországok jelentős többsége jóváhagyja azokat. Ezentúl - az újítások majdani végleges jóváhagyása után - megfordul a rendszer: a szankciók automatikusan érvényre lépnek, és ez csak azzal akadályozható meg, ha a minősített többség ellenük szavaz. A tagállamok egy csoportja - élén Franciaországgal - eddig ellenezte az automatikus rendszert, amely akkor lépne hatályba, ha egy ország figyelmen kívül hagyja az Európai Bizottság figyelmeztetéseit is, és nem változtat a szabályszegéshez vezető gazdaságpolitikáján.

A megállapodás egyelőre a szankciók rendjére vonatkozik, de néhány részletkérdésről még folytatódnak az egyeztetések a tagországok között. Helyszíni közlések szerint várható, hogy a részletek kidolgozásának egy része a jövő heti csúcstalálkozó utáni időszakra marad. A mostani reformokkal a múlt évszázad legvégén kialakított euróövezeti növekedési és stabilitási csomag eddigi legnagyobb mértékű átalakításáról van szó.

A reformokat az uniós illetékesek amiatt látták szükségesnek, hogy levonják az elmúlt évek pénzügyi és gazdasági válságából - azon belül a görög válságból - eredő tanulságokat, és megelőzhetővé, illetve könnyebben kivédhetővé tegyék azokat.

Az Európai Unión belüli Gazdasági és Pénzügyi Unió eddigi legnagyobb reformját jelenti az a javaslatcsomag, amelyről az EU-tagországok pénzügyminiszterei hétfőn, luxembourgi találkozójukon állapodtak meg - hangoztatta Herman Van Rompuy, az uniós tagországok kormányfői tanácsának elnöke, a reformokon dolgozó munkacsoport vezetője a tárgyalásokat követően. Bejelentette, hogy a javaslatok a tagországok állam- és kormányfőinek jövő csütörtöki és pénteki brüsszeli találkozója elé kerülnek jóváhagyásra.

Mint jelezte, a korábbi találkozókon és most összesen öt területen dolgoztak ki reformokat: szélesebb körű lesz a pénzügyi ellenőrzés, nagyobb a pénzügyi fegyelem, szorosabbá válik a tagországok gazdaságpolitikájának összehangolása, hatékonyabb válságkezelési mechanizmus áll rendelkezésre, továbbá erősebbé válnak az uniós intézmények.